Az FTC menetelésének gyümölcse bevételben és koefficiensben

Magyar araszolgatás

Azt már korábbi anyagunkban is megállapítottuk, hogy már a selejtezők során is annyi koefficienst gyűjtöttek idén a magyar indulók, mint korábban csak egyszer. Ezt fejelte most meg a Fradi jó szereplése az Európa-liga csoportkörében, hiszen 10 pontot gyűjtött Sztanyiszlav Csercseszov csapata a főtáblán, amihez foghatóra magyar indulótól eddig még nem volt példa. Az UEFA ranglistáin ennek azért van különleges jelentősége, mert az eredmények után járó koefficiensek kalkulálásánál nem veszik számításba az egyes kupasorozatok szintjét és az ellenfelek erősségét, a szakaszok eléréséért pedig az Európa-ligában is egész komoly bónuszpontok járnak.

Így aztán az országok közötti versenyben ebben a szezonban Magyarország jelenleg a 16. helyen áll az összegyűjtött 5,875 koefficiensének köszönhetően, amennyit korábban sohasem gyűjtöttek még a magyar indulók. Az eddigi rekord a Videoton legendás menetelésével fémjelzett 1984–85-ös szezon 5,5 koefficiense volt, de akkor még nem számítottak fel bónuszpontokat a különböző fázisok eléréséért.

Az ebben az idényben gyűjtött pontoknak önmagukban nincs nagy jelentőségük, de a hivatalos, ötéves ranglistán is a jelenlegi állás szerint Magyarország három helyet javítva a 24. helyre ugrott fel, ami szintén új rekord az ezredforduló óta. Fontos tudni azonban, hogy az idei végső helyezés nem a jövő évi, hanem az azutáni kvótákat befolyásolhatja majd. Márpedig a 2024–25-ös szezonban mindhárom sorozatban kibővítik a mezőnyt, a főtáblákon már 36 csapat verseng majd 32 helyett, és nem is csoportokra osztva, hanem az ún. svájci rendszer egy lebutított formájában.

Magyarország pillanatnyi 24. helyezése az újfajta lebonyolításnak a kvótakiosztásaiban sem jár majd még különösebb kedvezménnyel. A magyar bajnok a BL-selejtező első körében kezdi meg a küzdelmeket, a kupagyőztes az Európa-liga kvalifikációinak az első körében, két további kupainduló pedig a Konferencia-liga selejtezőinek második fordulójában. Némi javulást csak a 22. hely jelentene, az is mindössze annyit, hogy a bajnok csak egy körrel később csatlakozna a BL-selejtezőbe. Ez a helyezés is meglehetősen távol van azonban jelenleg, de még inkább a messzeségbe vész a tényleges haszonnal járó 15. pozíció, mely már öt nemzetközi helyet és köztük egy második BL-selejtezős kvótát is érne. Ezért a pozícióért pillanatnyilag nagy verseny folyik a norvégok, csehek, ukránok, svájciak és a dánok között, akik legalább két-három csapattal szoktak a főtáblákon szerepelni és jelenleg is nagyjából 40 százalékkal több koefficienst tudhatnak magukénak, mint Magyarország.

A Fradi pozícióinak javulása

Így aztán a pillanatnyilag „egycsapatosnak” tűnő magyar liga hátulütőjeként kényelmesebb selejtezős helyekre nem is számíthat a Ferencváros a közeljövőben, annyit viszont mindenképpen profitálhat a jelenlegi meneteléséből, hogy a külön vezetett klubranglistán egyre feljebb lépve a jövőbeni selejtezőkön többször kerülhet a kiemelt csapatok közé a párosításokban. Jelenleg az UEFA klubranglistáján ugyanis már az 62. helyre léptek előre a zöld-fehérek, ilyen jó helyezést pedig az előző évezred BL-szereplése óta nem tudhatott magáénak magyar csapat.

Ez ráadásul a kvótakiosztásokkal ellentétben nem csak a 2024–25-ös, hanem már a jövő évi kiemeléseket határozza meg. Márpedig a Fradi előtt lévő klubok közül több nem a BL-selejtezőben és főként nem a bajnoki ágon fog majd szerepelni. Mindössze 20 ország csapatai állnak ugyanis most előkelőbb helyen, melyek közül tíz bajnoka nem vesz majd részt a BL-selejtezőkben, hanem a főtábláról indul majd. Még ha a többi tíz ország magasan rangsorolt klubja meg is nyeri a maga hazai ligáját, akkor is jó eséllyel kerüli el őket a Fradi a BL-csoportkörhöz vezető négy selejtezőfordulón keresztül, vagy legalábbis a playoffig.

Ehhez persze az FTC-nek is meg kell nyernie előbb a magyar bajnokságot, de pillanatnyilag két meccsel kevesebbet játszva is három pontos előnnyel vezeti a tabellát, mégpedig gyakorlatilag minden vetélytársnál kedvezőbb anyagi helyzetben. És éppen ez az, amiért fontos az idei helyezkedés. Bármilyen sikereket és bármennyi koefficienst is hoz ugyanis az Európa-liga, a klub jövőjének szempontjából pénzügyileg a legfontosabb célkitűzés nem lehet más, mint a BL-főtábla elérése, mely mindenképpen magasabb bevételeket jelentene, még akár a csoportkörben való pontszerzés nélkül is.

Honnan jön a nagy pénz?

A szezon eleji pénzügyi előrejelzéseket alaposan átírta ugyan a Fradi váratlanul jó szereplése az Európa-ligában, de még az eddig összegyűjtött extrabevételekkel is igazából csak annyit sikerült kozmetikázni a mérlegen, hogy a BL-selejtező playoffjának eléréséért az UEFA-tól járó ötmillió euró elszalasztását nagyjából visszahozta a csapat a költségvetésbe. A csoportgyőzelemért 1,1 millió euró jár, a nyolcaddöntőbe jutásért 1,2 millió, a tíz összegyűjtött pontért pedig 2,2 millió, vagyis az idei teljesítmény alapján nagyjából már 9,2 millió euróra számíthat az UEFA-tól az egyesület, és ezt még gyarapíthatja is tavasszal.

Ugyanakkor, ha a BL-csoportkörben a Viktoria Plzenhez vagy a Rangers FC-hez hasonlóan pontot sem szerzett volna a Fradi, akkor is 15,64 millió eurót kapott volna már csak a főtáblára jutásért is, az egyéb tényezőkből pedig további hárommillió euró körüli összeget.

Az Európa-ligában a nyolcaddöntőből való továbbjutásért egyébként további 1,8 millió eurót harcolhat ki a Fradi, a legjobb négy közé kerülésért akár még 2,8 millió eurót, a finálé eléréséért pedig már 4,6 millió euró járna. A klub az El-ben tehát nagyjából a döntőig való meneteléssel érné utol anyagilag egy BL-csoportutolsóként várható bevételeit. Ezek alapján talán kijelenthetjük, hogy a mostani menetelésnek is elsősorban a következő szezonok kedvezőbb BL-selejtezős pozíciói miatt van jelentősége, legalábbis a jövőbeni lehetőségeket meghatározó anyagi szempontból mindenképpen.

Nemzetközi tendenciák

Hogy mennyire ellentmondásos a jelenlegi rendszerben a pénzdíjazás és a sikeresség kettőssége, azt jól mutatja a skótok helyzete is. A szezon elején még azt ünnepelhették Skóciában, hogy 15 év után újra két csapatuk van a BL főtábláján és a glasgow-i klubok komoly bevételt szereznek, ugyanakkor az országnak most már minden klubja elvérzett a nemzetközi porondon, és összesen 3,5 koefficienssel zárt, ami az elmúlt hét év leggyengébb eredménye.

Mindeközben az egy szem BL-főtáblás holland csapat, az Ajax is az Európa-ligában folytatja, a kevésbé rangos sorozatokban viszont a gyengébb ellenfelek ellen bezsebelik a németalföldi klubok a koefficienseket, akárcsak tavaly, és összesítésben most is ott vannak nem csak az éves lista elején, de a hivatalos, ötéves rangsorban is előzik a két BL-nyolcaddöntőst felvonultató portugálokat is.

Még inkább érdekes a törökök helyzete, akik a gyengébb éveket követően idén ugyan 27 év után BL-csapat nélkül maradtak, de a másik két sorozatban szorgosan gyűjtögették a pontokat, már 10,8 koefficienssel állnak, amire korábban sohasem volt még példa. Még négy csapatuk is versenyben van!

A magyar és a törökországi rekordok mellett érdemes azt is megemlíteni, hogy Szlovákia is az elmúlt 27 év (5,5), Lengyelország az elmúlt 12 év (5,5), Románia pedig az elmúlt tíz év (6,0) legmagasabb koefficiensét érte el ebben a szezonban, miközben a Konferencia-ligában a Slovan Bratislava, a Lech Poznan és a CFR Cluj is állva maradt még.

Ellenben Csehország most minden csapatát elvesztette és nagyon könnyen kicsúszhat az összesített ranglista első 15 helyezettje közül is. A leglátványosabb negatívum ugyanakkor Görögország visszaesése, melynek utolsó csapata, az Olympiakosz is elvérzett már a csoportkörben, az idén összesen szerzett 2,125 koefficiens pedig 32 éves mélypontot jelent a hellének számára, így nemhogy a korábbi BL-hely visszaszerzésében nem reménykedhetnek, hanem még az első 20-on is kívül találhatják magukat.

A BL-szüret

Ezzel együtt a Bajnokok Ligája még mindig Nyugat-Európa játszóterének tekinthető. Ahogy már korábban is tárgyaltuk, különösen a pénzügyi fair play bevezetése szakította végképp ketté a kontinenst, miután az elmúlt öt szezonban egyetlen klub sem jutott Európa keleti feléből a legjobb 16 közé, így jó ideje a legnagyobb UEFA-díjazások is a leggazdagabb kluboknak járnak és mélyítik folyamatosan a szakadékot.

A Real Madrid továbbra sem hiányzott a jelenlegi lebonyolításban a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőiből, de a Bayern München is egymás után 15., a Paris Saint-Germain pedig 11. alkalommal jutott be oda. Az FC Barcelona viszont először bukta el két egymást követő évben a csoportkörből való továbbjutást, így a BL-nyolcaddöntőben idén csak egyetlen spanyol csapat lesz érdekelt, amire ennek a lebonyolításnak a bevezetése óta nem volt példa, ráadásul az Atlético Madrid utolsó helyezése miatt egy csapatukat már el is vesztették a további pontgyűjtögetéshez.

Közben a Juventus FC is kilenc év után először mondhat búcsút a BL legjobb 16 csapatának, és ha a bajnokságban elfoglalt pozíciójukat és a jövő évi BL elbukásának a lehetőségét is számításba vesszük, akkor jól látjuk, miért volt szüksége az olasz és a spanyol elitkluboknak a hirtelen bedobott Szuperliga-tervre. Ahogy a Deloitte legutóbbi listája alapján már taglaltuk, a folyamatos költekezési spirálban a koronavírus-járvány okozta helyzet nagyon rontott az anyagi helyzetükön, miközben a meccsbevételektől a legkevésbé függő, helyettük a tv-s és marketingbevételekben kimagasló angolok lépéselőnybe kerültek velük szemben. A pénzügyi fair play-t egyes hagyományos élklubok teljesen elszállt mérlegei miatt ugyan voltaképpen zárójelbe tette az UEFA, a nadrágszíjak behúzása gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált. Így aztán az alacsonyabban tartott pénzszórás miatt a Szuperliga-projektben számításba sem vett egyesületek is alá tudják most húzni jelentőségüket, így a Napoli, az FC Bruges, az FC Porto és a Benfica is ott lehet a BL-nyolcaddöntőben, az RB Leipzig pedig négy év alatt immár harmadszor. Azt pedig kíváncsian várhatjuk, mit kezdenek ezzel a lehetőséggel és milyen irányt választanak a gazdasági működésük fejlesztése érdekében.

A címlapkép a 24.hu fotójának felhasználásával készült.