„Mentálisan tudtuk ellensúlyozni a fizikai hiányosságokat” – véli Sótonyi László, az év utánpótlásedzője

„A keret kialakításánál nem volt sok kérdés. Egy utánpótlás-konferencián fel kell tenni a kérdést, hogy hol vannak a balszélsők vagy balátlövők. Nincs olyan merítési lehetőség, hogy egy posztra három-négy jelölt legyen”

– mondta Sótonyi László az őszi konferencián, majd a december eleji az utánpótlás-konferencián hozzátette:

„A stábnál az emberi kvalitások nagyon sokat számítottak. Rengeteg vita volt természetesen köztünk is. Nem az a jó stáb, ahol mindenki egyetért a főnökkel, majd együtt mennek a szakadékba. Meghatároztuk, hogy mi miben akarunk jobbak lenni az ellenfeleknél, a taktikailag és a mentálisan akartunk feléjük kerekedni.”

A csapat a hivatalosnál magasabb célt tűzött ki

Kétféle célt tűzött a csapat elé a szakvezetés a világbajnokság előtt is. Egyrészt az adott versenyen, meccsen a lehető legjobb eredményt érje el. Másrészt a játékosok éljék át a krízishelyzeteket, hogy a felnőttek között már semmilyen negatív gondolatuk ne legyen. Akkor már ne merüljön fel bennük, hogy valamire nem képesek.

„Annak idején mi is más szemmel néztünk a spanyolokra és az északiakra, de a játékosaim már túlkerültek ezen” – mondta a korábbi válogatott irányító. – „Hivatalosan az első–nyolcadik helyezés volt a cél, de a játékosok azt mondták, hogy dobogósok akarnak lenni.”

A Himnusz mint hendikep, összekapaszkodás, értékrend, filozófia, szabályrendszer, viselkedés

„A Himnusz ritmusa, valljuk meg, nagy hendikepet jelent, nem a csatára hív” – mondta ki Sótonyi, szembeállítva a francia és a német himnusszal. – „Ezt azzal lehet ellensúlyozni, ha a játékosok összekapaszkodnak és éneklik. A játékvezetéssel a meccsek alatt ne foglalkozzanak, tiszteljék a hivatalos tisztviselőket. Az összejöveteleken ne használjanak mobiltelefont.”

Erős karakterek, őszinte vélemények – wellness kérdőív, mentális workshop, roast, family meeting

„Erős karakterekből állt a magyar válogatott, de a játékosoknak vissza kellett venniük a személyiségükből. Volt, aki nehezen értette meg, miért csak a 15. percben megy be a pályára, ugyanakkor intelligens fiúk alkották a keretet”

– derült ki a Lurdy Ház konferenciatermében.

Az együtt töltött időt maximálisan kihasználták, ugyanakkor – miután a fejben túl sok programot hoztak össze az Eb alatt, a vb-re a meccsnapokból kivették a mentális workshopokat, és áttették a pihenőnapokra.

Az Európa-bajnokságon hét mérkőzésből öt győzelmet arattak, az ötödik hellyel a szakvezető szerint „haza lehetett jönni emelt fővel”. Ugyanakkor maga az Eb-felkészülés túl hosszú lett a tapasztalata szerint, a vb előtt négy hét helyett két és fél hét elégnek bizonyult.

Reggelente wellness-kérdőívet töltöttek ki a játékosok a fáradtságról, az alvásról, az izomfáradtságról, a stresszről és a hangulatról. A vb alatti roast során „katalizáltan” mondhatták el egymásról a véleményüket, amely során mindenki megtudhatta, mit mondanak róla a többiek, hogyan lehetne jobb. A rendszeresen megtartott family meeting az őszinte véleményekkel valódi egységet kovácsolt a szakember szerint, aki hozzátette:

„Olyan helyzetekben, amikor korábban feladták volna, sikerült fordítani, jó végjátékokat produkálni.”

Mentális térkép az ellenfelekről, taktikai változatosság és safe play

„A Mentors & Partners csapatától kaptunk segítséget a konkrét személyiségvizsgálatokban, a lehetséges krízishelyzetekre való felkészülésben” – tudtuk meg Sótonyi előadásából. – „Mentális térkép készült az ellenfelekről, léteznek ugyanis játékosok, akik képesek tönkretenni a csapatuk játékát. Így mentálisan tudtuk ellensúlyozni a fizikai hiányosságokat.”

Széles taktikai repertoárban hitt az egykori irányító, aki elmondta: két védekezési rendszert láthattunk a junioroknál, így előnybe kerültek a többiekhez képest.

„Ha nem veszíti el valaki az egy-egy elleni párharcot, és besegít neki valaki, az ugyanolyan hiba, létszámhátrány lesz belőle. A védők nem keresztezhették egymást, ezért a zárásból előre kellett szabadulniuk”

– tette hozzá a sportági előadáson, és felvázolta a safe play fogalmát, bevetését.

„Krízishelyzetben, ha két-három támadás elment butasággal, három begyakorolt játék közül egyet bemondott az irányító. Addig csinálták, amíg nem lőttek belőle gólt. Taktikában és fejben jobbak is lettünk a világbajnokságon az ellenfeleknél, fizikailag nem mindig”

– hangzott az értékelés.

A vb-n 13 nap alatt nyolc mérkőzést kellett játszani, forgatni kellett a játékosokat. Súlyosabb sérülés nem történt. Az Eb után a vb alatti regeneráció során is nagy intenzitással, kis terjedelemmel dolgoztak a játékosok a kondiprogramban, a spinning vagy éppen a vízi torna is segített.

„A döntőt az egyéni kvalitások nyerik”

A világbajnokságon nyolcból hét meccset nyert Magyarország, a nyolcadik győzelem a döntőben (most még) elmaradt. Pedig korábban kétszer megverték a németeket, de Berlinben 10 000 néző előtt nem ment.

„A döntőt az egyéni kvalitások nyerik, addigra már mindenki kijátssza az ászait” – véli a szövetségi edző. – „A németek fizikailag egyéni szinten sokkal erősebbeknek bizonyultak. Az egyéni képességbeli különbségek két hét után is megmaradtak a két válogatott között, pedig a magyar játékosok is sokat fejlődtek, de nem mindenki. Maradt hiányérzetünk, az egy-egyeket nem tudtuk megjátszani, a beállókat sem, az átlövéseink nem segítettek. A németek kapusa azóta a Bundesligában tündököl. Ugyanakkor 46 éve, az első világbajnokságon sikerült legutóbb ezüstérmet nyerni. Nem von le semmit az akkori siker értékéből, de annak idején hat csapat vett részt a tornán, most 32 válogatott.”

„A 20 éves kézilabdázó még nem férfi” – versenyeztetés, jövőkép

Hogy valóban jól tették-e a dolgukat a junioroknál, az Sótonyi szerint majd négy-öt év múlva, a felnőttek között derül ki. A januári felnőtt Eb-re készülő keretbe viszont heten is bekerültek az ezüstérmesek közül, ami kifejezetten soknak számít hazai viszonylatban. Mégpedig Palasics Kristóf kapus, továbbá Imre Bence, Krakovszki Zsolt, Ilic Zoran,Ónodi-Jánoskúti Máté, Fazekas Gergő és Krakovszki Bence – vagyis három szélső, két átlövő és egy irányító.

Kiemelte a megfelelő versenyeztetés fontosságát nemzetközi szinten. Úgy véli: jó a helyzet – példaként többek között a ferencvárosiakat és Ilic Zoran korábbi veszprémi BL-szereplését hozta fel –, bár a Gudméban 2004-es gyerekek játszanak már a Bajnokok Ligájában. (Az akadémiájáról híres „falusi csapat”, a GOG a továbbjutó ötödik helyen tölti a téli szünetet, az ősszel a meccsei felét nyerte meg, többek között megleckéztette a Veszprémet).

„A 20 éves kézilabdázó még nem férfi, nagyobb a sérülések kockázata, az NB I-ben pedig az eredménykényszer miatt inkább több külföldi játékost szerepeltetnek” – folytatta Sótonyi. – „Differenciálásra van szükség, ne ugyanazt az edzésmunkát végezzék a konditeremben, mint a 30 évesek. A fiatalok életmódja is megváltozik a felnőttek között, más hierarchiába kerülnek, mindezt menedzselni kell. Sokan a jobb anyagi feltételek miatt inkább a kispadon ülnek valahol, pedig hosszú távon érdemes gondolkodni. Inkább 35-36 évesen kössenek a játékosok öt-hat éves szerződéseket az anyagiak miatt.”

Kiemelt kép: Magyar Kézilabda Szövetség