Jobb lett a magyar futball az elmúlt majd 20 évben?
Még 2006-ban készült egy dokumentumfilm, amely egyebek között olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy, miért volt jó valaha a magyar futball? Miért jók mások? Most, hogy a magyar válogatott Marco Rossi vezetésével igen sikeres időszakot zárt, érdemes eltávolodni a nemzeti csapattól, s elmerengeni azon, jobb lett-e a magyar futball az elmúlt majd 20 évben.
Az biztosan állítható, hogy Magyarországnak van labdarúgó-válogatottja, nem is akármilyen. Persze, eddig is volt, szerette is az ember, csak sokáig olyan hektikusan teljesített, mint a MÁV egy átlagos hétköznapon. Ehhez pedig hozzászoktunk. Aztán jött Dárdai Pál, Bernd Storck, most pedig a magyar futballnak van egy Marco Rossija. És milyen jó, hogy van. Az olasz szakember olyan magyar válogatottat épített fel a 2018. június 19-i kinevezése óta, amelynek van karaktere, tudja, mit akar játszani, felveszi a versenyt Európa legjobbjaival – ahogy ez meglátszott a Nemzetek Ligájában. A nagy örömünnep és ámulat közepette azonban érdemes feltenni a kérdést:
jobb lett-e a magyar foci az elmúlt húsz évben? Előre lépett-e a honi labdarúgás az utóbbi két évtizedben?
Az biztos, hogy a társasági adó bevezetésének és a magyar kormány sportszeretetének köszönhetően ömlik a pénz a fociba, ennek hatékony felhasználását illetően azonban már komoly dilemmák, kérdések vetődnek fel. Volt olyan év, amikor a teljes állami költségvetés 2,5 százalékát költötte a magyar állam a sportra – az uniós átlag 0,7 százalék. De, ahogy ebben a cikkben írtuk, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja szerint
„a legsikeresebb országok nem betonba és falba ruháznak be, hanem tudásba.”
S, hogy mi megtettük-e ezt vagy sem, azt jól mutatja, hogy az OTP Bank Liga 2022-2023-as szezonjában már több külföldi szakembert alkalmaztak az első osztályú klubok, miközben futballpiacunk nagyságához képest a legtöbb pro licences edzővel rendelkezünk Európában. És még valami: az élvonalban szereplő 144 külföldi munkavállaló, az összlétszám 43,4 százaléka, mellyel toronymagasan elsők vagyunk a régióban. Szóval tegyük fel újra a kérdést:
jobb lett-e a magyar foci az elmúlt húsz évben? Előre lépett-e a honi labdarúgás az utóbbi két évtizedben?
A válaszokat nyitva hagyjuk, de azért ajánlunk egy dokumentumfilmet. A 2006-ban megjelent „Magyarfutball, a 91. perc” című alkotás a magyar ifjúsági válogatott Európa-bajnoki selejtező túráját követi végig Svédországban, miután a felnőtt csapat Svédország ellen a 91. percben elbukta a 2006-os németországi vb-re történő kvalifikációt. És olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy
„Miért volt jó valaha a magyar futball? Miért jók most mások? Milyen edzésterv alapján dolgoznak a mieink és hogyan a külföldiek? Mennyi mozdulatot kell megtennie egy játékosnak egy meccs alatt, és mennyit tesznek most a mieink? Ilyen és hasonló látszólag csak szakembereknek érdekes kérdést boncolgat a film, és tesz egyben az átlagnéző számára is érthetővé” – áll a leírásban.