Nem tinédzsereknek való terepen parádézik a Barcelonánál fiatalon mélyvízbe dobott hátvéd

Ahogyan a Pau Cubarsí személyiségét bemutató cikkünkből is kiderült, a katalán középhátvéd kifejezetten szereti, ha nyomás alatt kell játszania, sőt ekkor tudja a tudása legjavát megmutatni. Idén januárban dobta be a mélyvízbe őt Xavi, a 17. születésnapja előtt négy nappal egy Spanyol Kupa-mérkőzésen, majd három nappal később a Real Betis ellen kezdőként 80 percet futballozott. Inigo Martínezt abban a pillanatban megelőzte a belső védők hierarchiájában, amikor bemutatkozott a felnőttek között. Ezt követően kétszer még csereként játszott Cubarsí, majd állandó kezdőjátékossá vált. Amikor mindenki felépült a sérüléséből a védelemben, akkor sem került ki a kezdőből, hanem Andreas Christensen kezdett hatost játszani – több-kevesebb sikerrel. Xavi felismerte, hogy sem Frenkie de Jong, sem Ilkay Gündogan számára nem igazán ideális, ha hatost kell játszani, az echte hatos Oriol Romeu sebessége és helyezkedése, a szituáció-felismerési képessége nem olyan szintű, amire a Barcelonának szüksége van. Cubarsít nem akarta kihagyni a kiváló teljesítménye miatt, ám mivel a felépülő Christensennel is elégedett volt, ezért a dánt kipróbálta hatosban. Ő a védekezés során ezen a poszton is kiválóan teljesít, ám a támadások építése akadozik, nehezen veszi fel a labdát, nyomás alatt zavarba kerül. Xavi mégis inkább ezt választja, vagy ülteti le alkalmanként a kispadra Christensent, mert éppen más stílusú hatossal képzeli el a mérkőzést, minthogy Cubarsít kihagyja.

Szokatlanul korai berobbanás egy védő esetében

Szélsők és csatárok esetében előfordul, hogy bizonyos játékosok még 18 éves koruk előtt vezéregyéniségeivé válnak akár egy topcsapatnak is, hiszen ezeken a posztokon a gyorsaság, a dinamizmus, a cselezési képesség nagyban meghatározza a teljesítmény minőségét. Ám egy középhátvéd esetében más a helyzet, ezen a poszton számos olyan készség van, amely idővel, a rutinszerzéssel épül ki igazán, hiszen itt olvasni kell az ellenfél támadóinak mozgását és fizikálisan is fel kell tudni venni a harcot a csatárokkal, hogy ne nyomják őt el. A helyezkedés kulcsfontosságú, hogy jó pozíciókat vegyen fel, érezze, hogy mikor kell kilépni és mikor érdemes inkább hátrálni, szűkíteni a területet a csatár előtt. Ezek miatt a középhátvédek általában lényegesen később kerülnek egy-egy topcsapathoz, de még csak topligába is, mint a támadó szélsők. Később is jut el a csúcsára a pályafutásuk, és tovább tudnak megragadni a legjobbak között – ha eljutottak odáig. Mindezeket az általános tendenciákat figyelembe véve döbbenetes, ahogyan Cubarsí 2024-ben teljesít.

A jobblábas játékos szerepelt már mindkét belső védő poszton. A jobblábasok általában jobb oldali belső védőként szoktak szerepelni, ám Cubarsí bal oldali belső védőként sem jön zavarba, sőt.

Alapvetően a támadásépítéseknél szűkíti egy védő lehetőségeit, ha a bal oldalon kell felfelé passzolni a labdát jobb lábbal, könnyebben presszingelik az ellenfelek, nehéz neki a balszél felé passzolni, könnyebb őt csapdázni. Cubarsínál nem ez a helyzet. 91,3%-os pontossággal passzol az fbref.com adatai szerint, amivel a hatodik a LaLigában. A rövid és középhosszúságú passzokat 95%-ban pontosan adja. Nemcsak a biztonsági, tuti passzokat osztja ki és emiatt ennyire magas a hatékonysága, hanem a vertikális labdákat is bátran bevállalja, még ha kevesebbet is jegyez egy-egy meccsen, mint a csapattársai ezen a poszton. Egészen fantasztikusan látja meg és találja meg az egy vagy akár két sorral előrébb játszó társat. Ez rendkívül fontos, hiszen ezzel tudják megbontani, átjátszani az ellenfelek védelmi vonalait. A Barcelona a legtöbb esetben három védővel építkezik. Ha Cubarsí a bal oldali belső védő és a balhátvédként játszó Joao Cancelo magasabban helyezkedik, az ifjú titánnak kell kihúzódni balra, amit kiválóan megold. Amikor nem támadják meg és bizony a Barcelona ellenfeleire jellemző ez a LaLigában, hogy a saját térfelükön kezdik meg a védekezést, akkor könnyedén hozza fel a labdát.





Gabrielhez és Romeróhoz hasonlítható a stílusa

A statisztikai mutatók alapján, ha összefüggéseiben nézzük a topligás védők mutatóit, akkor Gabriel Magalhaes és Cristian Romero játéka hasonlítható leginkább Cubarsíéhoz, az Arsenal, illetve a Tottenham bekkjének agresszív stílusa a katalán játékosra is jellemző. Ő is nagyon bátran felvállalja a párharcokat és e téren a Barcelona legjobbja a belső védőket összevetve. 86%-ban szereli a vele szemben indított cselt, ez kimagasló mutató, Ronald Araújo csak 75%-ban. A fejpárbajokban viszont zavarba hozható, kevesebb, mint 50%-ban nyeri meg az ilyen párharcait, ami egy védőnél nagyon kevés. Nagyon sok tisztázása van, ami szintén a stílusából adódik, hogy bátran próbál szerelni, odacsúszni, Victor Osimhen ellen is remekül csinálta ezt a BL-ben. Az ennyire proaktív védők esetében mindig fontos, hogy legyenek mellettük biztosító játékosok, akik higgadtak, kivárnak, mint például William Saliba az Arsenalban Gabriel mellett. Araújo nem egészen ez a karakter és ebből adódnak gondok a Barcelonánál, ezért is fontos a védekezés szempontjából, hogy Christensen legyen a hatos, mert ő remekül be tud segíteni szükség esetén Cubarsíéknak.

Xavi védekezésében nagyon fontos az egy az egy elleni védekezés, ami Cubarsí erőssége, mert az egész csapat emberorientáltan támadja le az ellenfelet, ezért a védők is az esetek többségében egyedül maradnak egy-egy támadóval.

(Forrás: barcablaugranes.com)

A Barcelona mostani anyagi helyzetében, amikor csökkenteni kell a fizetéseket és a jövőbeli bevételeiket faktorálják, hogy pénzhez jussanak, mert különben nem tudnak megfelelni a liga pénzügyi előírásainak, aranyat ér az ilyen saját nevelésű játékos, aki a legmagasabb szinten is képes teljesíteni. A kivásárlási árát neki is 1 milliárd euróban határozzák meg, hogy eszébe se jusson senkinek elcsábítani. Cubarsí az élő példája annak, hogy az FC Barcelonánál továbbra sem „csak” klasszis középpályásokat és támadókat tudnak nevelni, hanem védőt is. Most például egy olyat, aki 17 évesen már bemutatkozhatott a spanyol válogatottban, és várhatóan rá is épül majd a patinás katalán klub védekezése a következő évtizedben.