José Sá, De Gea, De Bruyne és Son Heung Min – ők a Premier League-szezon legnagyobb felülteljesítői a várható mutatók szerint
Néhány héttel a PL befejezését követően érdemes megvizsgálni, hogy mely játékosok nyújtottak a vártnál jobb teljesítményt, és kik azok, akikben jóval több volt annál, mint amit végül ki tudtak hozni magukból. Kétrészes elemzésünk első felében megnéztük, hogy az alapozó mutatók és a haladó statisztikai paraméterek alapján mely játékosok teljesítettek alul, míg most azokat szedtük össze, akik noha szenzációs számokat produkáltak, a következő szezon(ok) során viszont nem feltétlenül fogják tudni fenntartani ezt a szintet.
Kapusok: José Sá és David de Gea
Ha a Premier League néhány hete befejeződött idényének legjobb kapusát keressük, akkor joggal lehetne érvelni a Wolverhampton Wanderersben szereplő José Sá mellett, akinek hihetetlenül sokat köszönhet csapata. Bruno Lage mondhatni kihozta a keretből a maximumot azzal, hogy végül a tizedik helyre futott be a Wolves, s noha voltak olyan periódusok, amikor akár egy európai kupaindulás kiharcolása sem tűnt lehetetlen célkitűzésnek, összességében így is elégedettek lehetnek a klub szimpatizánsai.
A felsőházas tagság megszerzésében kétségkívül elévülhetetlen érdemei vannak a portugál kapusnak, ugyanis az FBref adatai alapján 60,3-as xGA-ra elegendő helyzetből mindössze 43-at tudtak gólra váltani az ellenfelek. Ez a szám persze csak a lövési kísérletekben rejlő potenciálra vonatkozóan szolgáltat számunkra információt, az, hogy ebből hogyan sáfárkodtak a támadók, egy másik mutatóból derül csak ki igazán.
Ez olyan szinten elitnek számít, hogy az elmúlt években csupán Martin Dúbravka (2019–2020: +10,0), Hugo Lloris (2018–2019: +10,2), Lukasz Fabianski (2018–2019: +11,4) valamint Nick Pope (2017–2018: +10,0) tudott ennél jobbat produkálni.
David de Gea a 2017–2018-as kiírás kezdete óta minden egyes szezonban pozitív PSxG-mutatóval zárt, ami azt jelenti, hogy rendre kevesebbszer kellett a háta mögé nyúlnia a labdáért, mint ahányszor az egy átlagos topligás kapustól elvárható lett volna. A Manchester United idei pocsék szerepléséért bizonyára sok mindenkit elő lehet venni, de a spanyol hálóőrt hibáztatni aligha lenne korrekt. Az 57 kapott gól persze nem kevés egy olyan csapattól, amelynél minimum elvárás a Bajnokok Ligájában való indulás kivívása, de ha De Gea nem védett volna ilyen remek formában, akkor könnyen lehet, hogy az Európa-liga-csoportkör sem jött volna össze.
A spanyol 6,7-el kevesebbszer kapitulált annál, mint amit a modell a helyzetek nívója alapján kalkulált, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt hosszú távon fenn fogja tudni tartani, így hát alaposan fel van adva a lecke Erik ten Hag részére, akinek rögvest stabilabb alapokra kellene helyezni a védekezést.
A kapusok közül a legnagyobb felülteljesítők rangsorában a képzeletbeli dobogó alsó fokára az a Nick Pope fér fel, aki hiába védett egészen parádésan, a Burnley így sem tudta elkerülni a kiesést.
Nem csak a tradicionális kapuserények megcsillogtatásában jeleskedett egyébként, hanem a büntetőterületen kívüli védekező akciók számában is, 90 percenkénti 1,75-ös mutatója Alissonnal holtversenyben ugyanis az első helyre elég. Azt gondolhatnánk, hogy egyszer majd bizonyára vége szakad ennek a kiváló formának, az ezt megelőző négy idényében elért +17,5-ös aggregált PSxG-érték azonban talán mégis azt mutatja, hogy korántsem biztos a visszaesés. Az ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a másodosztály merőben eltérő stílusából kifolyólag Pope-nak teljesen más típusú képességei lesznek majd próbára téve, de éppen ezért kiváló alkalom lesz arra, hogy tovább bővítse a repertoárját.
Nick Pope ezúttal is remekelt, amit a Newcastle Unitednél sem hagytak figyelmen kívül és lecsaptam a válogatott kapusra (Forrás: Getty Images)Támadók: Kevin De Bruyne, Son Heung Min és Jamie Vardy
A legjobb játékosnak járó díjat a 2019–2020-as idény után ismét Kevin De Bruyne zsebelte be, akinek a bajnoki címhez való hozzájárulása aligha kérdőjelezhető meg. Összesen 23 kanadai pontot tett be a közösbe, ha viszont megnézzük az alapozó mutatóit, akkor azt látjuk, hogy eszméletlen mód felülteljesített. 6,4-es NPxG-re egészen elképesztő 15 találatot jegyzett (+8,6-os non-penalty: G-xG), ilyen mértékben semelyik másik játékos nem tudta túlszárnyalni a helyzetek minősége alapján tőle elvárhatót. A két évvel korábbi idényben is kifejezetten jó döntéseket hozott az ellenfél kapuja előtt (+4,8), azonban azt a hatékonyságot még a világklasszis gólvágók is megirigyelnék, amit a mögöttünk hagyott kiírásban mutatott.
Előbbi ráta a lövéseinek átlagos kaputól való távolságával (17 méter) nagyban magyarázható, ugyanis ennél még csapattársa, a védekező középpályás Rodri is rendre közelebbről (16,6 méter) tüzelt.
A Mohamed Szalah-val a társgólkirályi címen osztozó Son Heung Min 23 találatával megdöntötte a saját PL-rekordját is (17 gól). A villámgyors és mindkét lábával egyaránt ügyes támadó azon kevesek közé tartozik, akik mintha tudomást sem vennének az xG-modell létezéséről. A dél-koreai játékos nem először köszön be szignifikánsan többször egy egész szezont tekintve, mint amennyiszer a helyzetei kvalitása alapján várható lett volna. A büntetőket nem számolva +6,6-os mutatóval zárt a bajnokságban, ami az egész ligában a második helyet jelenti. Ha továbbra is így folytatja, és az elkövetkező kiírásokban is hasonló megbízhatósággal váltja majd gólokra a helyzeteit, akkor a Spurst végül a negyedik helyre behozó Antonio Conte aligha lesz vele elégedetlen.
Listánk harmadik helyén egy olyan játékost köszönthetünk, akire valóságos legendaként tekintenek klubja szurkolói, és akinek neve örökre egybeforrt a modern kori labdarúgás egyik legnagyobb szenzációjával. Az angol ötödosztályból egészen a Premier League-be való felkapaszkodás már önmagában olyan hőstett, amelyről sokan még álmodni sem mernének, de a 2015–2016-os szezonban csapatát a bajnoki címig vezető Jamie Vardy azóta sem vett vissza a tempóból, és annak ellenére, hogy legközelebb már a 36. születésnapját ünnepli a Leicester City közönségkedvence, még mindig ég benne a tűz és a bizonyítási vágy.
Jamie Vardy otthonra talált Leicesterben és évek óta magas szinten teljesít is ezáltal (forrás: Getty Images)Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy 9,5-es NPxG-re 15 gólt szerzett, amire ennyi idősen vajmi kevesen lennének képesek. A legalább tíz bajnoki találatig jutó játékosok közül pusztán Son (0,19-es NPxG/lövés) és Raheem Sterling (0,22) kerültek jobb minőségű helyzetekbe, mint a Rókák rutinos csatára (0,18), és mindössze Diogo Jota adta le lövéseit átlagban valamennyivel közelebbről (10,7 és 11 méter).
Kiemelt kép: Getty Images