Korszakos átlövők, akik nélkül más lett volna a kézilabdázás – nők
A nyolcvanas évek elején éppúgy félelmetes átlövőpáros alkotta a magyar női kézilabda-válogatottat, mint a kétezres évek elején; kulcsszerepet játszva olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmek, BEK-, illetve BL-aranyak megszerzésében. A korszakos, hazánkhoz (is) kötődő férfiátlövők után ezúttal őket mutatjuk be.
Sterbinszky Amália
Olimpia bronz, három vb-bronz, egy vb-ezüst és egy BEK-győzelem: mindez Sterbinszky Amália gyűjteménye, akinek a hosszú fénykora a hetvenes években még Török Bódog kapitánysága alatt kezdődött, hogy aztán a legemlékezetesebb éve 1982 legyen, amikor a Vasassal klubszinten jutott el nemzetközi szinten a csúcsra, a válogatottal pedig hazai világbajnokságon állhatott a dobogóra.
Saját bevallása szerint ösztönös kézilabdázónak számított, aki örömmel átírta a bemondott figurát, ha úgy érezte helyesnek. Virtuozitása olyan ritka és élményszámba menő megoldásokat is hozott, mint a svéd csavar. Pályafutása utolsó időszakában akkor költözött Dániába, amikor hazánkban még lényegesen magasabb szinten űzték a sportágat.
Gódorné Nagy Marianna
Míg Sterbiniszky Amália balról jobbal, ő jobbról ballal lőtte a gólokat az 1976-os montreali olimpián vagy éppen az 1982-es magyarországi világbajnokságon, amelynek talán a legnagyobb csillaga lett. Míg Sterbinszky keletről, Hajdúszoboszlóról, ő nyugatról, Csornáról származik, pályafutása után is a Dunántúlon, Zalában telepedett le. Előtte játszott Leverkusenben, majd 1988-től az osztrák Hypo egyik első világklasszisa lett, összesen háromszoros BEK-győztes (az elsőt ő is a Vasassal nyerte.). A magyar és az osztrák válogatottban összesen majdnem 400-szor szerepelt.
„Sokan azt mondják, hogy a pályán szörnyű küzdelem zajlik, de lehet ellene védekezni. Aki játssza, az nem érzi ezt a durvaságot. Vannak apró kis fogások, amelyekkel ki tudod védeni mindazt, ami a lelátóról nézve brutálisnak tűnik. Inkább kemény, mint durva”
– mondta néhány éve a megyei portálnak.
Farkas Ágnes
Óriási érdemei vannak abban, hogy 2000-ben Sydney-ben eljutott a női válogatottunk az olimpiai döntőbe, mindenek előtt a norvégok elleni elődöntős játékával. Soha nem tudjuk meg, hogyan alakul a döntő, ha a leginkább kritikus időszakban, a dán fordítás idején ő is a pályán van, a hozzáállása legalábbis nagyon hiányzott. Mint később elmondta, mi magyarok a bajban a lelátóra is segítségért kiáltunk, ahelyett hogy hinnénk magunkban.
Három hónappal a hatgólos előnyről elveszített olimpiai finálé után úgy tűnt, ismétli magát a történelem, hiszen a romániai Eb döntőjében is hatgólos előnyről fordított az aktuális ellenfél, Ukrajna, ugyanúgy a második félidő második felében. Az utolsó percben, immár 26–25-ös ukrán előnynél lőtt hatalmas gólja a magyar kézilabdázás történetének egyik legfontosabb találata, hiszen a hosszabbításban végül megszületett az első és máig egyetlen Európa-bajnoki aranyérem.
Radulovics Bojana
A Mocsai Lajos féle női válogatott balkezes lövője kétszer a világ legjobb kézilabdázója címet is elnyerte az IHF-nél, a 2000-es, majd a 2003-as év során mutatott játékáért, zsákszámra lőtt góljáért. „Boki” 1999-ben még jugoszláv légiósként nyert Bajnokok Ligáját a Dunaferr-rel, a sydney-i olimpián és a horvátországi világbajnokságon viszont már a magyar válogatottal szerzett ezüstérmet. A kettő között pedig gyermeket szült, így egyike azoknak, akik látványosan megmutatták az édesanyaként visszatérő sportolók erejét.
Nem mellesleg már ezekben az években is lehetett vele magyarul interjút készíteni, köszönhetően annak is, miután 1995-től hazánkban él, magyar férjével itt alapított családot.
Kiemelt fotó: Fradi.hu
Szerző
