Székely „Penge” Pál: Félreértés, hogy visszavonultam

– Ritkán fordul elő, hogy egy sportolót úgy vonultat vissza a magyar média, hogy az illető nem is tud a dologról. Veled ez esett meg. Idézek a haon.hu tavaly októberi cikkéből: „A 48 éves dartsos saját megfogalmazása szerint valószínűsíthetően az utolsó országos bajnokságán vett részt, ahol egy arany- és egy ezüstérmet is szerzett. Az idei évben még lesz két nemzetközi versenye, de utána felhagy a profi sporttal.” Mi történt?

– Az történt, hogy bár a Nemzeti Sport is, és más lap is lehozta, hogy visszavonultam, de ez nem igaz, a magyar bajnokságtól és a profi sporttól vonultam vissza, vagyis nem a darts lesz a munkám. Ennek oka, hogy a pandémia nálam is betette a kaput, elveszítettem az összes szponzoromat. Így viszont nem lehet profin felkészülni a versenyekre – munka mellett.

– Akkor te most munka mellett tudsz csak dartsozni?

– 2018-19-ben kizárólag a dartsból éltem, ez volt a munkám. Ám 2020 áprilisában a Covid-járvány miatt a főtámogatóm felmondta a 3 éves szerződésünket, majd a kisebb támogatók is hasonlóan tettek, vagy lejárt velük a szerződés. Ezzel megszűnt a lehetőség, hogy a dartsból éljek. Tudom magamról, hogy nem tehetséges, hanem munkás játékos vagyok, vagyis kell napi 4-8 óra edzés ahhoz, hogy a legjobb formában tudjak versenyezni. Ezt másik munka mellett lehetetlen csinálni, pláne, ha az embernek van családja, gyermeke.

Szokták mondani, hogy a PDC-játékosok közül is sokan dolgoznak a darts mellett. Igen, a zömük félállásban csinálja úgy, hogy az alkalmazója egyben a főszponzora, tehát jut ideje az edzésre és a versenyzésre.

– Mondasz példát a nevesebb játékosok közül?

– Ilyen például Dirk van der Duijvenbode, akinek Padlizsánfiú az egyik beceneve, ugyanis egy kertészetben dolgozik. Korlátlan szabadsága van, és a versenyeken reklámozza a munkahelyét. Az ilyesmi Magyarországon sajnos nem divat, ahogy a klasszikus szponzoráció sem igazán. Úgy vélem, hogy legtöbb esetben a cégvezetők érzelmi alapon döntenek, hogy a vállalatuk milyen sportágat, sportolót támogat. Ha esetleg egy bizonyos sportágat űz a gyermekük, vagy rajonganak egy sportért, azt választják. Ez viszont így mecenatúra, nem profi szponzoráció. Utóbbinál a sportoló eredménye, emberi tulajdonságai alapján jár a támogatás. Visszakanyarodva hozzám: a hazai darts versenyeken nem lehet annyi pénzt keresni, hogy megéljek belőle, még akkor sem, ha megnyerném az összes versenyt. Így viszont az marad, hogy dolgozom napi 8 órát, és aztán edzek minimum kettőt, hogy tartsam a formát. Ám ez azt jelenti, hogy reggel elviszem a gyerkőcöt az oviba, este meg hazamegyek adni neki egy jó éjt puszit. Ez akkor megy, ha van hozzá motiváció. Nyertem itthon 20 magyar bajnoki címet, ebből öt egyénit, az elmúlt 6 évben négyszer voltam magyar bajnok. Innen nem tudok már előrébb lépni, legfeljebb, ha kilépek a nemzetközi porondra.

– Ehhez viszont szponzor kell, ami nincs.

– Igen

– Visszakanyarodva a „visszavonulásodhoz”: pár napja itt a Büntetőn közöltünk interjút a hazai szövetség elnökével, Balázs Gáborral, akit kérdeztünk a visszavonulásodról, és nem cáfolt. Ezek szerint ő is félreértett valamit?

– Nem tudom, nem értem, hisz vele is megbeszéltem a helyzetet, és a Facebook-oldalamon is tisztán leírtam, hogy a magyar szövetség által szervezett, ranglistás versenyektől vonulok vissza. Én azért nem indulok el ezeken a versenyeken, mert magammal és a rajongóimmal szemben is tiszteletlenség lenne úgy benevezni, hogy nem tudtam elég időt rászánni a felkészülésre. Azokkal a játékosokkal szemben is sportszerűtlen lenne, ha 1-1 magyar eseményre elmennék, és jól szerepelnék, akik az egész évüket ezekre a versenyekre tették fel, hisz akár a bajnoki címükbe is kerülhet, ha én „belerondítok” a képbe. A dartsban talán a fair playt szeretem a legjobban, szerintem ez a legsportszerűbb sportág.

– Amikor szerveztük az interjút, említetted, hogy sokan vannak a sportágban, akik örülnének, ha végleg visszavonulnál. Itt csupán rivalizálásról van szó, vagy valami más is van mögötte?

– Biztos, hogy van mögötte rivalizálás, de az is közrejátszhat, hogy sokan nem osztják a dartsról vallott nézeteimet. Például azt, hogy amíg a magyar bajnokságra a versenyzők többsége szórakozni jár, egy kellemes összejövetelként tekint rá, nem pedig egy meghatározó versenyre, amire már két héttel korábban elkezd készülni, addig hiába várjuk a nagy eredményeket a dartsosainktól.

– Ezt hívják profi szemléletnek.

– Igen, de ezt az amatőrök is bármikor magukévá tehetnék.

– Értem, csak kérdéses, hogy ez magától kialakulhat-e, vagy mesterséges ösztönzőket kellene beépíteni hozzá a rendszerbe?

– Így is fejlődik a darts, csak lassabban. És ha nem beszélünk erről nyíltan, akkor marad ez a tempó. A magyar dartsosok 90 százalékának nincs versenysportos előélete. Én a 23 éves dartsos pályafutásom előtt 15 évig versenyszerűen sportoltam, 6 évig magas szinten kézilabdáztam, innen ered a szemléletem, amit a dartsban is szeretnék viszontlátni, és ezt próbálom átadni, megtanítani, a Facebook-oldalamon például sok oktatóvideót lehet találni. De széles körben nem látok hasonlót: ma Magyarországon úgy oktatják a dartsot, hogy adnak az embernek 3 nyilat, odaállítják a tábla elé, és azt mondják neki, hogy dobj! Oktatni kellene, de ez itthon hiánycikk.

– Érdekes, amit mondasz. A szövetség elnökétől kérdeztem a darts iskolai tömegesítéséről, és azt mondta, nehéz kérdés, mert darts oktatók nélkül ez nehéz ügy. Ezek szerint egy irányba gondolkoztok.

– Vannak dolgok, amikben egyetértünk Gáborral, sok dologban eltér a véleményünk. Az iskolákban 2015 óta már sokan ismerkednek a darts-cal, az online darts matek játék révén, amit kifejlesztettem. Ma több mint 100 iskolában használják a programot, és innentől a testnevelőn múlik, hogy élesben is kipróbálják-e a dartsot. A mindennapos testnevelésben a rekreációs sportágak között ott van a darts, csak ezt sokszor még a tanárok is csak a darts matekos előadásaimból tudják meg. Még tornaterem sem kell hozzá, az osztályteremben is játszható.

– Erre mondta Balázs Gábor, hogy oktatók nélkül nem biztos, hogy sok értelme van elárasztani az osztálytermeket táblákkal.

– Nem értek teljesen egyet, el lehet indulni egy másik irányba, mint én is. Elindítottam egy darts akadémia tervezését: amatőr dartsosokat kezdtem el oktatni Vácon „te is lehetsz darts versenyző” felütéssel, az első 24 fős csoport tegnap végzett. Most írom annak a képzésnek a tematikáját, amelyben darts oktatókat szeretnék tanítani.

– Edzőképzőt indítasz?

– Ez nem edzőképző, oktatókat képeznék. Nagy vitám van a dartsosokkal arról, hogy ebben a sportágban van-e szükség klasszikus edzőre a játékos mellett, aki megmondja, hogy mit, mikor, hogyan csinálj. A darts rettentő magányos sport, egyben önismereti tréning is, ugyanis anélkül nem lehet magas szintre törni, hogy az ember alaposan megismerje önmagát. Ha nem ismered meg magad, nem tudod megtalálni a hibáidat, így nincs is mit kijavítani. Enélkül viszont nincs előrelépés. Kívülről ezt nem lehet megoldani. Az oktatóknak más a feladata, ők az alapokat mutatják meg. Ők pedagógusként a hozzáállásról, a mentális előkészületekről tudnak beszélni a darts technikai részletein túl. Az alapvető törvényszerűségeket, íveket, pontokat érdemes ismerni, viszont óriási szabadság van abban, hogy az ember hogyan fogja vagy dobja a nyilat, nincs két játékos, aki pontosan ugyanolyan technikával dob.

– Kifejezetten olyanokat vársz az akadémiára, akinek van testnevelői előismerete?

– Nem, bárki jöhet. A technikai alapokat szeretném megtanítani, az önismereti alapokat, és hogy mi a különbség játékos és versenyző között. Ez rendkívül fontos, hisz az érdeklődő diákoknak egyszer majd tudniuk kell dönteni, hogy versenyszerűen szeretnék-e folytatni a dartsot vagy hobbiként. A most végzett 24 ember sem tudja még, hogy melyiket válassza.

– Ha jól veszem ki a szavaidból, te most egymagad elkezdted felépíteni a darts hazai utánpótlásképzését – az oktatók képzésével karöltve. Ugyanakkor ez a feladat általában a sportágak központi irányító testületéhez, a szövetséghez tartozik, nem?

– Itthon általánosságban az a megközelítés, hogy minden sportágban szükséges az edzőképzés, és a legtöbb sportágra ez igaz is. A dartsra pont nem. De bármilyen sportágspecifikus képzésről van is szó, ahhoz szükséges az alapos, magas szintű előismeret. Úgy gondolom, hogy jelenleg ez nincs meg a szövetségben, nem véletlen, hogy az elmúlt 30 évben nem is tudtak hivatalos képzést indítani. A dartsedzői képzés egy OKJ-s sportoktatói képzés darts szakiránnyal, ahol a dartsról jóformán szó sem esik, ez egy általános sportoktatói tanfolyam, és a végén jár egy oklevél. Én a 23 éves tapasztalatomra alapozva tudok beszélni a dartsról, és az is sokat segít, hogy van pedagógus végzettségem.

– Ideális elegynek tűnik. Vajon a jövőben a szövetség rákapcsolódhat erre a kezdeményezésre, beszállhat erőforrással, tanteremmel, bármivel?

– Azért esik most nehezemre ezt elképzelni, mert eléggé eltér az álláspontunk abban, mire van szüksége egy versenyzőnek, és hogy hogyan kell egy oktatót képezni. Nem véletlenül kezdtem el saját szakállamra felépíteni az akadémiát.

– Miben különbözik ennyire a véleményetek?

– Az edzői és az oktatói státusz fontosságáról például, amiről már beszéltünk. Az oktatói képesítéshez nincs szükség olyan hosszúságú, mélységű képzésre, mint a Testnevelési Egyetemen az edzőképzésen. Mentális és alapvető technikai ismeretek, és a türelem fontossága a dartsban – ezeket kell elsősorban átadnia az oktatónak. Az idő szerepe kulcsfontosságú: rögtön az elején meg kell találni az ideális nyíltestet, majd ezzel 3 éven át kell edzeni. Ennek végén mondhatja azt az ember, hogy megtalálta a technikáját, addig nem. Ezt el kell fogadni, de itthon sokan még a versenyzők közül sem fogadják el. Ma, ha valaki dob egy 180-at, ő a császár, akkor is, ha a következő másfél hónapban nem tudja megismételni. Én az első három évemben nem dobtam 180-at, és nem nyertem versenyt. 17 évnyi dartsozásra volt szükségem az első steel egyéni bajnoki címemhez. Itthon sokan nem szeretik elfogadni ezeket a tényeket, sőt még abból is csomó konfliktusom van, hogy pár éve elkezdtem átadni a tudásomat más dartsosoknak. Pedig szerintem egy ilyen szintű versenyzőnek ez kutya kötelessége.

– Vagyis tudásmegosztás-párti vagy.

– Külföldön ez bevett dolog, a jobbak átadják a többieknek a tudásukat. Sok-sok évvel ezelőtt egy nemzeti bajnokságon tömegek állták körül a táblát, lestük a jobbakat, hogy mit hogyan csinálnak. Ma a magyar bajnokságon sokan ülnek középen, beszélgetnek, mások kint cigiznek. Nem akarunk tanulni, és nem értem, miért. Pedig külföldön is csak úgy születnek a világklasszisok, hogy rengeteget tanulnak előtte a jobbaktól.

– Sok kritikát mondtál, de közben Ihász Vera első magyarként kijutott a WDF-vb-re, gyarapodik a férfi mezőny, a PDC versenyt rendez Magyarországon, a WDF kelet-európai ranglistáján 6 magyar szerepel az első tízben. Elégedettséggel tölt el, ha a magyar darts elmúlt 10 évét nézed? Jó irányba halad a sportág?

– Alapvetően igen. Az irány, az eredmények fejlődést mutatnak, de lehetne jobban is csinálni.

– Visszakanyarodva hozzád: a nemzeti bajnokságot otthagyod, de hol és hogyan folytatod?

– Például a Magyar Kupán lehet, hogy el fogok indulni, de még nem vagyok benne biztos. Beneveztem a PDC által szervezett Super League nevű versenysorozatba. Itt nem úgy megy, hogy az ember időnként kizuhan a verseny elején, és mehet is haza, hanem biztosan van 60 meccsem egy idényben. Májusig két 16-os csoportban versenyzik 32 játékos, aztán jön a kialakult rangsor alapján a rájátszás felső és alsó ága. Ez nekem igen jó edzés, eredménytől függetlenül. Ráadásképp a nyolcas döntőt adja a magyar Sport Tv is, és jó lenne oda bejutni. Ha a két legjobb közé jutnék, akkor pedig képviselhetném Magyarországot a World Cup of Darts-on.

– Így, hogy fel kellett hagynod a profi darts-cal, miből élsz?

– Termékfejlesztési projekt menedzser vagyok egy cégnél, egy meglévő szoftvert fejlesztünk tovább különböző szolgáltatási platformokkal. A dartsos pályám előtt is informatikai projektmenedzserként dolgoztam, nem ismeretlen pálya.

– Dartsos terméket fejlesztesz?

– Nem.

– Néhány napja kitetted Bánhidi Ákos pazar 24.hu-s interjúját a Facebook-oldaladra. Ákos az olimpiai bajnok rövidpályás-gyorskorcsolya válogatott edzője, csapatmenedzsere. Mik azok az állítások, amik számodra fontosak ebből a beszélgetésből?

– A profizmusról mondott gondolatai fogtak meg, illetve ahogyan a menedzserek és a játékosok közti kapcsolatról beszélt. Ákos is elmondja: bármelyik sportágról is legyen szó, egy sportoló akkor tudja a legmagasabb szintű teljesítményt nyújtani, ha nincs más dolga, mint az edzés és a versenyzés. Ezért kell mellé egy csapat, aki intézi az ügyeit. Ez a dartsra is igaz: Van Barneveldnek, Van Gerwennek, Sedlaceknek menedzsercsapata van.

– Egy pedagógus mindig pedagógus marad, ez talán rád is igaz informatika tanárként. Darts matek néven fejlesztettél évekkel ezelőtt egy, a matematika játékos oktatására szabott alkalmazást. Hogy áll ez a projekt?

– A The Path menedzser iroda, mely engem képvisel, évekkel ezelőtt meglátta a fantáziát a darts matekban, és kivitték a korábbi verziót az angliai Bett oktatási vásárra. Nagy sikert aratott, így sikerült kockázati tőkebefektetőt találni rá, a Hiventures lett a befutó. Csináltunk egy céget, új verziót írtunk új dizájnnal, de most sajnos megakadtunk a fejlesztéssel, mert a befektetői oldal nem úgy muzsikál, ahogy terveztük. Viszont folyamatosan értékesítik a programot: nagyjából 5-6 tankerület az összes iskolájába megrendelte, ez 100-200 közötti iskolát jelent. A múlt héten egy debreceni szakiskolából jött megrendelés. Androidra és iOS-re egy darts matek játékot is kifejlesztettünk.

Van egy több térképből, 58 pályából álló feladatsor, és a történelmi korokon kell végighaladni az őskortól a jelenkorig. Az ókorból a középkorba jutásért Pitagorasszal kell ki-ki dartsmeccset játszani, később Einsteinnel és Neumann Jánossal is meg kell mérkőzni. A legújabb korban pedig egy robottal versengenek a résztvevők. A játék gyerekektől felnőttekig mindenkinek fejleszti a matektudását.

[su_note note_color="#2e8b57"] 

Névjegy:

Székely Pál (beceneve: Penge)

Születési hely, idő: Budapest, 1972. november 14.

Pályafutása kezdete: 1993

Nyílfogás: jobbkezes

Legjobb eredményei (steel): 20-szoros magyar bajnok, ebből 5-szörös egyéni győztes

Legjobb ranglista helyezése (WDF): 32.

[/su_note]