KEK az új évezredben: a Kárpát-medence legnagyobb multisport eseménye

A KEK sokat ígérő szó a magyar nyelvben. Generációknak a mai napig a Kertészeti Egyetem Klubját jelenti, a hetvenes-nyolcvanas évek hazai könnyűzenei életének kultikus helyszínét, ahová minden héten ezrével zsúfolódtak be a fiatalok az LGT, az Edda vagy éppen a KFT koncertjére. Témánk szempontjából nem mellékesen a KEK idővel az egyetemi klubok együttműködésének motorja lett.

Ezzel egy időben sokunknak legalább ennyire fontos volt a mozaikszó másik jelentése, a Kupagyőztesek Európa-kupája. A XX. századi klubfutball nívós sorozata, amely alapvetően egy-egy nemzet aktuálisan második legerősebb klubcsapatainak megméretése lett – a legtöbbször a Barcelona nyerte meg –, ugyanakkor nemzetközi szereplési lehetőséget biztosított időnként kiscsapatoknak, akár másodosztályú együtteseknek is. (Ha a hazájukban kupagyőzelemig vagy a bajnok elleni döntőig eljutottak.) E sorozat utolsó nagy magyar bravúrsorozata fűződik az 1983-84-es Újpesti Dózsához, más sportágakban pedig bőven megélte a XXI. századot, a serlegét így hódíthatta el kétszer a Fradi női kézilabdacsapata.

Mielőtt napjaink KEK-jét bemutatnánk, még fel kell idéznünk a BEK-et is, amelynek 1978-as fináléjában Kű Lajos is futballozott, később pedig ő hívta életre az Összmagyar Nemzeti Diák Bajnokságot, amely előbb labdarúgásban, majd asztaliteniszben, kézilabdában, sakkban és birkózásban is összehozta a magyarlakta vidékek diákjait. Az ő neve is szóba került, amikor Simon Gáborral, a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának egyik ötletgazdájával beszélgettünk, hiszen – mint mondta –, ami az iskolások számára az összmagyar bajnokság, az egyetemisták számára a KEK. Amelynek futsaltornáján néhány éve éppen Kű Lajos végezte el a kezdőrúgást. Mára ez lett a térség legnagyobb multisport eseménye, amelyen tizenöt sportágban kétezer ember vesz majd részt, a BEAC és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében, az NKE campusán.

„Az első KEK-en száznegyvenöten voltunk”

– mesélte a tizenötödik esemény sajtótájékoztatóján Simon Gábor, aki egyben a 125 éves BEAC igazgatója is. Öt ország, de főként egy nemzet diákjainak nagy találkozójára idén február 29. és március 2. között kerül sor; Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság is képviselteti magát, csak a csapatsportokba 28 egyetem nevezett be összesen 1200 játékossal – akik között más nemzetiségű fiatalok is előfordulnak. E fesztiválnapok külön színfoltja a KEK Run nevű futóverseny, amelynek a különböző távjaira (1,1 kilométertől egészen 15 kilométerig) bárki nevezhet. Közben egyre több egyetemistát akarnak elérni olyan sportágakkal, mint az e-sportok és a darts. A legújabb csatlakozó viszont a magyar sport tradícióit képviselő vízilabda.

A KEK jelentősége abban is rejlik, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban – az angolszász országokhoz képest – még mindig gyerekcipőben járó egyetemi sportéletre. Gór-Nagy Miklós világbajnok vízilabdázó, a hazai szövetség Sportszakmai Bizottságának elnöke kiemelte:

„Az egyetem perspektívát tud adni a játékosoknak, hogy ne hagyják abba tizennyolc évesen a sportolást, ha nem jön össze a válogatottság.”

Baji Balázs vb-bronzérmes gátfutó és állatorvos, a KEK nagykövete hozzátette:

„Az élsportolók nyolcvan százaléka a pályaválasztáskor befejezi a versenysportot, nagy részük teljesen leáll.”

A megoldás a megfelelő egyetemi versenyrendszer, és persze olyan élménybombák, mint a KEK. A korábbi sprinter szerint

„életre szóló kapcsolatok, barátságok alakulnak ki, ellentétek oldódnak fel – fesztiválhangulatban.”

Kiemelt kép: Kárpát-medencei Egyetemek Kupája