A Quaestor, a koporsó és a hamis arany: így „tisztult meg” hét éve az NB I

2015. május 26-án az MLSZ honlapján megjelent egy közlemény, amelynek idézzük a legfontosabb mondatát. „A Magyar Labdarúgó-szövetség Fellebbviteli Licencadó Bizottsága 2015. május 26-i ülésén jogerős döntéseket hozott a 2015-16. évi klublicenc kérelmek kapcsán. A Bizottság a KTE Kft., a PMFC-Sport Kft., a Nyíregyháza Spartacus Football Club Kft. és az Új Lombard Kft. nemzeti első osztályú (NB I), valamint az Újpest 1885 Futball Kft. nemzetközi (UEFA) licenckérelmező fellebbezéseit elutasította. A Győri ETO FC Kft. nem nyújtott be fellebbezést az Elsőfokú Licencadó Bizottság elutasító határozata ellen.”

Ahogy a szakzsargonban rendszeresen hangoztatják: futball-fellegvárak zuhantak a mélybe 2015 nyarán. A Lombard Pápa a Dunaújvárossal együtt esett ki az idény végén az NB I-ből, tehát így is, úgy is búcsúzott volna, de nem a megyei futballban tervezték a folytatást. Ahogy Pécsen, Győrben és Kecskeméten sem. Ám hét évvel ezelőtt a magyar futballban még mindig olyan viszonyok uralkodtak, ahol nagypályás gazemberek irányíthattak csapatokat, s ennek levét végül maguk a klubok itták meg.

Mielőtt végigszánkáznánk az egyes klubok purgatórium-történetén, jegyezzük fel, hogy Csányi Sándor MLSZ-elnök régi terve teljesült 2015-ben: az NB I némiképp megtisztult a pénzügyi nehézségekkel küzdő csapatok eltűnésével, és megszületetett a dédelgetett álom, a 12 fős mezőny. Csányi 2015 májusában szokatlanul őszintén, nyílt szavakkal fejtette ki, hogy az NB I-ben szereplő klubok pazarló gazdálkodást folytatnak, rengeteget fizetnek kispadon ülő vagy keretbe sem kerülő játékosoknak, sok a gyenge képességű légiós. Kifejezett célként jelölte ki, hogy nagyobb legyen a verseny az NB I-be jutásért. A 12 csapatos bajnokságot 2-3 éven belül tervezte bevezetni, de rögzítette, hogy ha a hiányosan benyújtott dokumentumokat nem pótolják bizonyos csapatok, akkor már a következő évben is szűkített mezőnnyel indul a küzdelem. Végül így történt.

A 2012-2013-as szezonban még bajnok Győr sorsát a klub tulajdonosának, Tarsoly Csabának a sötét manőverei pecsételték meg. Az üzletember a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója volt. A vállalat pénzügyi befektetésekkel is foglalkozó egyik leánycégéről kiderült, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátott ki. Tarsolyt és több társát is letartóztatták, az ügyet a modernkori magyar történelem talán legnagyobb pénzügyi csalásaként címkézték. A férfi 2 év után szabadult, házi őrizetbe került, ám ügye idén októberben újrakezdődött. Társaival 5458 rendbeli, 77 milliárd forint értékű csalással vádolják. Az ETO-nak ezek után érthetően esze ágában sem volt fellebbezni az MLSZ döntése ellen.

Csak az ország akkori legjobb futsal-csapata, a Győri ETO Futsal Klub, illetve a helyi önkormányzat összefogásának volt köszönhető, hogy az NB III-ba sorolt ETO egyáltalán el tudta kezdeni a bajnokságot. A második idényben már jelentősebb büdzsé is rendelkezésre állt: 2016 novemberétől 18 bajnokit nyert sorozatban a Győr és feljutott a másodosztályba. Az akadémisták mellett olyan korábbi NB I-es nagyágyú is játszott az ETO-ban, mint Kabát Péter. Közel négyezer ember ünnepelte a csapatot.

Az ETO azóta nem tudott továbblépni, megrekedt a középcsapatok szintjén, hiába az NB I-es rutin a játékoskeretben. Általában nem a kiesés ellen küzdenek, de a NB I-es feljutásra sincs valós esélyük.

A pápai aranyember

A Győrhöz közeli Pápán szintén felkészültek a „végre”. A klub tulajdonosa a Bíró Péter tulajdonában álló Lombard volt, melynek sztorija a Quaestoréval egyívású. A cég Kézizálog néven működött a zálogpiacon, és hatalmas kölcsönöket helyezett ki. Utóbb azonban kiderült, hogy Bíró Péter aranyfedezete nem aranyból volt, az Index beszámolója szerint egy ötvöst kért meg, hogy trombitarézből készítsen tömböket. Bíró 2015 áprilisában besétált a Nemzeti Nyomozó Iroda központjába, és önfeljelentést tett. A bíróság 5 év letöltendő börtönre ítélte, bűnösségéhez nem fért kétség, a védője sem fellebbezett a határozat nyomán.

Természetesen a focira sem maradt pénz: Szemán György pápai klubigazgató 2015 nyarán azt mondta a Veszprémi Naplónak, hogy a csapatot birtokló Új Lombard Kft. akkora adósságot halmozott fel, hogy esélyük sem volt a folytatásra.

Miután Bíró Péter ellen büntetőeljárás indult, a profi labdarúgás elérhetetlen vággyá vált Pápán, ám a helyi baráti kör nem hagyta annyiban az ügyet. Létrehozták a Pápai Perutz Futball Clubot, amely elindult a Veszprém megyei I. osztályban, és az első szezonban bronzérmet szerzett. 2018 tavaszán már feljutást ünnepelhetett a város, újra harmadosztályú csapata lett Pápának.

A klub éveken át megkapaszkodott a harmadik vonalban, ám idén nyáron közleményben tudatta, hogy az önkormányzat már nem tudja folyósítani számára az évi 15-20 millió forintos támogatást, így bár van NB III-as licencük, pénzügyi okokból a megyei I. osztályba adták be a nevezési kérelmet. A negyedik vonalban jelenleg, 10 forduló után a harmadik helyen állnak.

Koporsó a kezdőkörben

Egészen más volt a Pécs helyzete. A Munkásnak sem a vezetősége, sem a szurkolói nem voltak hajlandóak elfogadni a kizárást. Hargitai János ügyvezető az MLSZ-határozat után pár nappal azt nyilatkozta egy videointerjúban, hogy amit ténynek állítottak be a dokumentumban, az tévedés. Utolsó mérkőzésüket a szintén kizárt Nyíregyháza ellen játszották, a szó szoros értelmében temetői hangulat uralkodott a Pécs 2–1-es győzelmét követően. A hazaiak kapusa, Helesfay Donát az arcát a gyepbe temetve zokogott, a nézők a lelátón sírtak. Egy munkagép jelent meg a pályán, ásott egy hatalmas gödröt a kezdőkörbe, és szimbolikusan eltemették egy koporsóban a pécsi focit. A pályagondnok később elárulta, 3 hétre rá kiásták a koporsót, és elégették.

A történethez tartozik, hogy a Pécs tulajdonosa, a Matias borászatot és az Alexandra könykiadó vállalatot birtokló Matyi Dezső egy évvel korábban sajtótájékoztatón tudatta, hogy Csányi Sándor, az NB I-et szponzoráló OTP Bank tulaja megpróbálta megszerezni az üzleti érdekeltségeit. Kiderült, hogy a Pécs nem kapta meg a kért banki hitelt, illetve Matyi szavai szerint „Csányi Sándor megakadályozta a pécsi futball több százmillió forintos támogatását.”

A PMFC a negyedik vonalig, a megyei első osztályba zuhant. A csapat tulajdonosa az önkormányzati tulajdonú sport kft. lett.

A megye I-ben az első idényben bajnok lett a csapat, majd négy szezont töltött stabilan az NB III-ban. 2020-ban jutott fel a Közép-csoport első helyezettjeként az NB II-be, ahol parádésan szerepelt, a 4. helyig jutott. Időközben a közétkeztetéssel foglalkozó Hungast mögött álló György Tamás lett a csapat új tulajdonosa. A korábbi sportigazgató, Kulcsár Árpád 2020-ban azt nyilatkozta a Csakfocinak, ha György megérkezik, olyan időszak jöhet Pécsen, amilyen még nem volt. Földindulásszerű változást eddig nem lehetett látni, ám a csapat idén veretlenül vezeti a tabellát 13 forduló után.

2021-ben beharangozták, hogy kormányígéret van egy új pécsi stadionra, pár hónapra rá azonban lefújták a tervezést.

Az utolsó NB I-es mérkőzés után szimbolikusan eltemették a pécsi futballt (Forrás: Nemzeti Sport)

A Balbinot-ügy lett a vesztük

Nyíregyházán sem jelölték többé díszpolgárnak az MLSZ elnökségi tagjait. „Megdöbbentünk, nagyon váratlanul ért bennünket a döntés, hiszen minden papírt benyújtottunk, még azt is pótoltuk, amelyet korábban, a határidőig önhibánkon kívül nem tudtunk megküldeni” – nyilatkozta Brekk János, a Nyíregyháza szakmai igazgatója a Blikknek a licenctilalom után.

Az Origo korabeli összeállítása alapján a nyíregyháziak azt sérelmezték, hogy annak ellenére nem kapták meg az NB I-es licencet, hogy senkinek sem tartoznak, a csapat korábbi játékosának, Diego Balbinot-nak is mindent kifizettek, és az erről szóló eredeti bizonylatot is bemutatták. Az MLSZ a FIFA-előírásra hivatkozott, ám Dr. Ökrös András, a Nyíregyháza ügyvezetője a klub honlapjának akkor azt mondta, „a játékosokkal kapcsolatos munkaügyi vitákat a magyar jogrendszer a Munkaügyi Bíróság hatáskörébe utalja”, ott pedig nem indult eljárás a klub ellen.

A közelmúltban a Budafokot irányító Mátyus János idézte fel nekünk a Nyíregyháza kizárás utáni visszakapaszkodását. Az első évadban feljutottak az NB II-be a Keleti csoport bajnokaként, de azóta a másodosztályban raboskodnak. A legelőkelőbb helyezésük az 5. hely volt 2017-2018-ban. A Spartacus tipikus középcsapat lett az NB II-ben, általában a 7-10. hely valamelyikén végez.

Az új stadion alapkövét itt már letették, a 8100 fő befogadására képes létesítmény a tervek szerint 2023 végére készül el, és az építkezés miatt a Spartacus jelenleg Sényőn játssza a hazai meccseit.

Vissza az NB I-be

Kecskeméti részről hatalmas csend övezte az MLSZ akkori döntését. A jegyzőkönyv alapján még a 2016 októberi városi közgyűlésen is téma volt, hogy a klub nem hozta nyilvánosságra, milyen pénzügyi problémák vezettek a kizáráshoz, és a KTE Kft. megszűnéséhez.

A kizárás után a Kecskemét nem vállalta az NB III-as indulást, a városvezetés nem kívánt pénzt adni egy harmadosztályú csapatnak, ehhez minimum a másodosztályú szereplést tűzték ki. Egyetlen felnőtt férfi futballcsapat maradt a városban, a KLC-KTE SI, vagyis a sportiskola csapata, amely a negyedik osztályban, a megye I-ben játszott. 2016 telén létrehozták a Kecskeméti LC Kft.-t, amely átvette a sportiskola csapatát, majd a Horváth Építőmester Zrt. lett az új tulajdonos, a csapat neve pedig KLC-KTE SE-re változott. Két év küzdelem után, 2018-ban sikerült a feljutás az NB III-ba, innentől a klub újra a régi nevén, KTE-ként szerepelhetett.

Időközben az egykori ferencvárosi kedvenc, Zoran Kuntics is dolgozott edzőként Kecskeméten, ám a pályán nem sikerült kiharcolni a feljutást. Pedig a 2020-2021-es szezonban már ez volt a vezetőség elvárása, a csapat végül második lett. Azonban az aranyérmes Iváncsa nem kért licencet a másodosztályhoz, így a lila-fehérek kerültek helyettük az NB II-be. A csapat erejét jelzi, hogy a 2020 augusztusa és 2021 májusa között lejátszott harminckét NB III-as mérkőzésen két alkalommal kapott ki – huszonnégy győzelem és hat döntetlen mellett.

A másodosztályban is szárnyalt a csapat, mindössze az őszi kezdés volt döcögős. Az utolsó hét tavaszi fordulóban makulátlanul szerepelt a Kecskemét, hét győztes meccsükön huszonnégy gólt lőttek, és a Diósgyőrt megelőzve hét év után újra az első osztályban találták magukat. Aztán a tündérmeséjük folytatódott az élvonalban is Szabó István vezetésével: hat győzelemmel, öt döntetlennel és egyetlen vereséggel a másodikok a tabellán, Európában nem rajtolt így egyetlen újonc sem ebben az idényben.

A Kecskeméti TE tért vissza elsőként az NB I-be a 2015-ben kizárt csapatok közül (Forrás: Eurosport)

Hogy mi lett a 2014-2015-ös szezon feljutóival? A Békéscsaba egy idény után alászállt a másodosztályba, és egy bronzérmet leszámítva azóta a tabella hátsó felében végez. A Vasas két szezont követően esett ki az élvonalból, és idén nyáron jutott vissza.

Kiemelt fotó: M4 Sport