Mik voltak a változatlan és változó elemek a Fradi Genk elleni játékában? – elemzés
A két csapat első mérkőzéséhez hasonló játékelemek köszöntek vissza a Groupama Arénában is. Kimagasló labda elleni játék, hasonló struktúrában letámadó csapatok (4–4–2), intenzív szélsőjáték. Ezúttal a Fradi volt a dominánsabb, jobban futballozó csapat, de így is csak egy döntetlenre futotta. Nézzük, mi változott és mi nem az előző összecsapásukhoz képest!
Mik voltak a változatlan elemek?
Gyakran lehetett olyan érzése a nézőnek és a kommentátornak is, hogy a két csapat kioltja egymást. Ezt alapvetően az is megerősíti, hogy közel azonos súlycsoportban mozognak az egyesületek, így extra teljesítmények – legyen az kiemelkedően futballozó játékos vagy zseniális meccstervvel előrukkoló edző – nélkül nehéz egyik irányba elbillenteni a mérleg nyelvét. Ugyanakkor a patthelyzetre ráerősített az azonos jellegű felállási forma és taktikai elképzelés is.
Egyik csapatnak sem volt igazi ellenszere a másik letámadásának átjátszására (néhány példától eltekintve), ami egyrészt a játékosok, másrészt a meccstervek minőségéből fakadt.
A szélső játékosok megjátszása ezúttal is hangsúlyos része volt a játéknak. Mind Marquinhos és Adama Traoré, mind Joseph Paintsil és Bonsu Baah sok cselkísérlettel próbálkozott. A csapatok igyekezték a labdákat minél gyorsabban eljuttatni ezekhez a játékosokhoz, hogy a sebességüket és a cselezőkészségüket kihasználva helyzeteket teremtsenek.
És ami változott
A Fradi Belgiumban harminc percet követően visszahúzódott a saját kapuja elé, hogy a Genk mögött megnyíló területeket kihasználva hatékonyabban juthasson el helyzetekig. Ezúton viszont az FTC nem alkalmazta a mély blokkot, ez teljesen kikerült Sztankovics periodizációjából. Ehelyett szinte végig az ellenfél térfelén igyekeztek labdát szerezni vagy elfojtani a belgák akcióit, aminek következtében nem szorultak be huzamosabb időre a saját kapujuk elé, valamint több helyzetet tudtak kidolgozni.
Alekszandar Pesics találatát megelőzően is Mohamed Abu Fani egy, az ellenfél kapujához relatív közel megszerzett labdát lőtt kapura.
(A kép forrása: M4 Sport)A Ferencváros letámadása annak ellenére volt meglehetősen hatékony, hogy több ponton is megváltozott az előző mérkőzéshez képest. A két belső középpályás jóval kevesebbszer lépett fel együttesen magasan presszingelni, emiatt többször volt egy-egy szabad embere a Genknek a pálya centrumában, de általában nem tudták megjátszani, mivel a Fradi a négy védőt egy az egy ellen olyan intenzitással támadta meg, hogy nem volt lehetőségük a szabadon hagyott társukhoz eljuttatni a labdát.
Paintsil szerepe szintén kiemelendő, akit Wouter Vrancken átvezérelt a bal szélről a jobb oldalra. Ezúttal legtöbbször Eldar Civic találta szembe magát a ghánai szélsővel, ami meglehetősen előnytelen párosításnak ígérkezett (akárki lehetett volna a balhátvéd, akár Cristian Ramírez, akár Pászka Lóránd vagy Botka Endre, minden esetben Paintsil számított volna a párharc esélyesének), emiatt Sztankovics jobbnak látta nem magára hagyni a balbekket.
Ebből következett, hogy a Genknek akadt egy szabad embere, ami általánosságban lehetőséget nyújt a labda effektívebb előre juttatására. Fentebb megjegyeztem, hogy a megfelelő letámadás-intenzitás miatt ez sokszor semmiféle előnyt nem jelentett az ellenfél számára. Ugyanakkor olyan esetek is előfordultak, amikor mégis sikerült az üres embert megjátszani. Ez viszont kiváltképp veszélyes volt, mert a Ferencvárosnak azon nyomban öt embere a labda mögött volt, így ők gyakorlatilag inaktívak voltak a védekezésben. Ez pedig nagy területeket és cselezési lehetőségeket jelentett, ami a genki szélsőknek kifejezetten az erőssége.
(A kép forrása: M4 Sport)A képen látható, hogy az FTC első vonala egy az egy ellen támadja le a Genket. A cél a játék oldalvonal mellé történő terelése. Azonban a következő ábrán látható, hogy ezúttal a kék-fehér alakulat a szélen létszámfölénybe tud kerülni azáltal, hogy az irányítójuk, Bilal El Khannouss elhagyja a pozícióját és kimozog egészen az oldalvonalig.
(A kép forrása: M4 Sport)Abu Fani a letámadás kezdetekor még azért volt felelős, hogy a 17-es számú játékos, Patrik Hrosovsky ne tudja szabadon átvenni a labdát, azonban miután észlelte, hogy El Khannouss üresen van, átváltott rá, de már nem tudta meggátolni a marokkói játékos hatékony előretörését. Ebben a szituációban még Sigér Dávid kiemelendő, aki teljesen üresen helyezkedett a pálya közepén, maradt a saját pozíciójában, így nem tudta felvenni a szabadon mozgó El Khannousst. Civic pedig szintén nem léphetett feljebb, mert akkor Paintsil azonnal megjátszhatóvá vált volna. Néhány alkalommal a Genk ily módon át tudta játszani a Ferencváros presszingjét, és ez veszélyes helyzetekben is megmutatkozott.
Sikeresebb kontratámadások
Belgiumban a gyors ellenakciók sem termettek babért, kifejezetten kevés ilyen támadást tudott elindítani a Ferencváros. Azonban az Üllői úton másként alakult mindez. A kontrák, félkontrák sikeressége ismételten a labdaszerzésekkel hozható összefüggésbe. Minél magasabban tud egy csapat labdát szerezni, annál könnyebben jutnak el lövésig. Ráadásul az ellenfelek többsége nincs is felkészülve arra, hogy a középpályán a védők, védekező középpályások labdajáratása során homokszem kerül a gépezetbe és azokon a területeken eladják a labdát.
(A kép forrása: M4 Sport)A képen a labdaszerzést követő első momentum látható, amint Adama Traoré a kapu irányába indul. Mind tőle, mind Marquinhostól, de Pesicstől és a remekül beinduló Ben Romdantól is távol helyezkednek a belgák, mivel nem voltak felkészülve a labda elvesztésére. Így Traoré megjátszotta Pesicset, aki kiugratta a tunéziai középpályást, aki lövéssel fejezte be az akciót. A magasan megkezdett letámadás és a több átmenet drasztikusan megnövelte a Fradi kísérleteinek és a várható góljainak a számát is.
(A kép forrása: M4 Sport)A 72. percben ismételten rizikós helyzetben adta el a labdát a Genk. Ezúttal viszont Traoré nem közvetlenül a Genk kapuja felé indul, hanem a második ütemben megérkező Abu Fanit játssza meg, aki egyből kiugratta a beinduló Ben Romdant, de Pesics beindulása is fontos volt, mivel lekötötte a védő figyelmét, ezáltal több helye volt a tunéziainak. Az akció ezúttal is lövéssel zárult.
A döntetlen fájó, pláne amilyen körülmények között született a Genk egyenlítő találata. Azonban arra minden Fradi-szimpatizáns büszke lehet, hogy a Ferencváros hazai környezetben a belga együttes fölé tudott nőni, ráadásul az óriási indulatokat kiváltó edzőváltást követően már erőteljesen körvonalazódik, hogy Dejan Sztankovics szerződtetésével Hajnal Tamásék nem lőttek bakot.
ráadásul mindezt proaktív stílusban érik el, mert a Fradi játékosai nem megvárják, hogy hozzájuk kerüljön a labda, hanem akaratosan és gyakran kifejezetten bátran el akarják venni azt. Ha valamire, akkor erre mindenképpen lehet használni a stílus szót. Azonban minden pozitívum ellenére továbbra is ott lebeg Damoklész kardja a Fradi feje felett, mert a továbbjutás még finoman szólva sem garantált és bár talán ez a legerősebb négyes a Konferencia-liga idei mezőnyében, akkor is kellemetlen lenne a csoportkörös búcsú. Pláne az előző szezonban az Európa-ligában elért csoportgyőzelem után, vagy a jelenlegi idényre vonatkozó nagyratörő tervek fényében. Tehát az irány pozitív, de az FTC szezonja csak akkor lehet sikeres, ha megérik a kupatavaszt, ehhez viszont még két kemény meccs vár a zöld-fehérekre.
Kiemelt fotó: fradi.hu
Szerző
