Nélküle a Sárga Tengeralattjáró nem jött volna fel a felszínre
Majd három évtizedig építette életművét, a Villareal Club de Fútbolt, José Manuel Llaneza alelnök. A 74 éves korában elhunyt sportvezető nélkül a Sárga Tengeralattjáró soha nem jött volna fel a felszínre, a mindössze 50 000 lakosú spanyol város klubja nem került volna fel Európa futballtérképére.
„A Villarreal CF sajnálattal tudatja, hogy október 20-án, csütörtökön elhunyt José Manuel Llaneza alelnök. A klub szeretné kifejezni mély és mérhetetlen fájdalmát, szomorúságát és megdöbbenését Llaneza pótolhatatlan elvesztése miatt, és a legőszintébb szeretetét küldi családjának és szeretteinek” – írta hivatalos közleményében a spanyol futballklub. Ez év februárjában diagnosztizáltak Llanezánál vérrákot (felesége, Encarna Carceller 2022 szeptemberében halt meg), a Villarreal játékosai a Granada CF elleni mérkőzésen különleges pólóban léptek pályára, hogy támogassák. A klub edzőközpontja a jövőben az ő nevét viseli majd.
Llaneza nem tartozott a csillogó, közösségi média uralta, harsány futballvilág szereplői közé. Egy 1948-ban, Puzolban született férfi volt, aki egy spanyol élvonalbeli klub alelnöként dolgozott. Háttéremberként, szürke eminenciásként.
Egy építész, az ő életműve
Pedig ami Llaneza volt a Villarealnak, arra Magyarországon kevés példát találunk: egy év híján három évtized egy klub vezetőségében. Nem véletlen, hogy „építészként”, tehetsége, munkája és vezetői képességei miatt „a spanyol labdarúgás egyik legfontosabb alakjaként” jellemezték. Nélküle a Sárga Tengeralattjáró nem jött volna fel a felszínre, egy Eger nagyságú város klubja nem lett volna képes folyamatosan tehetségeket kinevelni, nem jutott volna kétszer a Bajnokok Ligája elődöntőjébe, nem nyert volna 2021-ben Európa-ligát, valamint nem szerzett volna a 2008-baan ezüstérmet a LaLigában.
„Llaneza sportigazgatóként számos nagynevű játékost (Martín Palermo, Juan Román Riquelme, Juan Pablo Sorín, Diego Forlán) hozott a csapathoz, mégis legfontosabb igazolása Fernando Roig szerződtetése volt a klub elnöki posztjára. Llaneza volt az olaj a Villarreal gépezetében” – fogalmazott cikkében az El País. A klub 1997. május 15. óta hivatalban lévő elnökével, Fernando Roiggal a Villarrealt rögtön az élvonalba juttatták (1998), majd évtizedek munkájával egy ismert és elismert európai klubbá tették. Miközben nem túlzás azt mondani, életművük lett a Villareal. A klub sikerének legfontosabb eleme a tudatos építkezés volt, a pénz folyamatos visszaforgatása az utánpótlás fejlesztésébe. Tudták, megfelelő hátország nélkül nincs eredmény.
„Amikor megérkezett a klubhoz, első dolga egy sportkomplexum megépítése volt. Számára teljesen egyértelmű volt, hogy a klub bázisát majd az akadémia jelenti. Ezen elképzelését már a kezdetektől fogva, minden gesztusával és cselekedetével világossá tette. Olyan ember, aki nagy figyelmet fordít az utánpótlásra. Néha az első csapat mérkőzése után repülőre ült, és megnézte a második együttes mérkőzését is. És az is könnyen előfordulhat, hogy az elnök megjelenik az U10-esek vagy az U12-esek mérkőzésén, majd ott is marad, hogy érdeklődjön a játékosok felől” – idéztük a klub módszertani igazgatójának szavait a Villarreal CF akadémiáját bemutató cikkünkben. Ez a szellemiség Roig és barátja, Llaneza közös munkájának eredménye.
Mindketten jól tudták, sok munkát kell beletenniük azért, hogy sokat is hozzanak ki az akadémiából. Ennek érdekében nagy figyelmet fordítottak a belső munkára: mindegyik utánpótláscsapat mellett dolgozik egy pszichológus, aki segíti az edzők és a játékosok fejlődését.
„Kivételes vezető volt, egyike azoknak, akik az elmúlt három évtizedben sokat tettek a Villarreal CF fejlődéséért, azért, hogy a klub spanyol labdarúgás elitjébe kerüljön, Európa egyik vezető klubjává váljon” – írta közleményében a Real Madrid.
Kiemelt fotó: Sport