Immár a BL-győztes Manchester City a legértékesebb futballvállalkozás

Elsőként fontos tisztázni, hogy a Football Benchmark miként mérte immáron nyolcadik alkalommal a futballklubokat működtető vállalatok értékét, mert többfajta metódus is helytálló lehet és más-más eredményt hozhat. A mostani felmérésnél a tulajdonosi tőke piaci értékéhez adja hozzá a modell a teljes adósságállományt a készpénzállománnyal csökkentve. A tanulmány során a klubok bevételei voltak az irányadók, mert azok könnyen hozzáférhető adatok és a számviteli kiigazítások sokkal kevésbé torzítják az értéket, mint az a nyereség kimutatása esetén történik.

Az imént említett szempontokon belül öt fő pillért határoztak meg az értékek megállapításra:

1. népszerűség a közösségi médiában;
2. játékosok bértömege;
3. a pályán elért sikerek;
4. közvetítési jogok; stadion tulajdonlása vagy bérlése.

A 32-es listára csak azon klubok kerülhettek fel, amelyek az UEFA-koefficiens alapján a legjobb 50-ben vannak, illetve a működési bevételük az 50 legnagyobb között van.

Itt is élre állt a Manchester City

Ahogyan a táblázatban is látható, a szűk élmezőnyben jelentős átrendeződés nem történt a Manchester City előretörését leszámítva, amely a 2022-es hatodik helyet követően 2023-ban az élre ugrott 64 százalékos növekedéssel 4,073 milliárd eurós becsült értékkel. Ezen jelentős előrelépés egyik oka természetesen a pályán nyújtott teljesítmény, ami vitathatatlan, a szakmai munka kiváló és a benne rejlő potenciál is óriási, hiszen kiválóan felépített klubfilozófiát követnek a világ talán legjobb és leginnovatívabb edzőjével, Josep Guardiolával.

Emellett a működési bevételük a manchesterieknek volt a legmagasabb 731 millió euró a 2021–2022-es idényben, amivel kapcsolatban lehetnek bennünk kételyek, hiszen korábban az UEFA indított vizsgálatot a City ellen – a vád szerint nem valós, emírségekbeli szponzori bevételeik vannak, gyakorlatilag nem működő egyszemélyes cégektől –, de ez az ügy elévülés miatt szűnt meg. Most pedig az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) indított eljárást és vádolta meg a klubot 118 pontban, de a legfőbb gyanú most is a valótlan szponzorációs szerződésekről szól, mert ezzel a Manchester City kijátszhatta a pénzügyi szabályokat, vagyis többet költhetett, mint amennyit a valós bevételei alapján lehetett volna. Ebből következik az is, hogy a klub bérstruktúrája is nagyon jó, mert bevételeinek csupán 57 százalékát költi fizetésekre, természetesen nem azért alacsony ez a mutatószám, mert kicsik lennének a fizetések, hanem annyira sok a bevétel, hogy annak arányában nem tűnik magasnak a bértömeg. A keret piaci értékét is a legmagasabbra becsülték a szakértők.

A 2022-es éllovas Real Madrid a második helyre szorult, annak ellenére, hogy növekedett az értéke, csak jóval kisebb ütemben, mint a Manchester Cityé. Madridban a fizetések a 73 százalékát elviszik a bevételnek, ezért kevésbé jövedelmező vállalkozás most a Real, annak ellenére, hogy a 2022-es Bajnokok Ligája megnyerésének köszönhetően az UEFA-tól származó bevétel itt volt a legnagyobb. Az Estadio Santiago Bernabéu felújításának befejezését követően óriási növekedés várható pénzügyi téren.

A második helyről a harmadikra esett vissza a Manchester United. Különösen érdekes a folyamat, ugyanis éppen tulajdonosváltás zajlik. A Glazer család árulja a klubot és a sajtóhírek szerint ötmilliárd font lehet a vételár, ami rekordot jelentene futballklub adásvétele kapcsán. A katari Jassim sejk és Jim Ratcliffe adott határidőig vételi ajánlatot.

A Unitedet a szintén amerikai John W. Henry tulajdonában lévő Liverpool FC követi, majd az FC Bayern München az ötödik. A bajorok esetében fontos kiemelni, hogy sorozatban immáron 30. alkalommal volt nyereséges a klubot működtető részvénytársaság, ami példátlan a topfutballban és látszik, hogy pénzügyi és a futball szakmai terén is milyen racionális és jó döntéseket hoznak sorozatban. Ez a megállapítás 2023 tavaszára nem volt igaz és lett is következménye, mert Oliver Kahn és Hassan Salihamidzic is repült a vezetői székből.

Szignifikáns a Barcelona visszaesése

A 2021-ben még a második helyen álló FC Barcelona 2023-ra a hatodik helyre esett vissza, és ami különösen szembeötlő, hogy a Real Madriddal szembeni lemaradása óriásit nőtt két év alatt. A katalánoknál a bérstruktúra szerkezete nagyon rossz, a rutinosabb játékosok túlzottan magas fizetése óriási problémát jelentett 2021-től kezdődően, amin a mostani visszavonulások segítettek valamelyest. Igencsak abszurd volt, hogy többek között Frenkie de Jongtól azt kérték, hogy ne fogadjon el akkora fizetést, mint ami a szerződésében szerepel és Martin Braithwaite is szinte közellenséggé vált a katalán szurkolók körében a bére nagysága miatt, ami teljesen abszurd volt.

2022 nyarán a Barcelona úgymond a jövőjét élte fel annak érdekében, hogy további sztárokat tudjon igazolni azzal, hogy az elkövetkező 25 év tv-s jogainak 25 százalékát eladta 522,5 millió euróért, valamint a Barca TV Studios tulajdonának negyedrészét 100 millió euróért. Óriási az adósságállománya a klubnak, amit nem csökkent, hogy a legutóbbi két szezonban a Bajnokok Ligájában nem jutott be még csak a 16 közé sem, amivel óriási összegektől esett el. A bevétel 25 százalékot ugyan növekedett, hiszen a jegyeladások a lezárások elmúltával drasztikusan nőttek, de a 32-es listán ennél kisebb mértékű növekedéssel csak az Everton, az Olympique Lyon és a Juventus FC szerénykedhet.

A hetedik helyen álló Chelsea FC helyzete azért igazán érdekes, mert az első tízből csak a londoniaknál ment végbe tulajdonosváltás a vizsgált időszakban. Az Angliában szankciós listára került orosz Roman Abramovicsnak meg kellett válni klubjától, és az új tulajdonos az amerikai Todd Boehly vezette befektetési konzorcium lett. A vételárat lenyomta, hogy a kormányzat által kikényszerített eladásról volt szó, így a klubot 2,885 milliárd euróért cserébe szerezték meg Boehlyék, ami az éves működési bevétel ötszöröse.

A Chelsea-t a Paris Saint-Germain és a Tottenham Hotspur követi. Hét éves intervallumot vizsgálva a Spurs növekedése a legnagyobb (+247 százalék) a topcsapatok között, annak ellenére, hogy nem trófeákért, hanem a BL-indulásért harcolnak évről évre a bajnokságban és a kiugró sikerük a Bajnokok Ligája döntőbe kerülés volt 2019-ben.

A tizedik helyre jött fel a remekül építkező Arsenal FC. Ahogyan a Tottenhamre, úgy az Arsenalra is érvényes, hogy a Premier League-ben az elképesztő ütemben növekvő televíziós bevételeknek is köszönhető az előretörése. A lista első tíz helyén immáron hat angol klub található, ami jól jelzi a bajnokságok közti erőviszonyokat.

2016-ban készült az első futballklubok értékei szerinti rangsor a KPMG által, akkor négy csapat értéke volt csupán kétmilliárd euró felett, ezzel szemben 2023-ban már tíz ilyen egyesület van, ami jól jelzi a növekedés mértékét, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaesés volt megfigyelhető. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy miért éri meg futballklubot vásárolni és akár 100 millió eurókért játékosokat venni, több tíz millió eurót fizetni nekik évente és alkalmanként akár veszteségesen működni. Egyértelműen azért, mert hosszú távon döbbenetes cégérték növekedés érhető el, ami más üzletágban sokkal bizonytalanabb.

Kiemelt kép: Alamy