Magabiztos City, jól játszó Bayern és ismét bakizó Upamecano
Nem történt csoda a Bayern München–Manchester City BL-negyeddöntő visszavágóján, egy pillanatig sem forgott veszélyben a háromgólos előnnyel érkező angolok továbbjutása. A City sorozatban harmadszor játszhat elődöntőt a Bajnokok Ligájában és a tavalyihoz hasonlóan idén is a Real Madrid lesz az ellenfele. Thomas Tuchel remek meccstervet talált ki, de ez sem volt elég a győzelemhez.
Ahogyan arról beszámoltunk a múlt héten, a Manchester City hazai pályán 3–0-ra nyerte meg az első mérkőzést a Bayern München ellen. Ezt követően a bajorok háza tájáról a vereségnél is kellemetlenebb hírek érkeztek, hiszen Sadio Mané és Leroy Sané az egyik edzésen összetűzésbe keveredett egymással, a szenegáli megütötte a német válogatott támadót, aki sértegette őt. Mané kikerült a keretből a Hoffenheim elleni bajnoki meccsre, Sané viszont kezdett. Bár Benjamin Pavard góljával hamar előnybe került a Bayern és uralta a mérkőzést, a második félidőben Andrej Kramaric egyenlített, így csupán egy pontot szereztek a bajorok hazai pályán. Szerencséjükre a Stuttgart a hosszabbításban egyenlített a Dortmund ellen, így maradtak az élen a Bundesligában. A Manchester City könnyedén verte meg a kieső helyen álló és immáron Dean Smith által irányított Leicester Cityt, de a meccs végére a sok cserének is köszönhetően szokatlan módon kontrollt vesztett a City, és bőven voltak lehetőségeik a „rókáknak. Josep Guardiola a Leicester ellen támadásépítésben 3-1-6-os felállást választott, vélhetően a Leicester ötvédős rendszere miatt, hogy emberfölényben legyenek a támadóvonalban. Kyle Walkert izolálták a jobbszélen és ő szabadon játszhatta be középre a labdákat.
A Bayern elleni visszavágóra Guardiola ugyanazt a kezdőt küldte pályára, amely a hazai 3–0-s előnyt kiharcolta és a játékrendszer is 3–2–2–3 maradt támadásban, John Stonesnak a védelem közepébe való betagozódásával pedig 4–4–2-es felállásra változott a védekező fázisban. Tuchel két személyi cserét eszközölt: a védekezésben sok hibával játszó Alphonso Davies helyett Joao Cancelo lett a balhátvéd, akinek szintén nem a védekezés az erőssége, tehát ez önmagában nem jelentett garanciát arra, hogy Bernardo Silvának kevesebb lehetősége lesz szervezni a játékot a jobb szélen. Kilences posztra a felépülő Eric Maxim Choupo-Mouting került be Serge Gnabry helyére, aki nem igazán volt hatékony ezen a poszton.
Az Aké mögötti üres területet próbálta kihasználni a Bayern
A bajorok taktikájának nagyon fontos része volt a kameruni csatár. A jobblábas Kingsley Coman a mérkőzés elején a jobb szélen, míg a ballábas Leroy Sané a bal szélen helyezkedett, tehát a cél az volt, hogy az oldalvonal mellett meglépő gyors szélsők beadásaiból, vagy akár az alapvonalról visszatett labdákból keressék Choupo-Motingot. Elsősorban Coman révén nagyszerűen működött a mérkőzés elején ez a terv, ugyanis Nathan Aké gyakran fellépett a City támadásaival a bal oldalon azért, hogy „túltöltsék” azt az oldalt az angolok. A védővonala alapvetően is magasan volt a Citynek, ráadásul Coman sokszor visszamozgott, kicsalogatva a felezővonalhoz Akét, ezért is volt mögötte nagy terület. Öt percen belül háromszor is berúgták az üres területbe a labdát, ezeket Coman befutotta és a beadásokig eljutott, de gól nem lett belőle egyik alkalommal sem. A francia szélső egy az egyben is többször átjátszotta Akét, de a másik oldalon Manuel Akanji is nagyon nehezen tudta tartani őt, majd pedig a később beálló Aymerick Laporte-ot is többször megforgatta, ötből négy csele sikeres volt a mérkőzésen.
A City sokkal nagyobb nyomást helyezett a Bayern védőire és középpályásaira az első félidő második felétől kezdve, akiknek így nem volt idejük felnézni, és Aké mögé beívelni a labdát Coman felé. Grealish sokkal szorosabban őrizte Pavard-t, Erling Haaland jobbról támadta Dayot Upamecanót, akinek így a bal lábával kellett sokat passzolni, hogy elkerülje azt, ami történt vele Manchesterben, ezért előrefelé nem tudott játszani. Ilkay Gündogan pedig Joshua Kimmichre helyezett nyomást.
Tuchel próbált belenyúlni a mérkőzésbe, Comant többször is áthozta a bal oldalra, Sanét küldte át jobbra. Ekkor Choupo-Moting is sokkal többet lépett vissza, mert a két szélső befelé cselezett ilyenkor és a kapura lövés lehetőségét kereste, de a próbálkozásaik nem voltak pontosak.
Tuchel jól megszervezte az emberorientált letámadást
A Bayern München volt lényegesen kezdeményezőbb a találkozón, ami a párharc állásából is következett, de ezt a Manchester City ellen sosem könnyű elérni. A letámadásuk jól szervezett volt, felléptek egy az egyben védekezni a City védőire, akik így nem tudták hosszan járatni a labdát. Az első félidőben több esetben is Rúben Diast hagyták felhozni a labdát, ezáltal megnyílt a City védelmének közepe és ezt a rést támadta azonnal Choupo-Moting vagy éppen Sané a labdaszerzést követően, nagy helyzet is alakult ki ilyen szituációkból.
A Manchester Citynek a tizenegyesen kívül csupán két lövése volt a tizenhatoson belülről, ez négy percen belül történt meg, mindkétszer Erling Haaland próbálkozott. Ez mindenek előtt a Bayern védekezésének a dicsérete még akkor is, ha a Citynek a párharc állása tökéletes volt végig. Ez a két szituáció egyaránt egy-egy kontrát követően alakult ki, és mindkétszer Upamecano volt a „ludas”. Az első szituációnál Haaland visszalépett lekészíteni a labdát a saját térfelén Kevin De Bruynének, Upamecano ment vele, de amikor Haaland megfordult és sprintelni kezdett, akkor a francia védő hét maásodperc alatt több mint öt méterrel maradt le tőle, Yann Sommer védett bravúrral. A gólnál Upamecano felvette a védő pozíciót Haalanddal szemben, de egy cseltől úgy összezavarodott, hogy elesett és innentől ismét csak Sommer volt a norvég gólgyárossal szemben, aki ezúttal nem hibázott.
Tuchel remek meccstervet rakott össze, több lövése volt a Bayernnek, több nagy helyzete, többet birtokolta a labdát, a várható gólokat tekintve is ők nyertek, amit nyilvánvalóan az összesített állás is meghatározott. Azonban Upamecano ismételt szerepeltetésével azt gondolom, hogy hibát követett el a német edző. Az első mérkőzés egyértelműen az ő hibái miatt lett az eredményt tekintve sima, és most is mindkét City-ziccer az ő bakijából adódott.
A továbbjutás az első meccsen dőlt el, ahol a City megérezte a „vérszagot” a második félidőben és lezárt minden kérdést a párharccal kapcsolatban. A mostani 1–1-es végeredménnyel elégedettek lehetnek, tovább tart a veretlenségi sorozatuk. Guardiola így a tizennegyedik edzői szezonjában a tizedik BL-elődöntőjére készülhet, ahol az előző évadhoz hasonlóan ismét a Real Madrid lesz az ellenfele csapatának.
Kiemelt kép: Getty Images
Szerző
