Az adat a vallásuk – az FC Midtjylland forradalma gyönyörködtet
Öt bajnoki cím és két kupagyőzelem, az utóbbi években főtáblás szereplések a nemzetközi kupákban. Az FC Midtjylland jelenleg az Európa-liga egyik legjobb formában lévő csapata, és 15 év alatt olyan klubmodellt épített fel egy sportfogadásból meggazdagodott, a matematikai modellezésre alapozó tulajdonosa révén, amilyet még nem látott Európa. Kétrészes cikksorozatunk első részében bemutatjuk, hogyan vált mintává az adatalapú döntéshozatal az FC Midtjyllandnak köszönhetően, és milyen eredményeket hozott a játékelemekre specializált edzők alkalmazása.
„Az FC Midtjylland története arról szól, hogy az elszántsággal és egységgel hogyan lehetséges véghezvinni a lehetetlent.” Ez az első mondat az FC Midtjylland honlapján a Rólunk menüpont alatt. Minden szava igaz.
2024 tavaszán a számos statisztikai mutatót vizsgáló Opta Power Rankings alapján a világ nyolcadik legerősebb futball ligája volt a dán bajnokság (Superligaen). (Az UEFA saját koefficiens-számítása alapján a 14. a Superligaen.) Ennek egyik letéteményese az FC Köbenhavn mellett az FC Midtjylland, amely november elején még veretlenül vezette a dán ligát – közben a valószínűtlenül száguldó Aarhus beelőzte –, az Európa-liga 36 csapatos főtábláját pedig november végéig uralta a Midtjylland, azóta az AS Roma elleni vereség miatt a második helyre csúszott.
Jelenleg emiatt érdemes beszélni róluk. Illetve persze azért, mert Európában kevés klub alakított ki ilyen rövid idő alatt olyan sikeres klubkultúrát, amelynek alappillére az innováció, és a folyamatos fejlődésre épít – a gondolkodást és a technológiát is tekintve.
Az Midtjylland fiatal klub, az Ikast FS és a Herning Fremad egyesülésével jött létre 1999-ben. 2004-ben létrehozta az ország első futballakadémiáját, amely több tucatnyi klubbal áll kapcsolatban globálisan. A felnőtt csapatnál nincsenek hullámvölgyek, 2007 óta (a 2022-23-as idény kivételével) minden évben a felsőházban, az első hatban végez a Midtjylland. Megalapítása óta öt bajnoki címet nyert a csapat: 2015, 2018, 2020, 2024, 2025 (ötször szerzett ezüstérmet, 2019-ben egy ponttal maradtak le a Koppenhága mögött, 2021-ben kettővel a Bröndby mögött.)
A Benham-faktor
A Midtjyllandnál az alapítást követő tizenöt éven belül felismerték, hogy egy ilyen kis klub csak akkor képes kiemelkedő eredményre, ha a futballipar azon területeire is behatol, ahol kevesen – zömmel csak a nagy halak – járnak. Hogy hogyan lett a kis halak között az egyik legnagyobb a Midtjylland, abban elévülhetetlen szerepe van Matthew Benhamnek.
A már gyerekként is megrögzött Brentford-drukker a matematika iránt érdeklődött leginkább, de fizikusként végzett az oxfordi egyetemen. A Brighton későbbi tulajdonosa, Tony Bloom szerződtette egy fogadási irodához, ahol az ázsiai piaccal foglalkozott. Rengeteg pénzt keresett a cégének egy a Lancaster University-n kidolgozott matematikai modell alapján, amely nagy hatékonysággal jelezte előre a várható meccseredményeket. Később pénzügyi területen kezdett dolgozni, idővel a Bank of America alelnöke lett, és létrehozott egy sport-adatelemzéseket végző céget is (Smartodds), ahová felvette az említett modell egyik kidolgozóját, Stuart Coles-t.
Az egyik cél a sportban, sportfogadásban is hasznosítható statisztikai alapú kutatás és modellezés lett.
Adatra épített győzelem
A folytatást könnyen kitalálhatjuk: Benham 2005 után lassan elkezdett pénzt csepegtetni a Brentfordba, 2012-től többségi tulaj lett. Abban az évben, amikor a Brentford feljutott a másodosztályba (2014), az üzletember 6,2 millió fontért megvette a másik „keltetőt”, a Midtjyllandot. A futballistaként nyúlfarknyi ideig a Midtjyllandnál is játszó Rasmus Ankersent tette meg elnöknek. Ankersen több könyvet is írt a tehetségkutatásról és tehetséggondozásról, a futballteljesítmény tökéletesítéséhez vezető útról, egy húron pendült az adatvezérelt gondolkodású Benhammel, akivel megalapoztak egy teljesen új klubmodellt Dániában, illetve Angliában a Brentfordnál.
A lényege, hogy a Smartodds-ra támaszkodva a 2010-es évek közepétől elkezdett komolyabb erőforrást fektetni az adatalapú teljesítménymérésbe és az egyes játékelemek – például a pontrúgások, bedobások – magasabb szintű gyakorlásába.
Ennek az volt a célja, hogy a lehető legobjektívabb mutatók alapján tudjanak meghatározott célokra játékosokat képezni, igazolni, fejleszteni, és hogy előnyt tudjanak kovácsolni olyan játékhelyzetekből, amelyeket addig alulértékeltek a futballban. A módszerükkel sok esetben alulértékelt futballistákban fedeztek fel olyan képességeket, amelyeket máshol nem találtak volna meg – itt ugrik be az olvasók egy részének a Brad Pitt főszereplésével forgatott Moneyball című film.
Érzelem helyett statisztika
Ankersen a Guardiannek így fogalmazta meg a módszerük okát:
„A futballban a történetek, amelyeket magunknak mesélünk, gyakran tévesek”.
Arra utalt, hogy nemcsak a szurkolók, a klubok dolgozói, vezetői sem látják minden esetben valóságosan, hogy egy csapat teljesítménye hogyan alakult a pályán, mert egy veretlenségi vagy vereségsorozatnak számtalan magyarázata van. A racionális okokat viszont csak akkor leljük meg, ha félretesszük az érzelmeket, és elemezzük a csapat és a játékosok statisztikai adatait.
A klub ezzel a vízióval kidolgozta, milyen posztra milyen képességekkel rendelkező labdarúgóra lesz szüksége, az edzésekhez pedig többek között lövő- illetve bedobásedzőt vett fel. Egyikükkel, a világ egyik legjobb bedobásedzőjeként elhíresült Thomas Grönnemarkkal mi is készítettünk interjút a Büntetőn 2023 nyarán. Például ezt kérdeztük tőle:
„Volt olyan csapata, ahol kifejezetten a világklasszis bedobásokat használták fegyverként?”
TG: „A Midtjylland ilyen volt. Sok fantasztikusan dobó játékosuk volt, és több jól fejelő labdarúgójuk. (..) Én a 2018–19-es szezont megelőző években dolgoztam a Midtjyllandnál: három szezon alatt 35 gólt szerzett a csapat bedobásokat követően, ez idényenként több mint kilenc találat.” Grönnemark dolgozott a Liverpoolnál is, amely a Premier League-ben a munkája révén az első lett abban a mutatóban, hogy egy csapat milyen arányban képes megtartani a labdát partdobás után.
Európában egyetlen csapat teljesített jobban ebben a mutatóban, a Midtjylland – Grönnemark korábbi klubja.
A Midtjylland vezetése tehát olyan sportszakmai területeken mozgósított új tudást – készített például az NFL-csapatok mintájára szabadrúgás playbookot –, ahol a többség nem volt jelen – főleg nem a hozzá hasonló méretű klubok, s többek között ennek révén a vártnál jóval hamarabb elkezdte termelni a profitot. A 2019-2020-as idényükben góljaik 49 százalékát rögzített játékhelyzetet követően szerezték.
Alig lépett működésbe a formabontó rendszer, a klub 2015-ben megnyerte a bajnokságot – ne feledjük, ekkor ünnepelte 16 éves (!) születésnapját –, majd 2018-ban és 2020-ban is első lett, és utóbbi évben a Bajnokok Ligája főtábláján pontot szerzett a Liverpool és az Atalanta ellen.
Eközben 2021-ben Benham zászlóshajója, a Brentford feljutott a Premier League-be. Az adatalapú döntéshozatal és futballfejlesztés modellje több országban is igazolta, hogy sikerrel működik.
Benhamet 2023-ban kivásárolta Dánia leggazdagabb embere, Anders Holch Povlsen a Bestseller ruházati mamut (Zalando, Vero & Moda, Jack & Jones stb.) tulajdonosa.
A második rész tartalmából: megvizsgáljuk, milyen módszertan alapján működik az első dán futballakadémia, milyen játoksokat nevelt és talált a játékosmegfigyelő-hálózata révén a Midtjylland és hogyan értékesít a piacon. Az adatalapú teljesítménymérés és játékoskutatás révén pedig hol tart jelenleg a klub.
Borítókép: Wallpaper.mob
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
