Niklas Landin eddig az egyetlen férfi, akit a nemzetközi szövetség szavazásán kétszer egymás után a világ legjobb kézilabdázójának választottak. A szavazás persze szubjektív, de egy olyan vélemény is alátámasztja, amely a legnagyobb riválisa családjából érkezett. A tavalyi Európa-bajnokságról aranyérmesként hazatérő svéd válogatott főhősét, Andreas Palickát a reptéri tévéinterjúban nevettette meg saját kisfia, amikor önmagát javítva a világ második legjobb kapusának nevezte az édesapját, merthogy Landin az első:
Landin az olimpiai aranya, világbajnoki címei mellett az alázatával, a szerénységével, a kulcspillanatokban bemutatott bravúrjaival és mérföldkövet jelentő védési stílusával is kiérdemelhette a Palicka-család elismerését.
A még mindig csak harmincnégy éves dánhoz ugyanis ragad a labda, ezért a védései egy része után a legkülönbözőbb testhelyzetekből azonnal tud indítani, tovább gyorsítva a válogatottja és aktuális klubcsapata – jelen esetben a Kiel – játékát.
A BL-negyeddöntő első meccsén az eddigieken felül is tudott újat mutatni, amikor egy kézzel megfogta a francia Elohim Prandi átlövését. Ráadásul az „ügyetlenebb” kezével – ha egyáltalán van neki ilyen –, azaz ballal (a videón 1.18-tól a káprázatos mozdulat).
Ezen az estén azonban volt egy nála hatékonyabb dán kapuvédő a pályán: az ő válogatottbeli cseréje, Jannick Green. A PSG hálóőre ugyanúgy 12 lövést fogott meg, csakhogy Landin kapujára néggyel több, vagyis negyven lövés érkezett – egy közülük Máthé Dominiktól, nem lett belőle gól.
A PSG-ben a jobbkezes Prandi mellett többek között – Máthé Dominik posztján – a balkezes átlövő, Dainis Kristopans is hat gólt lőtt, minden kísérlete betalált.
Ezzel együtt az összefoglalót a kapusbravúrokért is érdemes megnézni, Palicka, „a világ második legjobb kapusa” csak hétméteresekre állt be Green csapattársaként.
Kiemelt fotó: THW Kiel
