Európai legendákat is legyőzött az ismeretlen dél-amerikai rekorder csapata
Alberto Spencer tartja az első számú dél-amerikai kupasorozat, a Libertadores-kupa gólrekordját a kiírás első éveiben nyújtott nagyszerű teljesítményével. A néhai ecuadori támadót rendre a valaha volt legjobb dél-amerikai játékosok közé sorolják, azonban mivel nem szerepelt világbajnokságon és nem is játszott Európában, szélesebb körben ismeretlen lehet a neve.
A dél-amerikai labdarúgás történetének egykori meghatározó játékosa, az ecuadori Alberto Pedro Spencer Herrera saját hazája nemzeti együttese mellett az uruguayi válogatottban is pályára lépett, miközben klubcsapata, Penarol az Interkontinentális Kupában a legendás Real Madridot és SL Benficát is legyőzte.
A stadionavatón figyeltek fel rá
Spencer 1937-ben született jamaicai-brit származású szülők gyermekeként. Kilencéves korában elveszítette az édesapját, 17 évesen a bátyja vitte el őt a helyi Everesthez, ahol hamar meggyőződtek róla, hogy a tehetségnek a felnőtt labdarúgó-csapatnál a helye.
Már fiatalon megkapta a „Varázsfej” becenevet védhetetlen fejes góljai révén – az első bajnoki gólját és az első nemzetközi mérkőzésen szerzett gólját egyaránt fejjel szerezte. 1959 júliusában egy négycsapatos tornát rendeztek a guayaquili Estadio Modelo átadásának tiszteletére, amelyen Spencer két gólt szerzett az argentin Huracán ellen, két nap múlva pedig az uruguayi Penarol elleni találkozón is nagyszerűen játszott. Ezen a mérkőzésen keltette fel a montevideóiak edzője, Hugo Bagnulo érdeklődését, és a legenda szerint a klub vezetői már a meccs közben tárgyalni kezdtek az átigazolásáról.
Az ecuadori csatár a következő évben a Penarolhoz szerződött és rögtön az első mérkőzésén mesterhármassal mutatkozott be a nagyközönség előtt az argentin Atlanta ellen. Hamar kiderült, hogy nem akármilyen sikerkorszak vette kezdetét.
A dél-amerikai címek mellett a Real Madridot és a Benficát is legyőzték
Az első alkalommal kiírt Libertadores-kupát 1960-ban a Penarol nyerte, majd 1961-ben és 1966-ban ugyancsak Dél-Amerika legjobb klubcsapata lett. Eközben Spencer kétszer, 1960-ban és 1962-ben is a kiírás gólkirálya lett. A legelső kiírás döntőjében maga is betalált a paraguayi Olimpia Asunción ellen, majd az Interkontinentális Kupában a becsületgólja ellenére 5–1-re kikaptak a BEK-győztes Real Madridtól, miközben Puskás Ferenc két gólt szerzett.
A következő Libertadores-kupa-sikert követően viszont a Penarol már a világ legjobb csapatának is mondhatta magát, az Eusébio fémjelezte Benfica legyőzése során Spencer kétszer volt eredményes. A harmadik, 1966-os cím után az uruguayiak visszavágtak a Realnak is, a két meccsen háromgólos ecuadori klasszis jóvoltából oda-vissza megverték a „királyi gárdát”. Ugyan ekkor Puskás és Alfredo Di Stéfano már nem volt a csapat tagja, az aktuális BEK-győztes így is világklasszisokat vonultatott fel.
Az említett három Libertadores-kupa- és két Interkontinentális Kupa-elsőség mellett nyolc uruguayi bajnoki címet zsebeltek be. Spencer ez idő alatt az uruguayi pontvadászatban négyszer mondhatta magát a szezon legeredményesebb játékosának.
A montevideóiaknál töltött évtized alatt kétszer is megkereste őt az olasz Internazionale, azonban klubja nem engedte el őt, így Spencer soha nem próbálhatta ki magát az öreg kontinensen. Végül visszatért hazájába és az ecuadori Barcelona SC alkalmazásában két szezont töltött az 1972-es visszavonulásáig.
Pályafutása során 11 mérkőzésen lépett pályára az ecuadori válogatottban, de a Penarolnál töltött évek alatt az uruguayi válogatottban is szóhoz jutott öt mérkőzés erejéig. Azonban egyik válogatottjával sem adatott meg számára, hogy világbajnokságon szerepeljen, így amellett, hogy – például Peléhez hasonlóan – nem játszott Európában, ez is gátolta őt abban, hogy világszerte megismerjék a klasszisát.
A Libertadores-kupa gólrekordere
Találatai közül 48-at a Penarol, hatot a BSC színeiben szerzett. A listán második helyezett Fernando Morena 37, a harmadik Pedro Virgilio Rocha 36 góllal követi őt. A legjobb aktív játékosként Gabriel Barbosa 31 találattal áll, ha a brazil válogatott csatár még egy darabig marad a Flamengóban, idővel akár a megdönthetetlennek hitt rekordot is veszélyeztetheti.
Bárhogyan is történjen, Spencer nagyságát Dél-Amerikában senki sem fogja megkérdőjelezni.
Emlékezete
Visszavonulása után több dél-amerikai csapatnál dolgozott edzőként, majd Ecuador főkonzulja volt Uruguayban. 2006. november 3-án 68 éves korában az Egyesült Államokban hunyt el, miután szívrohamot kapott egy orvosi vizsgálat során.
Halála után elnevezték róla a fentebb már említett ecuadori stadiont, amelynek az avatóján „eladta magát” a Penarolnak, a létesítmény azóta is a nevét viseli.
Spencert az elmúlt évszázad legjobb játékosának választották Ecuadorban, míg az IFFHS a 20. század huszadik legjobb dél-amerikai labdarúgójának rangsorolta őt.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt kép: Studio Gol / Aldo Frabrizzio
Szerző
