Maradt a másodosztályban az olimpiai bajnok Marc Pubill

A katalóniai Terrassában született Marc Pubill ifjúsági játékosként a CE Manresát, az RCD Espanyolt, a Club Gimnastic Manresát és a Levante UD-t erősítette. A valenciaiak tartalékcsapatában futballozott először felnőttek között, majd az első csapatban is megvetette a lábát. A koronavírus-járvány idején, amikor az anyagi problémákkal küszködő együttes elindult a lejtőn, ő is egyike volt azoknak az értékes fiataloknak, akikhez nagy reményt fűzött az egyesület. Nem is ok nélkül, hiszen Pubill is tagja volt annak a Juvenil A csapatnak, amely 2021-ben először nyert bajnoki címet a Levante történetében.

Pubill szélső védőként kapta meg az esélyt a felnőttek között és élt is vele, pedig a 190 centiméteres magassága alapján sokkal inkább gondolhatnánk őt belső védőnek. Noha nem idegen tőle az a poszt sem, a felnőtt futballban egyértelműen jobbhátvédként tekintenek rá, mely poszton a technikai tudása és az atletikus felépítése a segítségére van, ráadásul jól is hoz döntéseket.

„Mindig is hátvédként játszottam. Néhány csapatban játszottam középhátvédként, máshol szélsőhátvédként, de a pozícióm mindig védő volt. Amikor az iskolában én választottam, akkor persze csatár voltam”

– mesélte egy interjúban.

A 2021-2022-es idény során, amikor a Levante az élvonalban szerepelt, olykor-olykor bedobták a mélyvízbe és eközben a negyedosztályú tartalékok között már alapembernek számított. A kiesés szomorú esemény volt a klub esetében, ám egy hatalmas esélyt jelentett Pubillnek, aki a második vonalban egyértelműen megmutatta, hogy hatalmas potenciál van benne. A tavaszra stabil kezdővé vált, és a play-off során is ő számított a posztján az első számú választásnak. Azonban az élvonalba való feljutásért zajló rájátszás döntőjének elvesztése arra kényszerítette a Levantét, hogy anyagi okok miatt egy sor játékostól megváljon.

„Nagyon keményen dolgoztunk a célunk eléréséért. Amikor úgy tűnt, hogy magunkhoz öleljük azt, akkor láttuk, hogy elragadják tőlünk. Mégis megpróbáltuk összeszedni magunkat, és az utolsó leheletünkig harcoltunk. Magam elé tudom idézni sokféle módon, hogy lecsúszunk valamiről, de ilyen kegyetlen forgatókönyvet soha nem tudtam volna elképzelni”

– írta a játékos a közösségi médiában.

A Ciutat de Valenciában önmagát felépítő és a szurkolókat sok esetben tapsra ragadtató labdarúgó egyike volt azoknak, akik csomagoltak, hogy hasznot hozzanak a nehéz helyzetben lévő klub számára. Olyannyira, hogy a vezetőség az Almería ajánlatát helyezte előtérbe, mivel az jelentette a legtöbb pénzt. A fiatal jobbhátvéd ötmillió euróért cserébe került Andalúziába, ezzel egymaga megoldotta azt, hogy a Levanta gazdálkodása helyre billenjen. Ráadásul a továbbértékesítés 25%-a is a Granotas zsebébe vándorol, és ez legalább annyira jól jöhet majd a másodosztályban szereplő együttesnek, mint az átigazolási díj.

A délre költöző Pubill így visszatérhetett az élvonalba, hiszen az Almería, ha nagy nehézségek árán is, de megőrizte a tagságát 2023 tavaszán. A fiatal jobbhátvéd nagy reményekkel, kezdőbe várt játékosként érkezett meg, és a nyitány után meg is kapta a lehetőséget. Azonban az élet kegyetlen volt vele, megsérült. A negyedik forduló után meg kellett műteni, mivel a térdében a porcból levált egy darab, ami ezután a terhelés alatt erős fájdalmat okozott a bekknek. Év végéig harcképtelenné vált, csak januárban térhetett vissza, ám ezt egészen impozáns módon tette. Noha a csapat egyenes úton volt ekkor már a másodosztály felé, Pubill csillogását ez sem halványította el.

Jót tett neki, hogy egy védekezésre berendezkedő, a támadásait átmenetekben kivitelező csapatban szerepelhetett, mert így a képességei minden formáját megmutathatta. Egyrészt kellően erős játékos ahhoz, hogy a párharcokat magas hatékonysággal vívja meg a földön és a levegőben is. Ráadásul jó ütemérzéke van, általában szabálytalanság nélkül avatkozik közbe és szerel. A másik oldalon pedig az andalúzok nem túl erős passzjátékába képes volt beletenni a tőle elvárható progresszivitást, és ezt remekül egészítette ki azzal, hogy a diagonális, azaz átlós irányú labdavezetés mutatójában ligaszinten is extrát nyújtott. A megiramodásai során veszélyt jelent a sebességével és a jó cselezőkészségével, illetve a kombinatív játékra való hajlama is jól jött, ezáltal tudott gyors akciókat vezetni a csapat.

A tavaszi remek formája hozzájárult ahhoz, hogy Santi Denia meghívja őt a spanyol olimpiai válogatott keretébe, ahol az ő remek teljesítményének is hála eljutottak a fináléig. Az alapembernek számító bekk hozzátette a magáét a végső győzelemhez is, azonban ez már csak a bónusz volt számára, hiszen ekkor már megvolt az érdeklődés iránta az átigazolási piacon. A sajtóhírek előbb a Bournemouth-szal, majd az AS Romával, végül az Atalantával boronálták össze, aztán a bergamóiakkal az orvosi vizsgálatig is eljutott, ám végül a lombardiai klub végül egy térdproblémára hivatkozva kihátrált az ügyletből (végül Raoul Bellanovát szerződtették).

Pubill visszatért az immár a másodosztályra készülő Almeríához és mintha mi sem történt volna, belevágott a munkába. Augusztus utolsó napjaiban aztán összehozta őt a sajtó a Barcelonával, arról szóltak a hírek, hogy Hansi Flick nincs meggyőződve Hector Fort alkalmasságáról és mivel Joao Cancelo ekkorra már Szaúd-Arábiában volt, kellett (volna) egy olcsó megoldás a posztra. Ez lett volna Pubill, akit kölcsönvettek volna a katalánok, hogy az ötkarikás játékok után klubszinten is a társa lehessen Fermín Lópeznek, Eric Garcíának és Pau Cubarsínak. Ám a gránátvörös-kékek pénzügyi lehetőségei végül nem engedték meg, hogy az üzlet végbemenjen, a jobbhátvéd előtt pedig bezárult az átigazolási ablak.

A három augusztusi bajnokin kétszer szállt be csereként, mert a klub vezetése azt kérte a vezetőedzőtől, Rubitól, hogy „vigyázzon az értékes portékára”, hiszen egy esetleges sérülés miatt elúszhatott volna a jövedelmező üzlet. Végül így is hoppon maradt mind a klub, mind a játékos, az előbbi azt remélte, hogy jókora bevételre tesz szert, utóbbi pedig azt, hogy megmutatja magát az európai kupaporondon ebben a szezonban. Most viszont a naptári év végéig a feljutásért folytatott harcban lesz érdekelt, s azért dolgozhat, hogy januárban végre beteljesüljön az a vágya, hogy egy magasan jegyzett együttesbe igazoljon.

Kiemelt kép: Pete Dovgan / Speed Media / Icon Sportswire