Történelmet írhatnak a brazil csapatok a Libertadores-kupában
Április 4-én kezdődik a Libertadores-kupa küzdelemsorozata a csoportkör mérkőzéseivel. Az első számú dél-amerikai klubvetélkedés előző négy kiírásából kettőt a Flamengo, kettőt a Palmeiras nyert meg, így nem meglepő, hogy idén is a két brazil csapat számít a legnagyobb esélyesnek.
Noha a Libertadores-kupa első, 1960-as kiírását még az uruguayi Penarol nyerte (a montevideói klub összesen öt elsőségnél tart), Argentína és Brazília csapatai jócskán kiemelkednek a mezőnyből a győzelmek számában. Az argentinok 25, a brazil klubok 20 alkalommal diadalmaskodtak eddig. A további győzelmeken öt ország osztozik, a 16 elsőségből nyolc uruguayi csapatokhoz köthető, míg három-három alkalommal kolumbiai és paraguayi diadal született egy-egy chilei és ecuadori siker mellett. Utoljára 2016-ban a kolumbiai Atlético Nacional győzelmekor fordult elő, hogy nem argentin vagy brazil csapat került a dél-amerikai klubfutball trónjára.
Az utolsó négy kiírást kivétel nélkül brazil klubok nyerték: a Flamengo 2019-ben és 2022-ben, a Palmeiras 2020-ban és 2021-ben diadalmaskodott. Másodszor történt meg a Libertadores-kupában, hogy négy éven át csak brazilok diadalmaskodtak, hiszen egy évtizede, 2010-től 2013-ig sorrendben az Internacional, a Santos, a Corinthians és az Atlético Mineiro ünnepelhetett.
Azelőtt az argentinok éppúgy kétszer voltak képesek egy-egy négyes szériára: 1967 és 1970 között a Racing Club egyszer, az Estudiantes háromszor hódította el a trófeát, míg 1972-től 1975-ig az Independiente egymaga zsebelt be zsinórban négy elsőséget.
Előzetes esélyek
Az előző kiírás győztese a Flamengo az A csoportban a Fernando Gago által irányított Racing Clubot kapta legnehezebb ellenfeléül, a brazil és az argentin csapat egymás elleni mérkőzései komoly presztízzsel bírhatnak. A rióiak a legnagyobb esélyesek közé tartoznak, és az Academia szintén sokra lehet hivatott az idei kupasorozatban. Mellettük két abszolút újonc, a története első országos bajnoki címét nyerő ecuadori Aucas és a chilei Nublense nyert még besorolást a négyesbe. Számukra motiváló lehet, hogy egy nagyobb bravúr nélkül verhető ellenfél is szerepel a csoportban, a harmadik hely pedig már kupafolytatást garantál.
A tavalyit megelőző két sorozat győztese, a Palmeiras a második kalapos csapatok közül az ecuadori Barcelona SC-t kapta a csoportjába egy bolíviai és egy paraguayi ellenfél mellett, így nem lehet számára kérdéses a biztos továbbjutás. A Sao Pauló-i csapat tavaly meglepetésre az elődöntőben kiesett, idén azonban újra nekiveselkedik, hogy visszahódítsa a trónt.
A Libertadores-kupa 2018-as aranyérmese, a sorozatban 2019-ben döntőt játszott River Plate Marcelo Gallardo sikerkorszaka után immár Martín Demichelis vezetésével próbál visszakerülni a legjobbak közé. A „milliomosok” azonos csoportba kerültek a tavaly Lionel Messinél is több gólt szerzett Germán Canóval felálló Fluminensével, amely egy újabb pikáns brazil–argentin csemege lehet az első körben. Ráadásul ebben a négyesben a két másik csapat is olyan ellenfél, amely ellen érdemes lesz figyelniük a nagyoknak is. A bolíviai The Strongest hazai pályán a magaslati környezet révén bárkire veszélyes lehet, és a selejtezőből bejutott perui Sporting Cristal sem az a klasszikus pofozógép, mindketten még akár borsot is törhetnek a nagyok orra alá.
A manapság nem a legszebb napjait élő Boca Juniors a körülményekhez képest mérsékelt erősségű csoportba került. Az Hugo Ibarrát megváló arany-kékek egyelőre nem jelöltek ki új főállású edzőt, így egyelőre nem tudhatjuk, hogy ki fogja irányítani a csapatot a chilei Colo Colo, a venezuelai Monagas és az újonc kolumbiai bajnok Deportivo Pereira elleni találkozókon.
A Copa Sudamericana előző kiírásában diadalmaskodó ecuadori Independiente del Valle a brazil Corinthians személyében egy nagy ellenféllel került egy csoportba. Összességében is kiegyensúlyozott lehet a négyes az 1985-ös győztes Argentinos Juniors és az uruguayi Liverpool társaságában, de előbbi kettő számít esélyesnek.
A G tűnik az egyik leginkább kiegyenlített csoportnak, hiszen a tavalyi finalista Athletico Paranaense (Vitor Roquéval a soraiban) mellett ide nyert besorolást a Hulkkal felálló Atlético Mineiro, valamint a veterán Roque Santa Cruz által erősített Libertad és a perui Alianza Lima.
Ugyancsak izgalmas összetételű a H jelű négyes, ahová egy másik paraguayi csapat, az Olimpia Asunción került az annak idején a Pablo Escobar által támogatott kolumbiai Atlético Nacionallal együtt. A csoportban szerepelhet továbbá a tavalyi Copa Sudamericana-elődöntős perui Melgar, valamint az argentin kupagyőztesként kvalifikáló Patronato, amely viszont kiesett hazája élvonalából és jelentősen meggyengülve, másodosztályúként vesz részt a nemzetközi küzdelmekben – ami ugyan nem kivételes a sorozat történetében, de azért nem mindennapi eset.
A Libertadores-kupa 32 csapatos mezőnyében hét brazil és öt argentin csapat mellett három-három ecuadori, perui, kolumbiai és paraguayi, valamint két-két chilei, venezuelai, uruguayi és bolíviai csapat indul.
A csoportkör során áprilisban, májusban és júniusban is két-két fordulót bonyolítanak le, az első szakasz tehát június végén zárul. Ezt követően a nyolc csoport első két helyezettje jut tovább a legjobb 16 közé, az egyenes kieséses szakasz küzdelmeibe, míg a harmadik helyezettek a Copa Sudamericana playoff-körében folytatják.
A Libertadores-kupa idei döntőjét november 11-én, a riói Estádio Maracanában rendezik.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt kép: CONMEBOL Libertadores Twitter
Szerző
