Európa leginnovatívabb edzőjeként emlegetik Henrik Rydströmöt

Európa leginnovatívabb edzője, aki megtagadja a pozíciós játékot – jegyzi meg a SkySport szakírója, Adam Bate a svéd Malmö FF 48 éves tréneréről, Henrik Per-Erik Rydströmről. A jellemzés túlzónak tűnik, mégis felkelti az érdeklődést, hiszen a többségnek fogalma sincs, kiről van szó.

Rydström karlskronai születésű, és a közeli Kalmarhoz kötődik játékospályafutásának 99 százaléka. A középpályás 16-tól 36 éves koráig játszott itt, a Wikipédia szerint 551 mérkőzést, ami bődületes klubcsúcs volna. A Transfermarkt viszont azt írja, a ranglistán „csupán” harmadik a svéd-brazil Romário Pereira Sipiao és a svéd-azeri Emin Nouri mögött. Ha az utánpótláscsapatokban játszott meccseit is számításba vesszük, nem kétséges, hogy ő nyeri ezt a versenyt, hát még, ha az edzőként végigült kalmari találkozókat is beleszámoljuk a listába.

Futballistaként nem a technikai tudásával, hanem elsősorban a vezetői képességeivel emelkedett ki, 2008-ban megválasztották az Allsvenskan, vagyis a svéd első osztály legjobb csapatkapitányának. Nem mellesleg abban a kiírásban a Kalmarral megnyerte a klub történetének első, és azóta utolsó bajnoki aranyérmét, vagyis már ekkor beírta magát a helyi krónikába.

Amikor 2013-ban visszavonult, a fontolva haladó edzők útját kezdte járni: maradt Kalmarban, és elkezdte fejleszteni magát az U17-esek, később az U19-esek mellett. 2016-tól megkapta a másodedzői posztot, és a 2018-as idényben (a svédeknél tavasszal indul, és ősszel végződik, egy naptári évben véget ér a bajnokság) ideiglenesen néhány hónapig ő vezethette az első csapatot. A Siriusnál már nem megbízott, hanem vezetőedzői posztot kapott, majd a Kalmarhoz visszatérve megmutatta, mit tud a kispadon.

A 22,8 éves átlagéletkorú csapattal úgy futott be a negyedik helyre, hogy a keretértéket tekintve a Kalmar csak a tizedik volt a ligában. Többnyire 4-2-3-1-es, időnként 4-3-3-as alakzatban, átlagosan 58 százalékos labdabirtoklás mellett, hatékonyan támadva (az xG-nek megfelelő mennyiségű gólt szerezve), 30 mérkőzésen mindössze 27 kapott góllal (ez a második legkevesebb volt abban a szezonban) szerezte meg a csapattal a Konferencia-liga-selejtezőt érő helyezést.

A Hammarby IF, a Malmö FF, a BK Häcken, a Djurgardens IF, az AIK vagyis az élcsapatok ellen is domináns, labdabirtoklásra építő játékot játszott a Kalmar FF, szinte minden mérkőzésen irányított, ám az eredményes befejező csatár hiányzott a gépezetből (az első 60 legjobb góllövő között egy kalmari volt, a kilencgólos Oliver Berg). Érdekesség, hogy abban az évben nyáron a Malmö (Rydström későbbi csapata) kölcsönadta a Kalmarnak a 18 éves, magyar származású Sebastian Nanasit, aki 16 találkozón öt gólt és öt gólpasszt összesített, ez volt az első kiugró szezonja. Rydström marasztalta volna, de a Malmö visszahívta év végén, azóta a svéd válogatottban is stabil teljesítményre képes.

Rydström már a Kalmarnál is próbált relácionista taktikai elemeket beépíteni a csapata játékába, de az a keret nem volt többre hivatott, a különlegesnek számító játékfelfogásból az edző kihozta, amit lehetett.

Miközben a Kalmar hasított, a Malmö rég nem látott mélyrepülésbe kezdett: a válogatott játékosokkal tűzdelt keret a hetedik helyen végzett a 2022-es idényben, és három edző váltotta egymást a kispadon. Pedig a legbőségesebb költségvetéssel rendelkezett a klub – csakúgy mint idén.

Az elnökség úgy határozott, hogy Rydströmre van szüksége a csapatnak. Megerősítették a védelmet, többek között a Brentfordtól érkező Pontus Janssonnal, a középpályát pedig Oliver Berggel, akit a Djurgardenstől szereztek meg. Rydström Kalmarban dolgozott Berggel, Jansson pedig Andreas Georgsonnak köszönhetően került képbe Malmőben. Georgson Thomas Frank mellett dolgozott a Brendfordnál – Jansson itt futballozott az idő tájt –, a rögzített játékhelyzetekért felelt, amelyben – az adatelemzők hathatós segítségével – óriási fejlődést ért el a klub a Premier League-ben. A koronavírus-járvány alatt Mikel Arteta elhívta az Arsenalhoz, és onnan vezetett az útja Malmőbe. Georgson sokat beszélgetett korábban Rydströmmel, jó volt a kapcsolatuk, és ez is közrejátszott abban, hogy az edzőt szerződtette a klub.

A Malmö a 2023-as szezonban elbírta, hogy Ola Toivonen abbahagyta a labdarúgást, és hogy el kellett adni a szupertehetségét, Hugo Larssont az Eintracht Frankfurtnak 11,5 millió euróért. Így is bajnok lett – jobb gólaránnyal előzte meg az IF Elfsborgot, amellyel az utolsó fordulóban „bajnoki döntőt” játszott, és ha nem nyer, biztosan a második helyen végez.

Rydström a Kalmarban bevált duplaszűrős felállással játszatta a Malmőt (4-2-3-1) is, mezőnyjátékosai közül a legtöbb játékpercet Nanasi kapta. Élt vele, kulcsfigura volt, jobboldali középpályás létére a jobb és a balszélen, védekező középpályásként, középső védőként és balhátvédként is játszott. Méghozzá kiválóan: 11 góllal és hét gólpasszal csapata legeredményesebb játékosa volt. Szintén fontos szerepet tölt be a védelemben az említett Jansson, a norvég jobbszélső, Erik Botheim és a középcsatár Isaac Kiese Thelin. Utóbbi kettő vezeti a svéd góllövőlistát, Nanasi pedig a legjobb előkészítők névsorát.

„Arra tanítottak bennünket, hogy a futball a védekezésről szól”

Az, hogy a Malmö FF bajnok lett, nem mellbevágó, a svéd rekordbajnokról van szó. A Rydström-féle játékelgondolás volt az igazán izgalmas. A SkySport szerint a svéd edző Malmőben vált Európa leginnovatívabb trénerévé, amihez arra volt szükség, amit még játékosként „szenvedett el” Kalmarban.

A brit portálnak idén márciusban arról beszélt, hogy amikor 2006-ban a Kalmarral kiestek az Intertotó-kupából a holland Twente ellen, úgy kaptak ki az odavágón, hogy nem is volt náluk a labda.

„Arra tanítottak bennünket, hogy a futball a védekezésről, az ellentámadásról és a rögzített helyzetekről szól. Játékosként azt volt az érzésem, minden a biztonságról szól, meg a második labdák megszerzéséről. Arról, hogy ne hibázzunk. Pedig éreztem, hogy ha engednék, mi is tudnánk élvezni a labdás játékot. Mármint, ha nálunk lehetne a labda. Azt hiszem, akkoriban kezdett kifejlődni valami bennem.”

Amikor a Kalmarral befutott a negyedik helyre, hiába próbálkozott a pálya egyes területeinek túltöltésével, labdához pozícionált elemekkel, az alapjáték a széles körben ismert pozíciós játék volt, mert ez működött olajozottan.

„Eléggé a pozíciós stílusban gondolkoztam. Játszd be ezt a területet, szálljuk meg ezt az öt folyosót, tartsuk a maximális távolságot. Meg ilyenek.”

Aztán – ahogy meséli – a Twitteren szembejöttek vele a videók Fernando Diniz Fluminenséről.

„A pozíciók…. teljes volt a felfordulás a pályán. Mi a fene ez, tettem fel a kérdést?”

– de nem sokáig tanakodott.

„Védekezésben mindig az volt a cél, hogy közel legyenek egymáshoz a játékosok, minden edzőnek ez a célja. De aztán azon kezdtem el morfondírozni, hogy mi lenne, ha labdás fázisban is közelebb helyezkednénk egymáshoz? Persze ez ellentétes a logikával, hiszen támadásban pont az a fontos, hogy egymástól távol helyezkednek a játékosok, hogy minél nagyobb teret nyissanak a pályán. Néha már én is azt gondolom, váltanunk kellene, de mi mégis abban a zónában maradunk, ahol a nyomás van. Kellemes dolog úgy játszani, hogy nem vagy nyomás alatt. De egy idő után így is, úgy is nyomás alá kerülsz, és akkor már késő területet szűkíteni.”

Hogy miről beszél pontosan Rydström? A relácionista futballról, amelyet világszerte mindenki a brazil Diniz nevéhez köt, aki a Fluminensével járatta csúcsra ezt a stílust. Európában Luciano Spalletti Napolija, Carlo Ancelotti Real Madridja is játszotta ezt.

A svéd edző már Kalmarban is próbálkozott azzal, hogy a labda köré csoportosítsa játékosait. Idővel szinte teljesen sutba dobta a pozíciós játék alapvetéseit, és a labdához pozícionált taktikával küldte pályára a csapatát – relácionista elemekkel tarkítva. Ebben a játékfelfogásban a játékosok egyik fő feladata, hogy eredeti posztjukat feladva, nagyon közel helyezkedjenek a labdás játékoshoz, akár heten-nyolcan is túltöltve a pálya kis területeit. Ezáltal sok-sok kombinációs lehetőség nyílik a kis játékokban, ami látványos cicázásokban ölt testet éles meccseken.

A kis területen végrehajtott sok passz lényege, hogy az ellenfél elveszítse a fonalat.

„Kicsit olyanok vagyunk, mint a kártyabűvész: úgy érzi az ellenfél, mindent lát, de aztán az egyik játékosunk vissza, a másik feljebb lép, aztán egyszer csak azon kapja magát a rivális, hogy elvesztette a fonalat.”

Rydström játékának alaptézise, hogy játékosai labdás fázisban a középvonalhoz közel vagy a fölött folyton lehetőségeket teremtsenek a vertikális passzokhoz. A labda környékére pozícionált játékosokkal kis területen tud létszámfölényt kialakítani a Malmö, és úgy kombinál, hogy a labdás játékost támogató társ mindig teret nyit egy vertikális passzhoz. Ebben a rendszerben a labdát birtokló, és az őt támogató játékos mozgásához viszonyítja a saját helyezkedését az összes csapattárs, ennek mentén alakulnak ki a játékkapcsolatok – akár úgynevezett létrák vagy lépcsők segítségével, amikor három játékos egy képzeletbeli egyenesen helyezkedik egymástól néhány méterre –, és jut előre folyamatosan a labda.

Rydström kiemeli, labdakihozatalkor a játékosai tartják a pozíciójukat, mert labdavesztés esetén csak így lehet visszarendeződni. A relácionista játékot csak feljebb, a félpályán túl kezdi a Malmö. Ehhez az edzőnek maximálisan meg kell bíznia a játékosaiban.

„Természetesen a pozíciós játék teljesen jól tud működni. Ám azt hiszem, az edzők néha csak azért játszatják ebben a rendszerben a csapatukat, mert Istent akarnak játszani. Azért ragaszkodnak hozzá, mert érezni akarják, hogy mindenre van válaszuk. Nos, a mi játékrendszerünkben nincs minden helyzetre válaszom. A játékosaimnak viszont van. Ez óriási kihívás számomra, és számukra is, de látom, hogy milyen biztató dolgok születnek, ha így játszunk. Azt hiszem, hogy ebben a rendszerben messze van a plafon, mert az edző nem szabályozza igazán a játékosok mozgásterét.”

Megjegyzi, azzal, hogy szabadabban játszhatnak, a futballistái folyamatosan fejlődnek, mert sokszor másodpercenként döntést kell hozniuk, így idővel több választ is képesek találni éles helyzetben.

 Hogy miért játszik egy svéd edző a svéd bajnokságban olyan játékfelfogásban, amelyben a kontinensen szinte senki? A válasz sejtelmes.

„Nagy valószínűséggel pszichológiai oka van, amit a gyerekkoromban kell keresni.”

Ugyanakkor a SkySportnak adott interjúban Rydström megjegyzi, hiába tűnik izgalmasnak a játékuk az avatott szem számára, a szurkolók, az újságírók gyakorta megkérdezik, miért nem játszik gyorsabban a csapat, miért nincs több mélységi indítás vagy ritmusváltás.

„Ilyenkor sokszor csak egyetértek a kritikával, nem megyek bele a vitába. Nem mindenki érti ezt a játékot, de ez nem zavar. Az a fontos, hogy az ellenfelek ne értsék.”

Nem hétköznapi megállapítás. A hátteréről Millinkhoffer Györgyöt, a Landskrona BoIS vezető játékos-megfigyelőjét kérdezzük, aki évtizedek óta Svédországban dolgozik edzőként, és nyomon követte Rydström karrierjét, jobban érti a személyiségét.

„Szorgalmas, sokat ütköző, dumáló védekező középpályás volt. Különös figura a svéd fociban. Tudni kell róla, hogy mindig szereti határozottan elmondani a véleményét, a futballkarrierje után például vendég szakíróként is dolgozott újságoknál.”

Millinkhofferrel korábban is beszélgettünk a futballkultúrák közti különbségekről és a sajátságokról. Mint mondja, a Rydström-féle relácionista felfogásnál kulcsfontosságú, hogy az edző messzemenőkig megbízzon a játékosaiban, abban, hogy a pályán nagy szabadságot kapó labdarúgók a legfontosabb helyzetekben nagy nyomás alatt is jó döntést fognak hozni. Ehhez viszont olyan környezetben kell nevelkedniük, edződniük, ahol nem idegen ez az elvárás.

„Szabad döntéshozatal, ez az egyik kulcs. Sok futballkultúrában egyszerűen nem menő megadni ezt a játékosoknak. Ráadásul a relácionista játékhoz nagyon magas játékintelligencia szükséges. Viszont, ha a tréningen egyre szűkebb és szűkebb területen gyakoroltatja az edző a nyolc a hét, a hat az öt elleni játékot, a futballista nagyon gyorsan megtanul jó döntést hozni.”

A magyar edző jelzi, a svéd csapatok idővel reagáltak a Malmö játékára, sok csapat magas letámadással próbálkozik ellenük, hogy el se kezdődhessen a kis területen a labdajáratás.

„Idén bővült Rydström repertoárja: magas presszinggel szemben több direkt indítással próbálkoznak a védelem mögé, és egyre többször bevállalják a kontrajátékot is.”

Így is robog Rydström csapata. 12 forduló után övé a legjobb labdabirtoklási mutató (62 százalék), a legtöbb meccsenkénti passz (662), toronymagasan a legtöbb kaput eltaláló lövés (84), a legalacsonyabb saját kapujára tartó lövés (24), a legtöbb szerzett gól (32) és a legkevesebb kapott gól (7). Hatpontos előnnyel vezetik a tabellát az égszínkékek.

Rydströmöt, miközben csapatával sorra nyeri a meccseket az Allsvenskanban, és lassan készül a Bajnokok Ligája-selejtezőre, az utóbbi napokban hírbe hozták a Premier League-ben szereplő Brightonnal, ahonnan nemrég távozott Roberto De Zerbi.

Kiemelt fotó: Bildbyran