Dánia mindent visz – Wilbek és Gudmundsson belháborúja ellenére

Dánia mindent visz – Wilbek és Gudmundsson belháborúja ellenére

2023. febr. 23.

Gudmundur Gudmundsson négyből három világversenyt elrontott Dániával, a riói olimpián viszont elvezette a csúcsra a válogatottat, bár nagy elődje, Ulrik Wilbek sportigazgatóként fúrta közben. Gudmundsson alatt a vb-álmoknak a magyarok tettek be, majd Nikolaj Jacobsen alatt az Eb-álmoknak is. Dánia viszont nem véletlenül Jacobsennel tarol a világbajnokságokon.


Ulrik Wilbek 2014-es elköszönésével a dán férfi kézilabdázásban egyedi korszak zárult le, amelyet két Eb-arany mellett két elbukott vb-döntő és két elrontott olimpiai negyeddöntő jellemezett többek között. A legendás mester és a sokra hivatott, immár Mikkel Hansen és Niklas Landin fémjelezte második aranygeneráció utolsó közös világversenye, a kilenc évvel ezelőtti kontinensbajnokság fináléja hasonlóan rossz élmény lett a skandináv gárdának, mint az egy évvel korábbi, 35–19-re elbukott vb-döntő. A dániai Herningben 2014 januárjában 14 ezer néző várta, hogy Wilbek együttese jóvá tegye a 2013-as aranymeccset, de a franciák már a félidőre lehűtötték a forró hangulatot. Mikkel Hansen majdnem tökéletes átlövőjátéka (9 lövésből 8 gól a távoli zónából) is nagyon kevésnek bizonyult.



Az egyik legérdekesebb időszak következett a csapat számára, amelynek sikeressége a 1990-es évektől fokozatosan lett egyre nagyobb. Wilbek utódjának az izlandi csoda kovácsát, Gudmundur Gudmundssont választották; korábban Pekingben ő vezette olimpiai ezüstig a szigetország legjobbjait, igaz Londonban vele veszítette el kétszeri hosszabbításban a magyarok elleni negyeddöntőt Izland.


Dánia szövetségi kapitányaként három szezonon át tevékenykedett a bölcsességet és nyugalmat sugárzó szemüveges mester, és négyből három világversenyt elrontott a játékosaival. Csak egyet nem, a riói játékokat, így a dán férfivonal első és máig egyetlen olimpiai aranyát elsősorban neki köszönhetik.


Az izlandi szakvezetővel az első, 2015-ös vb-álmok a negyeddöntőnél, a spanyolok elleni egygólos vereséggel értek véget – ez önmagában még nem háborította volna fel a kritikusokat. Aztán amikor egy évvel később az Eb-n Dániának megint nem jött össze a negyeddöntő, a taktikusan játszó, de tempóját veszítő együttes eredményeit pedig egyre többen számon kérték az izlandi szakvezetőn. Fél évvel később viszont mindent megbocsátottak.


Gudmundson a riói olimpián annyiban a wilbeki hagyományokat folytatta, hogy a csoportmeccsekből az eredmények alapján egy felkészülési torna lett az egyenes kieséses szakaszra. A horvátok és a franciák elleni vereség nyomán csoportharmadikként kezdődhetett a lényeg, egy olyan ágon, amelyen a csúcsfavoritok szembe sem jöttek a döntőig. Szlovéniát simán elintézték Lasse Svan és Mikkel Hansen főszereplésével, a lengyelek elleni elődöntő pedig hatalmas, hosszabbításos diadalt hozott.



A kétszeres címvédő franciák elleni finálé pedig egy szoros, de kontroll alatt tartott csatát tartogatott még, arannyal megkoronázva. Furcsa módon a dán férfi kézilabdázás legfényesebb sikere Ulrik Wilbek sportigazgató állásába került. Három évvel korábban Wilbek – akkor már egyszerre kapitányként és sportigazgatóként – maga jelentette be az utódját, Gudmundssont, de a riói játékok alatt viharossá vált a viszonyuk a médiában megjelent hírek alapján: eszerint Wilbek a szövetségi kapitány ellen hangolta a játékosokat. A sportigazgató a játékok végeztével mindenesetre már önmagáról érezte úgy, hogy a történtek után nem maradhat a posztján.



Az egyre nagyobb tétnél Rióban egyre inkább kijött Gudmundsson szakértelme, de a következő vb-n a csoportnegyedikként továbbjutó magyarok elleni nyolcaddöntőt rendesen benézte az addig hibátlan társaság, a francia közönség nagy örömére – mint alább is hallható. Az apró izlandi tréner dániai kapitányságának érdemi része itt véget is ért.



Ahogy korábban az RN Löwen kispadján, úgy a dán válogatottén is Nikolaj Jacobsen követte Gudmundssont. Miután a Bundesliga-topcsapat nemzetközi meccsein a Carlos Pastor féle Pick Szeged ellen kijöttek Jacobsen taktikai hiányosságai, visszalépésnek értékeltük az utód személyét; a kluberedmények alapján úgy tűnt, Jacobsen azok az edzők közé tartozik, akik bajnoki szinten mindenre képesek (kétszer megnyerte a Bundesligát), de az európai színtéren elfogy a tudomány.


Ám az idő a dán szövetség döntését igazolta, a világbajnokságokon mindenképpen: immár háromszoros vb-címvédő az együttes, a tornán huszonnyolc meccse – a még Gudmundssonnal megvívott 2017-es nyolcaddöntő óta – veretlen, vagyis Jacobsennel még nem kapott ki.


Nem hittük volna, de a szakembernek a meccsek alapján rendkívüli a tekintélye Mikkel Hansenék előtt, a sikeres együttműködés hátterében pedig a GOG Gudménél eltöltött évek állhatnak. Nikolaj Jacobsen gyerekként és felnőttként összesen tizenhárom évig játszott a három kis falu által alapított egyesületnél, így nagyon mélyen ismeri azt a kézilabda-iskolát, amelyhez Mikkel Hansen és Niklas Landin is kötődik. Februárban a Dániasport igyekezett érzékeltetni a GOG titkát, amelyből a harmadik dán aranygeneráció új típusú átlövői, Mathias Gidsel és Simon Pytlick is kinőttek. Jacobsen képes az első másodperctől az utolsóig tűzben tartani és őrületes tempóban játszatni a csapatát, ilyenkor az idei vb-döntő alapján az olimpiai címvédő Franciaország sem tud ellenállni. Nem feltétlenül erénye viszont az „egygólos” meccsek végjátéka. A 2020-as Eb csoportkörében a tartalékos magyar válogatott a skandináv közönség előtt egy döntetlennel előbb a kiesés szélére juttatta, majd Izland legyőzésével ki is ejtette a favorit Dániát.



Ugyanígy nagyon kiélezett végjátékot hozott 2021-es olimpiai döntő, amelyet labdavesztés nyomán buktak el végleg a dánok a meccset alapvetően kontrolláló franciák ellen.



2024-ben ott próbálja meg Dánia visszahódítani az olimpiai bajnoki címet, ahol a legnehezebb lesz: Párizsban.


Kiemelt kép: Le Monde

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.