Ismét olasz segítség Torontóban

A Toronto FC három döntőt játszott az MLS-ben az elmúlt években, 2017-ben pedig története során először és eddig utoljára elhódította a bajnoki címet. Jelenleg viszont a csapat egyáltalán nem számít meghatározó szereplőnek az észak-amerikai bajnokságban, a vezetőség azonban visszavezetné a legjobbak közé. Ennek érdekében a nyáron neves olasz játékosokkal erősített, hiszen Lorenzo Insigne, Domenico Criscito és Federico Bernardeschi is csatlakozott az együtteshez.

Az elnök és az olasz zseni színre lépése

2005 októberében vált hivatalossá, hogy a Toronto FC első kanadai klubként 2007-től az aktuális bővítés keretein belül csatlakozhat az MLS mezőnyéhez. Az egyesület sokáig küzdött a beilleszkedéssel, hiszen 2015-ig be sem jutott a rájátszásba és többnyire csak a mezőny alsó felében szerénykedett. Ennek ellenére a klubvezetés folyamatosan próbálkozott ismertebb neveket foglalkoztatni, hogy növelje a csapat ismertségét. Így aztán a hollandok korábbi 84-szeres válogatott játékosa, Aron Winter 2011 és 2012 között másfél éven át volt a csapat edzője, míg a Tottenham Hotspurtől távozó Jermain Defoe alkalmazásukban töltötte a 2014-es esztendőt.

A tisztséget jelenleg is betöltő Bill Manning 2015-ben lett a klub elnöke. Irányítása alatt a Toronto FC új szintre lépett, megtartotta az egy évvel ezelőtt kinevezett Greg Vanney-t a vezetőedzői poszton, aki a következő években nagyszerű csapatot épített. Színeikben tért vissza Észak-Amerikába az Európában sikertelenül próbálkozó egykori nagy tehetség, Jozy Altidore. Továbbá a Juventus meg nem értett zsenije, az akkor még csak 28 éves Sebastian Giovinco leigazolása is óriási lökést jelentett.

Az MLS-be akkoriban hasonló nevek jobbára csak levezetni mentek karrierjük végén, az „Atomhangya” személyében azonban még egy csúcson lévő sztár csatlakozott hozzájuk. Giovinco vezérletével a Toronto 2015-ben először jutott be a rájátszásba, bár rögtön kiesett a nagy ellenlábas Montreal CF elleni 3-0-s vereséggel, fontos lépést tett a sikerek felé vezető úton. Egy évvel később már egészen a nagydöntőig menetelt, melynek éppen Toronto adott otthont, de nagy álmot nem sikerült valóra váltani, mivel gól nélküli döntetlen után a Seattle Sounders tizenegyesekkel diadalmaskodott.

A legnagyobb sikerek

A fájdalmas fiaskó csak még jobban motiválta a csapatot, egy évvel később újra bejutott a rájátszásba és a nagydöntőben létrejött a várva várt nagy visszavágás: a 2017-es fináléban Altidore és Víctor Vázquez találataival 2-0-ra felülmúlta a Sounderst a BMO Fielden. A Toronto lett az első csapat, amely triplázni tudott, hiszen megszerezte az alapszakasz győztesének járó Supporters’ Shield trófeát és megnyerte a kanadai bajnokság aktuális kiírását is.

A kiugró sikert jelentős visszaesés követte, ugyanis a TFC 2018-ban még a rájátszástól is jócskán elmaradt. Ugyanakkor a CONCACAF-zóna Bajnokok Ligájában egészen a fináléig menetelt, melyet csak szétlövésekkel veszített el a mexikói Chivas Guadalajara ellen. A csapat a következő idényben újra nagyszerűen teljesített, és a 2019-es bajnoki döntőt a változatosság kedvéért ismét a Seattle Sounders ellen vívta, azonban az ellenfél hazai pályán 3-1-re győzött.

Giovinco az idény végén elköszönt, hogy kipróbálja magát a Közel-Keleten. A 2015-ös MVP-cím mellett aranycipőt is kiérdemlő játékost háromszor választották be az év álomcsapatába és négy All Star-gálán vehetett részt. Az olasz játékmester a négy év alatt szerzett 68 bajnoki góljával máig a Toronto legeredményesebb MLS-gólszerzője. Megannyi emlékezetes találatával és ragyodó cseleivel nem csak a kanadai klub, hanem az egész bajnokság emblematikus figurája volt az ott töltött évei alatt.

A torontóiak ezt követően 2020-ban még a keleti konferencia második helyével bejutottak a playoffba, de az első körben véget ért a szereplés. Tavaly nem képviseltették magukat a rájátszásban, idén pedig meglehetősen mélyről kellene felkapaszkodniuk, hogy odaérhessenek.

Az olasz kontingens

A Toronto első nagy fogása a Napolitól távozó klubikon, Lorenzo Insigne volt. Manning elmondása szerint egyszerűen csak a Transfermarkt oldalán keresett lejáró szerződésű olasz játékosokat, amikor megtalálta a 31 esztendős Európa-bajnok szélsőt:

„Felmentem a Transfermarktra, és olyan olasz válogatott futballistákra kerestem rá, akiknek lejáróban volt a szerződésük. Insigne volt az egyike ezeknek. Felírtam azokat a játékosokat, akikről úgy gondoltam, hogy világklasszisok és jó reklámot jelenthetnek az itteni piacon, majd megkezdtük a tárgyalásokat” – vallott nem éppen szokványos válogatási módszeréről a klubelnök.

Insigne nem tudott megállapodni a Napoli vezetőségével a lejáró szerződése megújításáról, így könnyek közepette hagyta el szülővárosa csapatát, melyben egész eddigi pályafutását töltötte. Bár több olasz és külföldi klub részéről is volt ajánlata, már januárban elígérte magát az iránta határozott érdeklődést tanúsító kanadai egyletnek. Insigne 2009 óta 434 mérkőzésen 122-szer volt eredményes a Partenopei színeiben.

Nem sokkal Insigne megszerzése után felmerült a lehetősége a Genoa csapatkapitánya, Domenico Criscito leigazolásának. Ugyan előzetesen arról volt szó, hogy a rutinos hátvéd hajlandó lenne felbontani a szerződését, és még az európai idény közben az MLS-re váltani, végül befejezte a szezont csapatával. Sok köszönet nem volt benne, a Genoa ugyanis kiesett a Serie A-ból, melyet követően Criscito búcsút intett a gárdának.

A Juventusnál nevelkedő Criscito tagja volt a 2009-es U21-es Európa-bajnokságon bronzérmes olasz korosztályos válogatottnak, míg a felnőttek közt 26 mérkőzés jutott neki a nemzeti csapatban. Hosszú éveket töltött a szentpétervári Zenitnél, 2018-ban tért vissza a Grifonihoz, amely színeiben 274 mérkőzést vállalt. Személyében a Toronto egy rutinos vezért igazolt a hátsó alakzatba, melyre a meccsenkénti átlagban csaknem két kapott gólt tekintve szükség is volt.

Ezt követően a Juventustól szerződése lejártával távozó ugyancsak Eb-győztes szélső, Federico Bernardeschi kötelezte el magát a Torontóhoz, akit már a meglévő honfitársak jelenlétét is bevetve csábítottak magukhoz. A Fiorentina egykori tehetsége a torinóiaknál az elmúlt öt évben kevésbé tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket, bizonyára az MLS szabadabb játékstílusában felszínre jöhetnek majd a kiváló technikai adottságai és jó eséllyel ő is csodálatos dolgokat művelhet még a tengerentúlon.

„Nagyon örülünk, hogy Federico csatlakozott a csapatunkhoz. Úgy gondolom, hogy játékosként és emberként is éppen ő az, akire szükségünk volt, mind a pályán, mind az öltözőben. Federico egy igazi bajnok és vezéregyéniség volt a Juventusban és az olasz válogatottban, különleges értékeket hozott magával Torontóba” – tette hozzá vele kapcsolatban az egyesület első embere.

Az olaszok MLS-debütálása fantasztikusra sikeredett, hiszen a TFC az elmúlt hétvégén 4-0-ra győzött a Charlotte FC ellen, melyből az új igazolások látványos és eredményes megoldásokkal vették ki a részüket. A Torontónak ugyan mélyről kéne felkapaszkodnia, de nincs behozhatatlan hátránya, 12 mérkőzéssel az alapszakasz vége előtt hat pont a lemaradása az utolsó rájátszást jelentő helyezéstől. Minden esély megvan rá, hogy az új harcosokkal felvértezve sikerrel vívja meg a hátralévő mérkőzések nagy részét és újra megmutathassa magát a playoffban, miközben a neves érkezők jóvoltából ismét egyre nagyobb médiafigyelem irányulhat a szereplésére.

A szerző az Azzurri nevű közösségi oldal szerkesztője, amennyiben az olasz labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

https://www.facebook.com/azzurri.hu

Kiemelt kép: Sportsritenow