„Mélyen megérint, amikor látod, hogy örömet okozol másoknak“ – Hajrá, Románia! (filmajánló)

Ha Romániában szóba kerül a futball, a szurkolók hamar megemlítik az 1980-as, 1990-es éveket, mely időszakot a közmegegyezés a helyi futball aranykorának tartja. Előbb a román klubok, majd a válogatott jutott olyan magasságokba, amelyről korábban álmodni sem mertek az országban. Ez a korszak máig élénk nosztalgiát ébreszt a helyi futball kedvelőiben, sokan pedig amellett érvelnek, hogy ez az érzés az újabb aranykor eljövetelét is akadályozza. Mielőtt azonban rátérnénk erre, beszéljünk a filmről, amely bár nem vállal nagy kockázatot, bizonyos aspektusaiban rendkívül érdekes.

Járt utat ne hagyj el!

Claudiu Mitcu filmje szakzsargonnal élve „beszélő fejes” alkotás, ami azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a szereplőkkel készült interjúkra és az azokat alátámasztó archív anyagokra támaszkodik. Ráadásul a készítője igencsak töményen indít, aki korábban nem tudott erről a korszakról, kezdetben elveszhet a nevek és az információk sűrűjében. Persze a mozi akkurátusan végigszalad a legnagyobb győzelmeken, a legfontosabb fordulópontokon, kezdve a Steaua Bucuresti 1986-os BEK-győzelmével, egészen eljutva az 1994-es világbajnokságig, amelyen Románia – Argentína kiejtésével – negyeddöntőt játszhatott.

Az információk mellett azonban Mitcu nem foglalkozik sokat a karakterek építésével, így az egymás után megszólaló futballisták közül senki sem emelkedik ki igazán. Persze nagy szerepet kap a filmben Gheorghe Hagi, a korszak legismertebb román futballistája, ám őt is inkább a mítosz, mintsem a valós személyiség felől mutatják be az alkotók; ugyanez igaz Marius Lacatusra, az 1994-es világbajnokság nagy lemaradójára.

Ahogy az ő drámáját, úgy a többi felmerülő dilemmát is csak érintőlegesen tárgyalják az alkotók: jelzik, hogy tudnak róla, de nem ennél tovább nem mennek. Ettől függetlenül a téma meglapozásaként remek lehet ez a film, s ilyen módon elsőrendűen azokhoz szól, akik most ismerkednek a korszakkal. És abból a szempontból is hasznos Claudiu Mitcu munkája, hogy felhívja a figyelmet olyan olvasmányokra, amelyekkel elmélyedhetünk a témában.

Egy nehéz korszak gyermekei

A román futballal kapcsolatos kérdések közül a legégetőbb, hogy hogyan lehet, hogy az ország történelmének legvéresebb és sok szempontból legélhetetlenebb korszaka, a Ceausescu-rendszer termelte ki a helyi futballforradalmat. A szereplők ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmaznak: a vészterhes idők kemény embereket adnak a világnak, akik a sportban is csak a maximumot fogadják el. Miodrag Belodedici, a korszak egyik meghatározó játékosa egy nemrégiben megjelent cikkben így fogalmaz ezzel kapcsolatban:

„Amikor vége lett a kommunizmusnak, eltávolították azokat a vezetőket, akik a régi rendszerben feleltek a sportért. Megkezdődött a privatizáció, elindult a demokratikus átrendeződés, ezzel együtt a sportban hihetetlen lejtmenet vette kezdetét, mintha eltűnt volna a kontroll.”

Belodedici hozzátette, hogy szerinte a kommunista időkben sokkal szigorúbbak voltak az edzők, a futballisták csak a játékra koncentráltak, míg később azzal, hogy kinyílt a világ, a figyelmet is nehezebb volt fókuszálni.

Viorel Moldovan, a korszak másik játékosa már sokkal inkább a román futball általános problémái felől közelített a témához:

„Ha van néhány jó meccsed, Romániában már ódákat zengenek rólad, senki nem fogalmaz meg érdemi kritikát, mert az elsődleges cél, hogy pénzt csináljunk a futballistákból. Ám ha egy román labdarúgó elkerül egy másik európai bajnokságba, olyan versenyhelyzetben találja magát, amiben nem tud annyira éles lenni, mint más balkáni sportolók. A játékminőség megvan, a mentalitással van a gond, mégpedig azért, mert ma már otthon is szép summákat lehet zsebre tenni. Nekünk még külföldre kellett menni ahhoz, hogy anyagilag egy másik szintre lépjünk.”

A film arra is kitér, hogy akkoriban milyen fontos volt Romániának a futball. És itt persze visszatérhetünk a terhelt történelmi múltra, amely nyilván erőteljesen befolyásolta az emberek hangulatát. Egy ilyen időszakban sokat segíthet a sport a hétköznapi problémák pillanatnyi enyhítésében. Erről Bogdan Stelea, a korszak meghatározó kapusa beszélt hosszabban.

„Rengeteg érzés kavargott bennünk. Büszkék voltunk magunkra, hogy ilyen eredményeket érünk el, de azt is remek volt látni, hogy milyen hatással vagyunk az emberekre. Mélyen megérint, amikor látod, hogy örömet okozol másoknak.”

A Hajrá, Románia! semmilyen téren nem kiemelkedő film, ám az alapvető feladatát teljesíti. Felkelti az érdeklődést egy olyan korszak iránt, aminek a mélyebb megismerése a magyar sportmédia képviselői számára is tanulságos lehet.

A film a Netflixen tekinthető meg eredeti nyelven, angol felirattal.