Nagyvadat elejtve zárta Eb-felkészülését a női kosárlabda-válogatott

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, februárban Izland és Románia legyőzésével a magyar válogatott megszerezte a jogot a kontinensviadalon való részvételre. A csoportban egyedül Spanyolországot nem tudtuk legyőzni, de ez nem meglepetés, hiszen ők a világbajnoki és olimpiai ezüstérmesek, ők számítanak az Egyesült Államok egyetlen érdemi kihívójának a női vonalon.

A csapatunk helyzetét nem teszi könnyebbé, hogy a Minnesota Lynx által draftolt és így az amerikai csúcsligában, a WNBA-ben szereplő Juhász Dorkára nem számíthat Székely Norbert kapitány, így jobbára NB I-es topcsapatokból válogathatott, két kivétellel, a belga Castors Braine-ben szereplő Lelik Réka és az olasz Basket Team Cremában szereplő Mérész Beatrix volt tagja a bő keretnek.

A felkészülés során hat mérkőzésen lépett pályára a csapat, mindannyiszor egymást követő napokon páros mérkőzéseken. Kezdésként május közepén a celjei Zlatorog Arénában arattunk fölényes, 87–64-es győzelmet a társházigazda Szlovénia ellen, majd másnap még jobban megszórtuk őket és 94–62-re nyertünk. A két mérkőzésen különösen Kiss Virág villogott, aki előbb 17, majd 19 ponttal terhelte meg a szlovén gyűrűt.

Később itthon folytatta a hangolódást a csapat, és az MKOSZ székesfehérvári edzőcentrumában fogadtuk Portugália legjobbjait. A luzitán hölgyek annak ellenére minőségi ellenfelek, hogy az Eb-ről ezúttal lemaradtak, és ezt bizonyították is, alaposan megszenvedtünk velük. Az első nekifutásra aratott 79–65-ös siker nagyjából a két csapat közötti reális erőviszonyokat mutatta, de másnap egy nagyon szoros végjátékban csak négy ponttal tudtunk nyerni (61–57), igaz, ekkor messze nem a legerősebb összeállításunkban játszottunk. Ezúttal Török Ágnes volt a húzóember 16 és 14 ponttal.

A harmadik párosmeccset Spanyolország ellen vívtuk Sopronban, és mint jeleztük, ez számít igazi erőfelmérőnek, ők a legmagasabb szintű ellenfél, akikkel találkozhattunk a kontinensen. A pénteki első mérkőzésen sokáig remekül tartottuk magunkat, ám végül minimális különbséggel veszítettünk (63–65), hogy aztán szombaton váratlan, tizenkét pontos győzelmet (77–65) arassunk az Európa-bajnokság egyik nagy esélyese ellen.

A mérkőzés első félideje spanyol vezetés mellett csordogált, majd egy parádés harmadik negyedet produkáltak a mieink (25–12), ami végül megalapozta a világra szóló sikert. Spanyolország szűk két évvel ez előtt, a tokiói olimpia döntőjében veszített el mérkőzést, akkor 67–64-re maradt alul Franciaországgal szemben, azaz nem állíthatjuk, hogy gyakori vendég náluk a kudarc.

Goree Cyesha (labdával) volt az úr, azaz az úrnő a palánk alatt, tőle Szlovéniában is jó teljesítményt vár a szakmai stáb (Forrás: Girgász Péter/MKOSZ)

A szombati mérkőzés után Székely Norbert elbúcsúzott két játékostól, Miklós Melindát (Szekszárd) és a már említett Mérészt nem viszi magával a tornára, így kialakult a végleges 12 fős keret.

Az ellenfelek felkészülése:

Szlovákia papíron a leggyengébb csoportellenfelünk, ennek ellenére nem szabad azt gondolnunk, hogy megfelelő koncentráció és odaadás nélkül a miénk a két pont ellenük. A mieinkhez hasonlóan hat találkozóval készültek, három dupla párharccal, de viszonylag kevés sikerélményük volt. A másik társházigazda, Izrael ellen egyszer nyertek, egyszer kikaptak, a lettek ellen ugyanígy teljesítettek, a szomszédos Csehország pedig kétszer is legyőzte őket, ám figyelemreméltó, hogy minden ellenfél Eb-résztvevő és mindegyikkel játszottak legalább egy szoros meccset.

Törökország nyolc mérkőzéssel készült, a legkülönbözőbb stílusú és minőségű ellenfelekkel játszottak, a mérlegük öt győzelem és három vereség. Az általunk legyőzött Spanyolországtól például majdnem negyven ponttal kikaptak (76–37), ez jó viszonyítási pont lehet az erősorrendet illetően, de a kontinensbajnoki résztvevők közül például a németeket, a letteket és a cseheket is jelentős különbséggel verték meg. A törököknek elsősorban azon kell felülemelkedniük, hogy bár a klubcsapataik Európa elitjéhez tartoznak, hazai játékosok nem, vagy csak elvétve szerepelnek ezekben a klubokban. A továbbjutásra készülnek, mi is kulcsmeccset játszhatunk velük.

A címvédő Szerbia is lejátszott néhány felkészülési mérkőzést. Kétszer találkoztak Belgiummal, meglepetésre egyszer alulmaradtak, de másodjára nyertek. A szomszédos Montenegrót nagyon simán, 79–64-re megverték, majd a Franciaország elleni párosmeccs mindkét partiján alulmaradtak, egyszer tizenkettő (73–61), egyszer pedig huszonhét (83–56) ponttal. Utoljára Új-Zéland legjobbjaival találkoztak, őket mindkétszer nagyon simán legyőzték, így kedvező szájízzel várhatják a csütörtöki, Törökország elleni rajtot. Átalakulóban van a csapatuk, nem biztos, hogy most is aranyesélyesek, de a csoportunknak így is a favoritjai.

Alekszandra Crvendakics nem csak Szerbia, de az egész Európa-bajnokság sztárja lehet (Forrás: kurir.rs)

A magyar válogatott kerete és programja a 2023-as Európa-bajnokságon:

Aho Nina (DVTK-Hun-Therm), Dubei Debóra (SERCO UNI Győr), Goree Cyesha (SERCO UNI Győr), Határ Bernadett (Sopron Basket), Horváth Bernadett (Ludovika Csata), Kányási Veronika (DVTK-Hun-Therm), Kiss Virág (NKA Universitas PEAC), Lelik Réka (Cartors Braine, Belgium), Ruff-Nagy Dóra (SERCO UNI Győr), Studer Ágnes (Atomerőmű KSC Szekszárd), Török Ágnes (SERCO UNI Győr), Varga Alíz (Sopron Basket)

D-csoport, Ljubljana

Június 15., csütörtök, 12.15: Szlovákia–Magyarország

Június 16., péntek, 12.15: Magyarország–Törökország

Június 18., vasárnap, 20.45: Magyarország–Szerbia

Mindhárom összecsapást a ljubljanai Stozice Arénában rendezik és az M4 Sport csatorna élőben közvetíti.

Számunkra ilyen értelemben a C-csoport küzdelmei érdekesek. Ha a második helyen zárunk, az ottani harmadik, ha harmadikként zárunk, az ottani másodikkal játszhatunk extra meccset. Abban a kvartettben Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és a házigazda Szlovénia szerepel.

Kiemelt kép: A magyar válogatott készen áll az Európa-bajnokságra (Forrás: Girgász Péter/MKOSZ)