Korszakos átlövők, akik nélkül más lett volna a kézilabdázás – férfiak
Az elmúlt évek egy-egy szomorú februári napján az átlövőposzt két hatalmas egyénisége is életét veszítette, még bőven a nyugdíjas kor előtt. A sportági evolúcióban igen fontos szerepet pozícióról és magukról az átlövésekről készített sorozatunkban azonban köztünk élő legendák is helyet kaptak, akik határon innen és határon túl is ontották a gólokat a távoli zónából.
Vaszilij Kugyinov
2017 februárjában, néhány nappal a 48. születésnapja előtt hagyott itt minket a szovjet-orosz átlövőiskola tankönyvekbe is beférő balátlövője.
korosztályos szinten még a Szovjetunió színeiben ontotta a gólokat, Barcelonában a maradék szovjet utódállamokból összetákolt egyesített csapattal (FÁK) lett olimpiai bajnok, Sydney-ben pedig Oroszországgal. Közben nyert többek között két világbajnokságot, kétszer választották be az álomcsapatba, Európa-bajnoki gólkirályi címmel is büszkélkedhetett. A Bundesligát, Franciaországot és Japánt kipróbálta a légiósévei alatt, hogy aztán hazájában legyen utánpótlásedző.
Birtalan István
A „Zsibói Bölényt” háromszor választották meg nem hivatalosan a világ legjobb kézilabdázójának, szintén a jobbkezes átlövés mestereként. Az erdélyi Szilágy megyében, majd Nagybányán nevelkedett játékosként, később tizenöt évig a Steauában szolgált, BEK-győztes lett. Románia aranykorában, a hetvenes években két világbajnoki címet ünnepelt, egy olimpiai ezüst és két olimpiai bronz mellett.
„Talán nem is az volt nagy szó, hogy ennyi gólt lőttem, hanem hogy nagyon jó százalékban használtam ki a helyzeteimet – mesélte az 1974-es világbajnoki és gólkirályi címről tizenhárom éve az Indexnek. – Élveztem, amikor fent voltam a levegőben és tartottak tőlem, mert ők is tudták, pontosan lövök. A döntőben hét gólt lőttem és egy kapufát. Mellé vagy a kapusba nem is. Amikor kapufát lőttem, abból vezettek támadást a keletnémetek, Penu ugyan megfogta a labdát, de azért leszidott, mit csinálok. Mertem volna ezek után rosszul lőni?”
Kovács Péter
A határon innen ő a XX. század kézilabdázója, ugyanúgy balátlövőként. A Berzsenyi Dániel Gimnázium udvarán és a közeli Tüzér utcában, a Honvéd sporttelepén kezdte szétlőni a kaput középiskolásként, nevelőegyesületével 1982-ben – Kovács László edzősködése idején – megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Ebben az évben a Vasas női csapatát Mocsai Lajos vezette a kontinens élére, négy évvel később pedig, Mocsai Lajos első férfikapitánysága alatt, a Kovács Péter fémjelezte válogatott világbajnoki ezüstérmes lett.
Három Bundesliga-csapatban szolgált, német bajnok és kupagyőztes, edzőként a kevesek egyike, aki képesnek bizonyult megtörni itthon a Veszprém egyeduralmát: magyar kupagyőztes a Szegeddel.
Játékosévei során sokáig úgy érezte, az „elátkozott generációhoz” tartozik, amely mindig csak közel jár az igazán nagy sikerhez, de Kovács Lászlótól megtanulta, soha nem szabad feladni. A BEK-győzelem és a vb-ezüst bearanyozta a pályafutását.
Pérez Carlos
Ahogyan a sportágon belül mondják: a kilencvenes évek végén Hajnal Csaba, a Veszprém mindenese „átigazolta a kubai válogatottat” és ennek legnagyobb hozománya – az irányító Díaz Ivo mellett – Pérez Carlos.
A 2002-es honosítása után kulcsszerepet játszott abban, hogy az olimpiai kvalifikációs világbajnokságról eljusson az athéni játékokra Skaliczki László válogatottja. Az olimpiai szereplésről döntő Jugoszlávia elleni csatában, 2003 januárjában Lisszabonban óriási vállalása és érdeme, hogy – bár nem elsősorban heteslövőként tartottuk számon – az első hosszabbítás végén odaállt Dejan Perics ellen időn túli büntetőt lőni, be is lőtte. Így második hosszabbításra mentette a meccset a csúcsfavoritok közé számító délszláv gárda ellen. Ott pedig egy számára szokatlan helyről végleg pontot tett a forgatókönyv végére.
Kovács Péterhez (1980, 1988) hasonlóan Pérez Carlos is kétszeres olimpiai negyedik (2004, 2012.) Ő Kovács Péter után húsz évvel, 2002-ben a Veszprémmel került döntőbe a legrangosabb európai sorozatban.
Zlatko Saracevic
Bár legalább ötven magyar és külföldi kézilabdázó beférne ebbe a cikkbe, a végére is egy olyan egyéniséget tartogattunk, aki Vaszilij Kugyinovhoz hasonlóan korán távozott a földi világból. „Sara papát” 2021. február 21-én, Kaproncán a helyi női csapat vezetőedzőjeként, meccsről hazafelé tartva érte a halál. Életének hatvanadik évében infarktusban hunyt el.
A boszniai Banja Luka szülötte kétszeres BL-gólkirályként szerződött az ezredfordulón Veszprémbe, és Zdravko Zovko 2002-es BL-döntős csapatának vezéregyénisége lett a negyedik ikszen túl. A posztján további délszláv csillagok lőtték a gólokat utána a magyar együttesben, előbb a macedón Kiril Lazarov, majd a szerb Marko Vujin.
(Korszakos átlövőkről szóló összeállításunkat a hölgyekkel folytatjuk.)
Kiemelt fotó: 24.hu
Szerző
