A futballisták után már a dán edzők is kelendők

A futballisták után már a dán edzők is kelendők

2023. jan. 5.

A 2022-es esztendő a dán labdarúgás számára igencsak felemásan sikerült, mert miközben a válogatott nem remekelt, a klubcsapatok egész jól teljesítettek a nemzetközi kupaporondon. A már megszokott, megismert szakemberek mellett feltűntek újabb edzők a radaron, akiket már nem odahaza, hanem külföldi bajnokságokban láthatunk dolgozni.


Miután Thomas Frank évek óta tartó sikeressége már önmagáért beszél a Brentford FC kispadján és Bo Svensson is egyre nagyobb elismerésnek örvend az 1. FSV Mainz 05-nál elért munkásságával, a dán edzők egyre több megkeresést kapnak. Ez egyrészt az említett két szakember topligában elért teljesítményének is köszönhető, másrészt ugyan limitált lehetőségek mellett, de a maguk módján a dán klubok is meghódítják a nemzetközi porondot hazai edzőkkel, akiknek a munkája ugyancsak kivívja a tiszteletet más országokban is. Összeállítottunk egy listát azokból, akik megkapták tavaly az esélyt, hogy külföldön, vagy komolyabb bajnokságban is kipróbálják magukat.


Jon Dahl Tomasson

Az egykori kiváló támadót aligha kell bemutatni, hiszen játékosként igen magas szinten megfordult, edzőként pedig Hollandiában próbálkozott először, majd belátva, hogy csak úgy nem fog ez menni, „beült az iskolapadba” és előbb Peter Bosz (Vitesse Arnhem), majd Age Hareide (Dánia szövetségi kapitánya) mellett tanulta a szakmát. 2020 januárjában elfogadta a Malmö FF ajánlatát, ahol két év alatt két bajnoki címet zsebelt be, mellette pedig visszajuttatta a svédeket a BL-főtáblára.


2022 nyarán a Blackburn Rovershez szerződött, ahol a Premier League a cél. A csapat nagyon kétarcú, féltávnál a dobogó alsó fokát foglalta el (ami rájátszást érne az idény végén, méghozzá kedvező pozícióból), de az a tény, hogy rengeteg vereséget szenved, nem tudja tartani a döntetleneket, azt az érzetet kelti az emberben, hogy végül nem jár majd sikerrel – még csak a playoffot illetően sem. Ettől függetlenül Tomassontól ez egy remek beugró idény lehetne Angliában, ha pedig az élvonaltól való búcsú óta a Rovers először ott lenne a feljutásra esélyesek sorában, az nagyon jó ajánlólevelet jelentene a dán szakembernek.



Brian Priske

Már játékoskarrierje alatt megismerkedett Belgiummal és az ottani viszonyokkal, így nem volt meglepetés, mikor kilépve a hazai közegből ebbe az irányba vitte a sorsa. Otthon neves szakemberektől tanulhatta a szakmát, ugyanis az FC Midtjyllandnál Glen Riddersholm és Jess Thorup mellett dolgozott, majd volt egy kitérője a fővárosban, ahol Stale Solbakken asszisztenseként dolgozott, majd visszatért Thorup mellé, akinek aztán az utódja is lett. 2021-ben a Royal Antwerp FC kispadját foglalta el, ahol aztán egy évet követően a negyedik hely nem volt megfelelő eredmény.


A mostani szezon előtt az AC Sparta Praha kínálta meg egy kétéves szerződéssel, amely kilenc esztendő után szeretne ismét bajnoki címet ünnepelni, mert a dobogós helyezésekből, valamint az ezüst- és bronzérmekből már elég volt. Nem indult valami fényesen a kapcsolat, mert a prágaiak rögtön kiestek a Konferencia-liga második selejtezőkörében, majd a bajnokságot is vereséggel kezdték. Aztán egy hosszú veretlen széria következett, de a városi rangadón nagyon komoly pofont kaptak a Slaviától, bár nem sokkal utána nyertek a címvédő plzeniek otthonában. A kétpontos átlag nem rossz, de nem is elegendő, mert jelenleg csak harmadik helyen állnak hét pontra az első és ötre a második helytől, de az mindenképp Priske védelmére szólhat, hogy nagyon kifogták a sérüléseket, mert az ősszel mindig hiányzott egy-egy alapembere.



Bo Henriksen

Nem a megszokott dán utat járta be a 47 éves szakember, aki játékosként Angliában és Izlandon is megfordult, mielőtt 2006-ban hazatért volna. A Bronshoj BK játékosedzője lett, majd olyan sikeres volt, hogy összesen nyolc évet töltött el a kispadon, mely során a harmadosztály kiesőjelöltjét a második vonal stabil középcsapatává tette. Ezen sikerek után jöhetett a Horsens AC, amellyel szintén összehozott egy feljutást, s majd megszilárdította az élvonalban a gárda helyzetét. Ezután egy kis pihenő következett, majd az FC Midtjylland, ahol épp Priske utódja volt, ám hiába nyert kupát első évében, a második annyira rosszul indult, hogy igen korán menesztették.


Henriksen október közepén vette át a svájci bajnok FC Zürich irányítását, amely borzasztóan szerepelt, amikor a dán edző megérkezett, és bár még mindig utolsó helyen áll, de árulkodó, hogy a korábbi tíz meccsen elért négy ponthoz képest, vele már hat mérkőzés után nyolc pontot bezsebeltek. Ez persze még mindig nem sok, de a szezon fele még vissza van, s lekerült a hátukról a kettős terhelés súlya, ami nagyon jót fog tenni a keretnek. Úgy tűnik, hogy a játékosok elkezdtek hinni abban, hogy Henriksennel kimozdulhatnak a veszélyzónából.



Brian Riemer

Az érdemi játékosmúlttal nem rendelkező szakember majdhogynem nullkilométeresnek nevezhető, ugyanis pusztán két mérkőzés állt mögött még 2008-ból, mikor a Hvidovre IF csapatánál beugrott az év végén az edzőváltás időszakára. Azonban az utánpótlás területén remek eredményekkel büszkélkedhet az FC Köbenhavnnél, ráadásul ott Solbakken és Ariel Jacobs segítője is volt, majd 2018 októberétől Frank szakmai stábjának tagja volt. 


Decemberben aztán az RSC Anderlecht kínálta meg egy szerződéssel, hogy a fiatalok fejlesztésében szerzett ismereteire alapozva próbálja ki magát vezetőedzőként is egy olyan együttesnél, melynél kiemelten fontos az akadémiáról érkező tehetségek beépítése, fejlesztése. Nehéz megmondani, hogy manapság mi is a brüsszeli rekordbajnok valódi célja, mert az nyilvánvaló, hogy nincs meg a kellő háttér ahhoz, hogy felvegye a versenyt a legjobbakkal az országon belül, s bár Európában sikerült kivívni a továbbjutást a Konferencia-ligában, ez is inkább csak a fiatalok fejlesztését tudja elősegíteni.



Michael Silberbauer

Végül egy másik rutintalan szakember kinevezését is feljegyezhetjük, ugyanis a téli szünet során az FC Utrecht a balhés felkészülés közepette rákényszerült egy új edző szerződtetésére. Igencsak meglepve a helyi sajtót, azt az embert nevezték ki, aki ugyan egykoron volt a csapat játékosa, illetve idén tavasszal asszisztense is, azonban vezetőedzőként csak egy szezont dolgozott, azt is a kanadai élvonalban.


Silbauer korábban szerepet vállalt Patrick Rahmen, René Weiler, Gerardo Seoane, Bo Henriksen, Henrik Jensen és Albert Capellas stábjában is, valamint volt Markus Babbel videóelemzője is, de vezetőedzőként csak a kanadai Pacific FC-nél tette próbára magát, nem túl sok sikert elérve.


Az mindenképp pozitívum, hogy ismeri a közeget és az elmondások alapján remekül szót ért a játékosokkal, amire nagy szükség van most az utrechtieknél. Úgy hírlik róla, hogy labdarúgók személyiségét is szereti felmérni, amit alátámaszt, hogy elvileg érkezik vele a stábba egy pszichológiai végzettséggel rendelkezdő asszisztens, aki a békés környezet és megfelelő kultúra megteremtését lesz hivatott előidézni. Azután, hogy Henk Fraser azért távozott, mert egy edzésen nyakon ragadta Amin Younest, ez a gondolatmenet maximálisan érthető.



Tegyünk említést még Mike Tullbergről, aki jelenleg a Borussia Dortmund U19-es csapatát és az UEFA Youth League-ben szereplő együttest irányítja, s egyes hírek szerint már most ősszel is volt megkeresése a Bundesliga 2-ből is, de egyelőre még nem váltott. A 37 éves szakember lehet a következő, akire lecsap egy olyan együttes, a mely a fiatalok fejlesztésében szeretne jeleskedni, ugyanis az ifjú dán edző keze alatt megannyi sztárpalánta formálódik az észak-rajna–vesztfáliaiaknál.



Szerző

Ellenbruch Zsolt

Ellenbruch Zsolt

Ellenbruch Zsolt

A labdarúgás idehaza kevésbé figyelemmel követett bajnokságainak szerelmese, a futballpénzügyek lelkes prófétája.