Emberség, mentális erő, csapaépítés: a Magdeburg megmutatta az igazi értékeket

A Bajnokok Ligája négyes döntőjét – három esélyesebb csapat előtt – szenzációszámra megnyerő Magdeburg 16 éven át nem szerepelt a BL-ben, 21 éve pedig nem játszott döntőt. A kölni Final Fourban törzstagnak számító Barcelonával, Kielcével és PSG-vel szemben a keletnémet kézilabdás fellegvár előző fénykora idején még szóba sem nagyon került, hogy a legrangosabb európai klubsorozat végjátékát ebben a formában rendezzék meg a hagyományos oda-visszavágós aranycsata helyett. Az európai szövetség 2009 őszén nagy felhajtás közepette – minden országból egy újságírót, köztük e sorok íróját Kölnbe reptetve – jelentette be a nagyívű átalakítást. Kézilabdázásban a férfi BL ekkora érett meg arra a szintre üzleti megfontolásból, amely a kosárlabdában már nőknél is régi tradíciónak számított, a női kézilabda BL-nek még további négy évet kellett várnia.

Az első kölni négyes döntőhöz (2010) képest is nyolc évet kell visszamennünk a Magdeburg előző BL-diadaláig, a 2002-es fináléban még Stefan Kretzschmar, Nenad Perunicsics és Olafur Stefansson játszott magdeburgi, míg Zlatko Saracevic, Mirza Dzomba és Csoknyai István veszprémi színekben.

Hogy aztán drámai sebességgel tűnjön el a szürkeségben, majd két évtized után egyszer csak visszafoglalja a trónt. Európa számára a felemelkedésről nagyon erős jelet adott Kay Smits a másfél évvel ezelőtti magyarországi Európa-bajnokságon: az itthon lenézett holland válogatott jobbátlövője mindjárt a nyitányon megmutatta, hogy amit, mi magyarok védekezésnek tartottunk addig, az számára átjáróház, majd az egész Eb-n bravúrosan szerepelt az együttessel.

Magdeburgba visszatérve meg sem állt a Bundesliga megnyeréséig, amelyre szintén felkapta a fejét a szakma, de a mostani szezonban ezt is sikerült felülmúlni a váratlan BL-diadallal. Olyan csillagokkal, mint Gísli Kristjánsson, aki a súlyos bokasérüléséből még szinte fel sem épült, amikor az elődöntőben kificamodott a válla, mégis a négyes döntő legértékesebb játékosa lett. Vagy éppen Michael Damgaard, aki átlövőként a klubszezon legfontosabb védését mutatta be a Barcelona elleni elődöntő rendes játékidejének végén. És persze Smits, holland szuperexpressz, a modern átlövők tökéletes megformálója.

A döntő elsősorban a 48. perc után mutatta meg, milyen mély emberség és elképesztő mentális erő lakozik a Magdeburgban. Pawel Kotwica lengyel kommentátor ekkor lett rosszul és az orvosi beavatkozás ellenére hamarosan életet veszítette.

A meccset a Kielce 22-21-es vezetésénél félbeszakították, ekkor Bennet Wiegert magdeburgi vezetőedző odalépett Talant Dujsebajev kielcei trénerhez. Mint a Bildnek nyilatkozta:

„Azt mondtam: vessünk véget a meccsnek. Az életben vannak sokkal fontosabb dolgok is a sportnál. Elfogadtuk volna az eredményt és ők lettek volna a BL-győztesek.”

Dujsebajev nemet mondott, a Magdeburg hosszabbításban 30-29-re győzött. Olyan kézilabdázókkal nyert Bajnokok Ligáját, akiket nem szokás a világ legjobbjai között emlegetni: Damgaardnál például jó néhány nagyobb nevet fel tudunk sorolni a háromszoros világbajnok Dániából.

Kiemelt kép: dpa picture alliance / Alamy Stock Photo