„Nagyon lebecsüljük a közeg jelentőségét” – Simone Biles visszatér (sorozatajánló)
Simone Biles szereplése az egész párizsi olimpia egyik legemlékezetesebb és legkiemelkedőbb teljesítménye volt. Az amerikai tornászfenomén három arannyal, egy ezüsttel és egy ötödik hellyel fejezte be versenyeit, ami önmagában is óriási eredmény lenne, ám még hihetetlenebb, ha visszaemlékszünk arra, mi történt vele Tokióban. A Netflix sorozata alapján pedig úgy tűnik, Biles már nem éri be azzal, hogy csak a nagy versenyeken mutasson példát.
Simone Biles is azon amerikai sportolók közé tartozik, akiknek a társadalmi hatása túlmutat a sporteredményein. Az elmúlt években az élsport mentális nehézségeinek egyik szószólójává vált, gyakran beszél traumáiról, a feldolgozás lehetőségeiről, a segítő közeg fontosságáról.
Ám ez nem volt mindig így, a Netflix sorozata szerint részben azért is, mert Biles túlságosan ragaszkodott a tökéletes sportoló imidzséhez, amit megpróbált ráerőltetni az amerikai közvélemény és tornászközeg. Az immár 11 olimpiai éremmel rendelkező klasszis csak később ismerte fel, hogy úgy talán még többeket inspirálhat, ha képes megmutatni a gyengeségeit. A Simone Biles visszatér első két része – a befejező két epizód ősszel jön, és minden bizonnyal az olimpiai eseményekre is reflektál majd – egy olyan evolúció története, amelyben valaki megtalálja azt a felkészülési módot és környezetet, amiben a személyisége sem tűnik el a sport mellett.
Az elkerülhetetlen összeomlás
Aki nem ismeri Biles történetét, a sorozat elején kicsit kapkodhatja a fejét, hiszen míg az első percekben arról hallunk egy hosszabb monológot, hogy mekkora klasszis az amerikaiak kedvence, kisvártatva már arról látunk drámai képsorokat, ahogy Tokióban először ront, majd visszalép a versenytől. A nézőben természetesen megfogalmazódik a kérdés: mi történhetett? És maga Biles is ezt próbálta kideríteni. A felkészülése jó volt, magabiztosnak érezte magát, mi lehet a gond, minek köszönhető, hogy egy pillanatban a teste nem engedelmeskedett a fejének?

Biles első magyarázata a koronavírus-járvány volt, ami az egész tokiói olimpiát beárnyékolta. Az amerikai klasszis kiemelte, hogy számára különösen nehéz volt ez az időszak, hiszen ő úgy szeret versenyezni, készülni, ha tudja, hogy családja és barátai a közelében vannak.
Hamar kiderült azonban, hogy ez csak a felszín, Bilesnak sokkal mélyebb problémái voltak. Mint kiemeli, a tokiói események után rögtön felkeresett egy pszichológust, aki azt mondta neki, hogy ha nem az olimpián, élete egy pontján egészen biztosan felszínre jöttek volna korábbi traumái, mert az idők végezetéig nem lehet mindent elfojtani és a felejtésre bízni.
„Mindent, ami velem történt, eltemettem, és azt gondoltam, hogy majd a pályafutásom után foglalkozom velük. De ez nem ilyen egyszerű”
– fogalmaz egy ponton a klasszis.
Bilesnak egyrészről volt egy konkrét traumája, ő is érintett volt az amerikai tornászválogatott egykori orvosa, Larry Nassar által elkövetett abúzusban, ami miatt a doktort 175 év börtönre ítélték. De talán ennél is nagyobb hatást gyakorolt rá a közeg, amiben fel kellett nőnie. Nem véletlenül hangsúlyozza a sorozat több pontján ő és néhány csapattársa is, hogy nem foglalkoznak eleget azzal a közeggel, ami körülveszi őket.
Csak a tökéletesség
Magyarként legkésőbb Hajdu Szabolcs remek filmjéből, a Fehér tenyérből megtudhattuk, hogy a torna világa egészen elképesztően kegyetlen. Minden mozdulatnak jelentősége van, a sportoló pőrén, a saját testével vesz részt a feladatokban, épp ezért mélyen kiszolgáltatott az edzőnek.
A Netflix sorozatából pedig egyértelműen kiderül, hogy maga a sportági közeg is elképesztően toxikus. Az ESPN egy korábbi podcastje például kiemeli, hogy nem kis részben az amerikai torna megkerülhetetlen, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos edzőpárosának, Károlyi Bélának és Károlyi Mártának köszönhetően a sportágban folyamatosan csökkent az átlagéletkor, hiszen bizonyos mozdulatokat sokkal könnyebben hajtottak végre pubertáskorú lányok. Mindemellett a magyar származású edzőpáros hihetetlen szigorral terelgette a versenyzőit, akik sohasem beszélhettek az érzéseikről.
Biles elmondása szerint fegyvertelen volt egy olyan világban, amely mindent megtett azért, hogy megsebezze. A tornászlegenda tokiói visszalépése után záporoztak a negatív vélemények, sokan árulónak tartották, aki képtelen volt elviselni a nyomást. A kommentek mellett egyes műsorok szakértői is elítélően nyilatkoztak róla. Ez eszébe juttatta Gabby Douglas esetét, aki 2012-ben megnyerte a londoni olimpia egyéni összetett versenyét, az amerikai média egy részét mégis az uralta, hogy a megjelenése mennyire nem felelt meg a klasszikus tornászsztenderdeknek.
Biles az elmúlt években elfogadta, hogy a világon nem tud változtatni, így pszichológusával azon dolgoztak, hogy minél inkább ki tudja zárni a médiát és a különböző véleményeket. Addig pedig már a sorozat első két epizódja is eljut, hogy az amerikai legendát újra boldogon látjuk edzeni és versenyezni. Magánéleti és szakmai téren is nyugalomra lelt, útja inspiráló lehet a hasonló nehézségekkel küzdő sportolóknak.
Kiemelt kép: Netflix