Megint csak a kupákban bízhat a Fiorentina?

Májusban igencsak hektikus szezont zárt Vincenzo Italiano együttese, amely a bajnokságban csak a nyolcadik helyen végzett, viszont az Olasz Kupában és a Konferencia-ligában is eljutott a döntőig – minden bizonnyal ezek a menetelések mentették meg az edző állását. Az új idényben viszont már a Serie A-ban is illene nagyot alkotniuk a liláknak, de egyelőre nagy kérdés, hogy a keretük alkalmas lesz-e erre.

Kapusposzton nem történt különösebb változás, Salvatore Sirigu távozása miatt nem sok firenzei drukker hullajt könnyeket, a 36 éves veterán ugyanis már tavaly is csak szükségmegoldásnak számított. A továbbra is kirobbanthatatlan Pietro Terracciano immár harmadik idényében élvezi a mindenkori edző bizalmát. Alighanem a kispadra igazolták a dán Oliver Christensent, a Herthától, hatmillió euróért.

Igor helyett Jerry érkezett

A védelemben már jelentősebb változások történtek, hiszen az együttest a legutóbbi szezonban 27 bajnokin és 11 nemzetközi kupameccsen erősítő Igor távozott. A brazilért 17 millió eurót ajánlott a Brighton, erre pedig nem tudtak nemet mondani az olaszok. A pótlására ingyen érkezett Jerry Mina – a kolumbiainak lejárt a szerződése az Evertonnál, és nem különösebben marasztalták Angliában, ahol az előző idényei nem sikerültek a legfényesebben: az előző két Premier League-kiírásban csupán 20 mérkőzésen játszott. A még mindig csak 28 éves kolumbiai Firenzében találhat újra magára.

Balhátvédet is igazolt a Fiorentina, igaz, aligha a kezdő tizenegybe. Ez a poszt ugyanis évek óta Cristiano Biraghié. A kapitány ráadásul a nyáron szerződést is hosszabbított a klubbal, így nehéz elképzelni, hogy kiszorulna az együttesből.

Egyértelmű, hogy Biraghi mögé érkezett Fabiano Parisi, akiért tízmillió eurót kellett leszurkolni az Empolinak, ami a Serie A-ban egy cserebalhátvédért nem kis összeg. A Parisiért kifizetett pénz több mint felét „visszaszerezte” Rocco Commisso tulajdonos, hiszen az előző évad második számú bal oldali védőjét, Aleksza Terzicset ugyanis öt és fél millió euróért sikerült elpasszolni a Salzburgnak.

Cristiano Biraghi (Forrás: Football Italia)

Kicserélődő középpálya

A középpályán várható a legnagyobb átalakulás, ugyanis ebből a csapatrészből távoztak a legtöbben, és a búcsúzók listája valószínűleg még nem is végleges.

Szofjan Amrabat ugyanis igencsak kapós árucikknek számít az átigazolási piacon. A Manchester United hetek óta kitartóan ostromolja a Fiorentinát a marokkói játékosért, akit a jól értesültek szerint a Bayern München és a Juventus vezetői is el tudnak képzelni a keretükben. Bárki is lesz a befutó, nem fogja olcsón megszerezni Amrabatot: Commisso legalább 25 milliót szeretne kapni a 49-szeres válogatott játékosért. Az angoloknak Fred és McTominay távozása után nagy szükségük lenne a 26 éves futballistára, aki pedig látta a torinóiak bármelyik bajnokiját az előző idényben, az nem vitatja, hogy Amrabat erősítést jelentene Allegri együttesének.

A marokkóin kívül távozott Riccardo Saponara is – a kopasz középpályás azonban tavaly 29 meccséből csak tizennégyszer volt kezdő, így csak a múltja miatt nevezhető kulcsembernek.

Juszef Maleh nevét sem érdemes már a Fiorentina keretében keresni. Amrabat honfitársa már tavasszal is a Leccében futballozott – akkor még kölcsönben, a déliek pedig annyira elégedettek voltak vele, hogy öt és fél millió euróért meg is vásárolták.

Arthur újjászülethet a reneszánsz fővárosában

E közben két futballista érkezett a pálya közepére, ám ők összesen nem kerültek annyiba, amennyit Malehért kaptak a lilák.

A nagyobb név kétségkívül Arthur Melo, aki kölcsönbe érkezett a Juventustól, ráadásul a brazil fizetésének minimum a hatvan százalékát a torinói klub állja, abban a reményben, hogy a középpályás a terített betlivel felérő liverpooli kitérő (az egész idényben a BL-ben kapott 13, a harmadik számú hazai kupasorozatban, az EFL Trophy-ban pedig 63 játékpercet, illetve két teljes meccset játszhatott a PL2-ben) után Firenzében olyan idényt fut, ami után újra érdemes lesz számolni vele a Juvéban.

Arthurnál jóval kevesebben ismerik Gino Infantino nevét (a vezetéknevét minden futballszurkoló hallotta már, de ő csak névrokona a FIFA elnökének). A húszéves argentin középpályást mindössze három és félmillió euróért szerezték meg az olaszok a Rosario Centraltól, ahol a középpálya minden posztján, valamint mindkét szélen is szerepelt, és sehol sem vallott szégyent. Sokoldalúságára nagy szüksége lesz a Fiorentinának, főleg, ha mindhárom fronton szeretne messzire jutni.

Arthur Melo (Forrás: ACF Fiorentina)

Megtalálták az új Batistutát?

Nem Infantino a csapat legnagyobb nyári fogása Argentínából, sikerült ugyanis megszerezni a bajnok River Plate támadóját, az előző szezonban összesen 16 gólig jutó Lucas Beltránt – nem csoda, hogy a Milliomosok meg is kérték az árát: mintegy húszmillió eurót kellett átutalni érte Dél-Amerikába. Egy argentin csatár Firenzében? Aki emlékszik még Gabriel Batistutára, alighanem megdobbant a szíve az átigazolás hallatán.

Argentin csatár jött, brazil csatár ment

A keretben lévő dél-amerikai támadók száma nem változik Beltrán érkezésével, Arthur Cabral ugyanis már nincs a klubnál. A brazil játékjogát 2022 januárjában 15 millió euróért vették meg a firenzeiek a Baseltől, és másfél év alatt nemcsak 19 gólt termelt, hanem némi profitot is, ugyanis húszmillióért adták tovább a Benficának (sőt a vételár a bónuszokkal akár 25 millióra is felkúszhat).

Kétékes játék vagy drága cserecsatár?

Kell is a pénz a klubkasszába, hiszen Commisso a nyáron még egy csatárt vett, méghozzá nem is olcsón. M’Bala Nzola a hírek szerint annyi millió euróba került, ahány gólt lőtt az előző idényben a Serie A-ban a Spezia mezében: tizenháromba. Az angolai válogatott középcsatár Beltránnal ellentétben ismeri az olasz közeget, de nagy kérdés, hogy Italiano neki, vagy a még nála is több pénzért megvett Beltránnak szavaz bizalmat, vagy esetleg mindkét támadónak helyet szorít a kezdőcsapatban.

Castrovilli ment volna, de maradt

Ami a számokat illeti, egyelőre pluszban van a Fiorentina, hiszen

A profit lehetne még nagyobb is, hiszen Commisso már megegyezett a Bournemouth-szal Gaetano Castrovilli eladásáról, de az angolok által beígért 14 millió nem érkezett meg az olaszok számlájára, az Európa-bajnok középpályás ugyanis megbukott az orvosi vizsgálaton, így marad a Serie A-ban.

Így legalább megadatik Castrovilli számára, hogy élvezze a Fiorentina vadonatúj edzőközpontjának minden kényelmét – júliusban adták át az évek óta várva várt létesítményt, amely a legmodernebbek egyike Olaszországban (szemben a stadionnal, amelyet a rossz nyelvek szerint már csak a szurkolók szeretete tart össze, de a tervek szerint 2026-ra a Franchi is megújul).

Gaetano Castrovilli (Forrás: Transfermarkt)

Mégis irány Európa

Az edzőközponton kívül még egy ajándékot kapott nyáron a Fiorentina: nemzetközi kupaszereplést. Az előző idény utolsó mérkőzése, a Konferencia-liga West Ham United ellen elveszített döntője után abban a tudatban mentek szabadságra a játékosok, hogy az új idényben csak a hazai sorozatokra kell koncentrálniuk, júliusban azonban fordult a kocka: miután az UEFA kizárta a harmadik számú kupából a Juventust, a lilák megörökölték az indulás jogát. A sorozat kiírásának értelmében egyetlen klub, így a firenzei sem kerül automatikusan a főtáblára, így az Italiano-gárdának is selejtezőt kell játszania. Terraccianóék a play-off-körben a bécsi Rapiddal találkoznak, a tét immár a csoportkörbe kerülés lesz.

Ha nincs a debreceniek hazai betlije (a Rapid 5–0-ra nyert a cívisvárosban…), akkor 2009 után újra összejöhetett volna egy Loki–Fiorentina párharc – a két csapat akkor a Bajnokok Ligája csoportkörében találkozott: Budapesten 4–3-ra, Firenzében 5–2-re nyertek az olaszok, soraikban többek között Alberto Gilardinóval, Adrian Mutuval és Riccardo Montolivóval. Ha most a BL-ről nem is álmodhatnak a lilák szurkolói, abban talán reménykedhetnek, hogy kedvenceik előrelépnek az előző szezonhoz képest.

Kiemelt fotó: La Repubblica