Nincs lehetetlen – 30 for 30: On The Ice

Megszokhattuk, hogy az amerikai sportok rendkívüli eseményei mellett különleges, kulturális vagy társadalmi szempontból releváns történetek is helyet kaphatnak a 30 for 30 különböző műsoraiban. Hallhattunk már párját ritkító futóversenyről, most pedig egy embert próbáló expedíció históriáját ismerhetjük meg, jelentős részben a résztvevők elmesélésében.

Híradókból származó bejátszásokkal indulunk, ráadásul úgy, hogy akkor a tartalomleíráson kívül még semmilyen információval nem rendelkezünk. Vajon kik ezek a nők, akik nyilatkoznak, honnan és hová tartanak? Hamarosan választ kapunk a legalapvetőbb kérdésekre. 1997-ben egy váratlan túra vette kezdetét (bár az ötlet már 1995-ben megszületett): néhány nő a fejébe vette, hogy egy csak hölgyek számára nyitott túrát szerveznek az Északi-sarkra. Céljuk az volt, hogy ők legyenek az első kizárólag nőkből álló csapat, amely teljesíti ezt a szinte mindenki számára lehetetlennek tűnő küldetést.

„Olyan volt, mintha asztronauták lennénk, akik az első küldetésükön vesznek részt”

– fogalmaz az egyik résztvevő, a podcast pedig remekül érzékelteti ennek az vállalkozásnak a motiváló izgalmát. Elhangzik, hogy bárki jelentkezhetett az újságokban meghirdetett felhívásokra, így nem meglepő módon közel 200 nő adta le a jelentkezését, amatőrök és profi sportolók egyaránt, a jelentkezők között voltak újságírók, rendőrök és tanárok is. Nem voltak előzetes feltételek, ugyanakkor egy fizikai teszten mindenkinek részt kellett vennie.

„Be kellett bizonyítaniuk az elhivatottságukat és a felkészültségüket. Muszáj volt meggyőződnünk arról, hogy komolyan gondolják, készek beletenni a munkát, vállalják a fájdalmat”

– foglalták össze a céljaikat a szervezők.

És bár a készítők igyekeztek megtartani a csoportdinamikát, muszáj volt kijelölniük azokat a vezetőket is, akiket főszereplőként követünk majd a történet során. Például azt az Ann Danielst, aki talán a legtöbbet profitált ebből az eseménysorból, és aki azóta is ezeknek a túráknak a specialistája.

Daniels elmondta, hogy édesanyaként, egy bankban dolgozva nagyon nehéz volt meghozni a legradikálisabb döntéseket, hiszen egy biztos életet kellett feladnia a kalandért. A sportoló később is visszatért arra a vele készült beszélgetésben, hogy voltak olyan pillanatok, amikor meg kellett küzdenie a gyermekei időleges elhagyása miatt érzett bűntudattal. 

„Én tipikusan az az ember voltam, aki nem lépett ki a megadott keretekből. El tudják képzelni, hogy ehhez képest mekkora váltás volt egy ilyen túra”

– mondta Daniels. Ezzel együtt visszatekintve már láthatjuk, hogy nagyon bejött neki a kockázatvállalás, hiszen azóta is ostromolja a különböző csúcsokat. A túra szervezői azt is hamar felismerték, hogy szükségük van a média támogatására, és egy-két csepegtetett hírnek köszönhetően már meg is érkezett a sajtó, amelynek a képviselői természetesen lelkesedtek a különleges teljesítményért.

Bár a 30 for 30 podcastje igen nagy figyelmet szentelt az eset különböző részleteinek, természetesen végül eljutunk odáig, hogy a főszereplők megérkeznek a helyszínre és szakszerű segítséggel teljesítik a túrát. Ami persze egyáltalán nem volt egyszerű. Több megszólaló is beszélt a hidegről és a különböző veszélyekről, amelyek mindennap leselkedtek rájuk.

„Az egyik túravezetőnél volt fegyver, de szerencsére nem kellett használni. Nem találkoztunk sem jegesmedvékkel, sem sarki rókákkal, bár tudtuk, hogy a közelünkben vannak, így volt egy általános készültség”

– emlékezett vissza egy Karen nevű résztvevő.

A 30 for 30 podcastje izgalmasan vezet végig minket az eseményeken, ráadásul úgy őrzi meg a brit szereplők kulturális örökségét, hogy magától értetődő módon amerikanizálja a történetet.

Kiemelt kép: ESPN/Youtube