Gera ideje kitelt a Vasasnál, ahol nem csak az eredményekkel volt baj
A negyedik forduló után megvolt a negyedik edzőváltás is a Merkantil Bank Liga, azaz a labdarúgó NB II 2024-2025-ös kiírásában. A feljutásra pályázó Vasastól a hazai, Tatabánya elleni 1–0-s vereség után közös megegyezéssel távozott Gera Zoltán és első számú segítője, Csizmadia Csaba. Ha csak a számokat nézzük, több elődjénél is jobban teljesített, mégis már jó ideje benne volt a levegőben a váltás lehetősége.
Nem állíthatjuk, hogy az angyalföldiek különösebben beragadtak volna a rajtnál, az első három mérkőzésen szerzett hét pont nem ezt támasztja alá, ám a játék eléggé csikorgott akkor is, amikor jöttek az eredmények. A Vasasnak a másodosztályban a hagyományai, a gazdasági lehetőségei és a játékoskerete miatt meggyőzően kellene uralnia a mérkőzéseit, ugyanakkor ne feledjük, nem annyira egyszerű a bajnokság favoritjának lenni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján persze jól tudják ezt a XIII. kerületben (öt év alatt háromszor lettek bronzérmesek), de mesélhetnének erről a DVTK-nál is, ahol szintén megküzdöttek az NB II jelentette kihívással és nem sikerült azonnal kivívni az egyértelműnek ígérkező feljutást.
Gera Zoltánt kisebb meglepetésre februárban nevezték ki a piros-kékek, úgy, hogy előtte nem volt klubedzői tapasztalata, minden edzői tudását az U21-es válogatott kispadján szedte magára, amelyet 35 mérkőzésen irányított. A bemutatkozásakor kiemelte, hogy vágyott arra, hogy napi szintű munkát végezzen egy állandó kerettel, így az nem volt meglepetés, hogy váltott, az már annál inkább, hogy ilyen kemény fába vágta a fejszéjét. A Vasas ugyanis hosszú ideje nagyon különös klub, jó nevű és tapasztalt játékosok egész sorát tudja a keretében, mégsem tud kitörni, és hosszú évek óta ugyanazokat a köröket futja. Az NB II élmezőnyének állandó tagja, de amikor sikerült feljutni, meglehetősen szerény teljesítménnyel azonnal vissza is tért a második vonalba. A vezetőedzői fronton is széles a paletta, Gera előtt Desits Szilárd, Kondás Elemér, Kuttor Attila vagy Schindler Szabolcs sem tudott tartósan megmaradni, bár Kuttor 48 meccse és a feljutás kiharcolása kiemelkedő ebből a névsorból – az igazsághoz hozzátartozik, hogy az NB I-ben talán tőle is túl hamar váltak meg.
A korábbi 97-szeres válogatott középpályás a harmadik helyen vette át a hatszoros magyar bajnok irányítását, és az első szembeötlő változtatása az volt, hogy szakított elődje négyvédős játékrendszerével, hogy a mostanában egyre inkább teret hódító 3–4–3-as hadrendre állítsa át az együttest. A sorsolás kimondottan kegyes volt a Vasashoz, hiszen Gera első tétmeccse a megyei elsőosztályú Mezőörs elleni Magyar Kupa-összecsapás volt, amit azonban csak tizenegyesekkel sikerült megnyerni, majd a kiesést jelentő helyen álló (és a szezon végén búcsúzó) Siófok vendégeként léptek fel. A bajnoki antré sikeres volt, a piros-kékek 1–0-s győzelemmel tértek haza a Balaton partjáról. A csapat a kezdeti nehézségek után sorra aratta a győzelmeket, a játéka helyenként imponáló volt és úgy tűnt, nem csak helyzeti, de lélektani előnyt is ki tud alakítani a botladozó ETO FC Győrrel szemben, amelynél csak a tavasz folyamán két edzőváltás is volt.
A Vasas a bajnokság hajrájában látogatott el a két nagy riválishoz, a Nyíregyházához (Balmazújvárosba), valamint Győrbe, és ha valamit tudni lehetett, akkor az az volt, hogy ezek lesznek azok a kulcsmeccsek, amik dönthetnek a feljutásról. Nos, a bajnok Szpari ellen egy félidő alatt lerendezték magukat a fővárosiak, ugyanis kétgólos és egyfős hátrányba kerültek a szünetig, a 3–1-es vereség pedig szinte még rájuk nézve volt hízelgő. Aztán az utolsó előtti körben, Győrben azzal a tudattal léptek pályára, hogy a vereségen kívül minden eredmény az az ő feljutásukat előlegezheti meg. Aztán végül az ETO 3–2-re nyert egy viharos, vitatott játékvezetői ítéletekkel tarkított mérkőzésen, ahol emlékezetes módon egy lesgól és egy elmaradt tizenegyes miatt nehezen csillapodtak az indulatok, Holender Filip például ötmeccses eltiltást „dumált ki” magának, miután meglehetősen indulatosan esett neki a játékvezetőnek a lefújás előtti pillanatokban. A Győr az utolsó öt meccsen megszerzett tizenöt pontjával előzött és kiharcolta a feljutást, így Vasasnak egy újabb másodosztályú szezonnak kellett nekiveselkednie.
Ez volt a korábbi ferencvárosi futballista első felkészülési időszaka vezetőedzőként és amennyire lehetett, igyekezett a klub frissíteni a kereten. A régebbi motorosok közül távozott a klubtól Litauszki Róbert, Szivacski Donát, Szilágyi Szabolcs, Uram János, Holender Filip és a tehetséges Sztojka Dominik, és bár ezt hivatalosan nem mondták ki, tulajdonképpen kicserélték a Pakssal Zimonyi Dávidot Könyves Norbertre. Mellette piros-kékbe öltözött ezen a nyáron az NB I-ből már jól ismert Iyinbor Patrick, Cseke Benjámin kettős, mellettük az ex-szombathelyi Rácz Barnabás és Pintér Filip, a Peterborough korosztályos csapatainál nevelkedett Bodnár Gergő, valamint két kölcsönjátékos, Lehoczky Roland (MTK) és Németh Barnabás (Nyíregyháza) érkezett.
A Vasas az élvonaltól tavasszal búcsúzó Kisvárda ellen kezdte az új idényt és hátrányból fordítva 3–1-re nyerni tudott a feljutásra előzetesen legesélyesebbnek tartott csapatok összecsapásán. A csapatot nem fogta meg a vendégek korai találata, Könyves a kispadról beszállva góllal mutatkozott be, egészen meggyőzőnek tűnt a csapat. A második fordulóban a Kazincbarcika látogatott az Illovszkyba, és bár kétgólos előnybe került, nem tudott nyerni, mert az angyalföldiek a hajrában visszakapaszkodtak, ezt pedig szintén inkább lehetett pozitívan értékelni, a csapat lelkierejét dicsérte ez a feltámadás. Aztán Budafokon is a hajrát bírta jobban a Gera-csapat, egy gól döntött, azt ismét egy csereember, Pintér Filip szállította (1–0), a negyedik fordulóban azonban a harmadosztályból frissen feljutott Tatabánya meglepetésre nyerni tudott Budapesten és ez megpecsételte a vezetőedző sorsát.
Már ha tényleg ez vezetett a szakításhoz.
Azt ugyanis érdemes belátni, hogy ez a vereség – bármennyire is kellemetlen – egyáltalán nem hozta menthetetlen helyzetbe a Vasast. Négy meccs elteltével három pont a hátrányuk a listavezető Szentlőrinc, Gyirmót páros mögött, ez pedig egyáltalán nem olyan, amit ne lehetne huszonhat forduló alatt ledolgozni.
Ráadásul, ha a bajnoki összteljesítményt nézzük, tizenhat mérkőzésből tíz alkalommal nyert vele a csapat, három döntetlen és három vereség mellett, ami 2,06-os pontátlagot jelent és ez felülmúlja Kondás Elemér vagy Desits Sziárd számait.
Igaz, a három vereségből kettő a tavasz folyamán döntően befolyásolta a feljutás kérdéskörét, míg a harmadik a hétfő esti volt. Arról, hogy a háttérben milyen folyamatok zajlottak, keveset tudhatunk, ám az mindenképp emlékezetes, hogy Ferenczi Istvánnal, az első csapat korábbi játékosával és erőnléti edzőjével akadt Gerá(ék)nak nézeteltérése és arról is hallani, hogy volt olyan pont a munkakapcsolatukban, amikor a vezetőséget döntési helyzet elé állították, mert a közös munka lehetetlenné vált. Akkor a vezetőedző mellett tartottak ki, márpedig ha az eredményekkel lett volna a gond, a nyáron nagy csinnadratta nélkül el lehetett volna őt küldeni amiatt, mert a feljutást nem sikerült elérni.
A napokban aztán megszólalt Nagy Miklós, a Vasas sportigazgatója is, aki egy interjúban arra utalt, hogy akadtak olyan problémák is a csapat háza táján, amelyek talán alátámasztják Ferenczi korábbi aggályait:
„A szakmai munkának a nyilvánosság előtt zajló mérkőzéseken kívül számos más, komplex területe is van, többek között az edzésmunka, az erőnlétfejlesztés, fiatalok egyéni képzése. Mint az élet minden területén, itt is voltak olyanok, amelyekkel elégedettek voltunk, és olyanok is, amelyekkel kevésbé.”
Miután az átigazolási időszak még nyitva van, akár a kereten is lehet változtatni, ám ehhez mielőbb meg kellene találni az új vezetőedzőt. Egyelőre annyi biztos, hogy László András, a tartalékcsapat korábbi vezetőedzője készíti fel az együttest a hétvégi, Kozármisleny elleni bajnokira, akinek a munkáját többek között Ferenczi István is segíti majd.
Kiemelt fotó: Vasas FC Facebook
Szerző
