Először szerepel három magyar csapat a BL-ben, de vajon más szempontból is történelmi lehet ez a szezon?
A hétvégén elkezdődik a női kézilabda Bajnokok Ligája, a Győri Audi ETO örök esélyesként, a Ferencváros a legutóbbi szezon második helyezettjeként, míg a DVSC Schaeffler sötét lóként készülhet a sorozat nyitányára. De mit várhatunk a magyar csapatoktól, és kik okozhatják a szezon legnagyobb meglepetéseit? Vajon irreális elvárás, hogy mindhárom magyar együttes továbbjusson? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ szezonbeharangozó cikkünkben.
A női kézilabda Bajnokok Ligája néhány évvel ezelőtt ki nem mondott válságba került, sok olyan csapat vett részt a sorozatban, amely túlzás nélkül alig tudott kiállítani a szabályoknak megfelelő játékoskeretet. Ehhez képest a jelenlegi idény mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hiszen a lengyel Zaglebie Lubinon és a svéd Sävehofon kívül minden csapat válogatott játékosok sorával rendelkezik. A Debrecen helyzete bizonyos szempontból szintén lehetne kérdéses, hiszen a csapat az előző idényben az Európa-liga csoportköréből sem jutott tovább, ugyanakkor abban joggal lehet bízni, hogy a magyar válogatott gerincével felálló együttes nem fog kilógni a mezőnyből, és hazai pályán még a legnagyobb csapatok dolgát is megnehezítheti.
Nehéz lesz élvezni a játékot az elvárások kereszttüzében?
Martin Albertsen, a Ferencváros új vezetőedzője azt tűzte ki célul, hogy csapat élvezze a játékot a szezon nagy része során. A korábban többek között a Bietigheimnél, a Viborgnál és a svájci válogatottnál is dolgozó tréner igazi új hullámos szakember: játékának alapja a sebesség és az indulásgólok, nagy hangsúlyt fektet az analitikára (és egyébként az Instagram-oldalán nem rest szakmai tartalmat megosztani). Bár Elek Gábor a sokat emlegetett interjújában eredményesen árnyalta az edzői felfogásával kapcsolatos előítéleteket, azzal minden bizonnyal ő sem vitatkozna, hogy Albertsen egészen más típusú edző.
Ahogy arról tavasszal is megemlékeztünk, sportágtörténeti szinten is majdhogynem példa nélküli volt az a bravúr, amit a zöld-fehérek a Metz ellen bemutattak, az utána következő remek Final Four-szerepléssel pedig gyakorlatilag elérhetetlen magasságokba jutott a klub kézilabda-szakosztálya, Albertsennek tehát óriási nyomással kell majd megküzdenie.
(Forrás: FTC Kézilabda Facebook)Ferencvárosi körökben is nagy vitákat szült, hogy a nemrégiben hetvenedik születésnapját ünneplő Németh András szavait, melyek szerint „abnormális”, hogy a Ferencvárosnak külföldi edzője van, hogyan kell értelmezni. Bár nem gondolom, hogy az egykori kitűnő tréner ma hatalmas befolyással lenne a klub belügyeire, elképzelhető, hogy egyfajta általános ellenérzést többekben megkeletkeztettek az ő szavai, és ezzel is meg kell küzdenie az új stábnak.
A dán edző tehát vékony jégen jár, főleg annak tükrében, hogy ahogy említettük, a keret nem változott jelentősen. Esztergomba távozott Szucsánszki Zita, a Borussia Dortmundba igazolt Alicia Stolle, illetve Békéscsabára került a felnőtt keretben nem játszó Arany Vivien. Az érkezők oldalán Bordás Réka, Jelena Deszpotovics, illetve a kölcsönből visszakerülő Simon Petra neve említhető meg, utóbbitól egyébként joggal várnak nagyon sokat, néhány hete mi is a generációja egyik legnagyobb tehetségének neveztük. Strukturálisan tehát nem változik sokat a keret, a legnagyobb kérdésnek az tűnik, hogy Albertsen hogyan forgatja majd a beállókat, hiszen ha mindenki egészséges, Béatrice Edwige és Dragana Cvijics helye biztosnak tűnik, négy beállót pedig nagyon ritkán nevez egy csapat Bajnokok Ligája-meccsre, így könnyen lehet, hogy az egy fennmaradó pozícióért fog küzdeni Kisfaludy Anett és Bordás Réka.
Néhány felkészülési mérkőzésből és egyetlen bajnokiból lehet csak egyelőre következtetéseket levonni, de az világosan látszik, hogy Albertsen szeretne folyamatosan tempót diktálni, épp ezért minimalizálni kívánja a cserék számát, így például Klujber Katrin is végig fent van kettesként védekezésben. A lerohanás-formációk közül a szélsők középen történő zárása és a kétbeállós megoldás is jónak tűnik az eddigiek alapján, de élesben először most hétvégén láthatjuk majd, hogy ez mire elég egy európai topcsapat ellen.
A Ferencváros ugyanis a Metz ellen kezdi meg a BL-szereplést, így rögtön egy remek erőpróba jön, de az általánosságban is elmondható, hogy a fővárosi zöld-fehérek a nehezebb csoportba kerültek, amelyben a továbbjutás kivívása sem lesz egyszerű feladat.
Stine Oftedal utolsó szezonja újabb győri sikert hozhat?
Minden bizonnyal sokakat sokkolt az az interjú, amelyet Stine Oftedal még az előző szezon végén adott, és amelyben belengette, hogy könnyen lehet, az előttünk álló lesz az utolsó idénye, ám az szinte biztos, hogy ha végleg nem is fejezi be a pályafutását, a jövő nyári párizsi olimpia után szünetet fog tartani.
Ebben Ulrik Kirkely lehet a segítségére, akinek a személyével kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy egy igazi sikergyáros csapathoz egy olyan tréner érkezett, aki korábban nem jutott még a Final Fourba.
Kirkelynek minden bizonnyal sokkal kevésbé kell majd megküzdenie a kulturális különbségekkel, mint a Ferencvárosnál dolgozó kollégájának és honfitársának, hiszen a Győr keretének jelentős részét továbbra is skandináv játékosok alkotják. A távozók közül itt meg kell említenünk a hazai riválishoz igazoló Jelena Deszpotovicsot, Anne Mette Hansent, aki a Metzhez került, Faluvégi Dorottyát, aki Szikora Melinda csapattársa lett a Bietigheimben, illetve rajtuk kívül a felnőtt keretben kevéssé számításba vett Kövér Luca is távozott (ő Fehérvárra szerződött).
Érkezett viszont Emilie Hövden, Rinka Duijndam és Bruna de Paula. Hövden egyelőre remek igazolásnak tűnik, és mivel Kirkely sokkal nagyobb szerepet szán a szélsőknek, mint korábban Ambros Martín, minden bizonnyal sok helyzete is lesz a norvég játékosnak. Bruna de Paula beépülésére még várni kell, de ha sikerül megtalálni a brazil átlövő-irányító helyét, nagy erőssége lehet a csapatnak, hiszen a női mezőny legjobban cselező játékosáról van szó. A holland hálóőr, Rinka Duijndam egyelőre szintén erősítésnek tűnik, sőt könnyen lehet, hogy bár eredetileg elsősorban arra az időszakra érkezett, ameddig Silje Solberg nem áll rendelkezésre gyermekvállalás miatt, hosszú távon is az ETO fontos játékosa lesz.
Itt is várhatóak stílusbeli változások az előző évekhez képest. Ulrik Kirkely korábbi csapatával, az Odensével sokat játszott hét a hat elleni formációban, így erre mindenképpen számíthatunk Győrben is, ahogyan az is biztos, hogy a pálya szélességét igyekszik majd a korábbiaknál jobban kihasználni az ötszörös BL-győztes. A Győr a könnyebbnek tekinthető A-jelű csoportba került, ám első meccsük, a Brest Bretagne elleni idegenbeli találkozó semmiképpen sem nevezhető egyszerűnek. Összességében viszont az első két hely valamelyikének megszerzése kötelezőnek tekinthető.
(Forrás: Győri Audi ETO KC Facebook)Tényleg továbbjuthat a DVSC?
Még a kézilabda-rajongók többségét is meglepte, hogy a DVSC Schaeffler beadta az igényét a BL-szabadkártyára, az pedig talán még többeket, hogy a magyar bajnoki bronzérmes meg is kapta az indulási jogot. Ezt követően még arról szóltak a hírek, hogy a vezetőség megerősíti majd a keretet, végül azonban csak a legnagyobb hiányposztokra érkeztek játékosok. Juhász Kata sérülése miatt kellett igazolni még egy beállót, Tamara Haggerty pedig egyelőre nagyon pozitív benyomást tett a szurkolókra, támadásban és védekezésben is nagy szerep hárulhat a holland játékosra. Az Ann-Cathrin Giegerich, Gabrijela Bartulovic csere kisebb visszalépésnek tűnik a kapuban, de ezen a poszton Catherine Gabriel egyértelműen BL-szintű megoldást jelenthet. Grosch Vivien szintén megfelelő színvonalú teljesítményt nyújthat a jobbszélen, a jobb oldali átlövő pozíciójába érkező Elinore Johansson szerepe azonban egyelőre kérdéses. Egészen biztosan kellett erősítés arra a posztra, ám a svéd a szezon első meccsein nem tudott meghatározó teljesítményt nyújtani.
Ahogy említettük, a keret nem mélyült jelentősen, abban viszont lehet bízni, hogy ha az előző idényhez képest kevesebb lesz a sérülés, akkor házon belülről jönnek majd az újabb és újabb variációs lehetőségek. A debreceni vezetők több interjúban is elmondták, hogy tisztában vannak ennek a vállalkozásnak a kockázataival, ugyanakkor azt gondolták, hogy a játékosok egyéni fejlődése szempontjából annyira fontos lehet a Bajnokok Ligája-szereplés, hogy megéri vakmerőnek lenni.
Valóban, több debreceni játékos karrierjében is nagyon fontos lehet a következő legalább 14 mérkőzés. Elsőként nyilván Vámos Petra juthat eszünkbe, aki évek óta ott toporog a nemzetközi élmezőny kapujában, de a nyári U19-es Eb egyik legjobb magyar játékosa, Csernyánszki Liliána vagy a felnőtt szinten évek óta egyre magabiztosabb Petrus Mirtill is most mutathatja meg magát a legnagyobb színpadon.
A Debrecen a Győr mellé kapott besorolást az A-csoportba, és minden bizonnyal nem is teljesen reménytelen a továbbjutás, hiszen a svéd Sävehof és a montenegrói Buducsnoszt a magyar bronzérmeshez hasonló játékerőt képvisel. Rögtön az első fordulóban kulcsmérkőzés következik a Loki számára, hiszen az északi együttes ellen játszanak hazai pályán.
Lesz meglepetés a Final Fourban?
A következő hónapokban még bőven lesz alkalmunk beszélni a többi csapatról is, de azért nagy vonalakban érdemes felvázolni az erőviszonyokat. A legnagyobb eséllyel idén is a tavalyi Final Four résztvevői pályáznak az újbóli kvalifikációra, ám az Ole Gustav Gjekstad által vezetett Odense, a Dragan Adzsics kezei alatt egyre inkább összeérő Krim Ljubljana vagy akár a tavaly a Ferencváros ellen óriási esélyt elpuskázó Metz is odaérhet. Ahogy a CSM Bucuresti gárdájával is mindenképpen számolni kell, ugyanis úgy tűnik, hogy a románok a korábbiaknál jóval tudatosabb építkezésre váltottak.
Könnyen lehet, hogy itt is kialakul majd az a helyzet, ami a férfiaknál évek óta fennáll, hogy már a negyeddöntőben is szinte csak nagyon éles párharcokra kerül sor.
A női Bajnokok Ligája teljes menetrendje ide kattintva érhető el!
Kiemelt fotó: eurohandball.com