Oliver Glasner és a Frankfurt útjai elválnak egymástól

Oliver Glasner egy nagyszabású átalakulás után vette át az Eintracht Frankfurt irányítását 2021 nyarán. Kevesen hitték volna ekkor, hogy az osztrák tréner rövid távon páratlan sikerekhez segíti a patinás együttest, márpedig így történt. A Frankfurt 2022 májusában, Sevillában egy óriási menetelés után, a Rangers együttesét legyőzve elhódította az Európa-ligát, ezzel az 1980-as UEFA-kupa-győzelem után egy újabb nagy nemzetközi trófeát megszerezve.

Glasner ezzel végérvényesen belopta magát a szurkolók szívébe, a csapat pedig kétségtelenül biztató előjelekkel tekinthetett a jövőbe. Ám megint az a tézis igazolódott be, hogy az ember a sikerek után nagyon könnyen követ el hibákat, pedig a sportigazgató, Markus Krösche erre direkt fel is hívta a figyelmet az Európa-liga-győzelem után közvetlenül. Bár Randal Kolo Muani és Mario Götze átigazolása a támadó szekcióba kétségtelenül jó húzás volt, a védelemben viszont jelentős rések tátongnak, amelyeket nem sikerült betölteni. Ennek kapcsán Glasner és Krösche már tavaly nyáron vitatkozott egymással, de az őszi menetelés ezt a kisebb összezördülést még feledtette. Azonban a problémákra télen sem sikerült megoldást találni, és miután a csapat teljesítménye látványosan gyengült, újra előtérbe kerültek a konfliktusok.

A vezetőségben végül csak május elejére nyugodtak le a kedélyek, addigra viszont a csapat már régen elvesztette a fonalat a bajnokságban.

(Forrás: FAZ)

Konfliktusok az edző és a sportigazgató között

Az, hogy a Bajnokok Ligájában indult a Frankfurt, tavaly nyáron feltétlenül szükségessé tette a keret megerősítését, főleg úgy, hogy közben a bajnokságban is az élmezőnybe vágyott a csapat. Ennek érdekében már az előző szezon végén sikerült nyélbe ütni egy kulcsfontosságú szerződést: Kolo Muani az FC Nantes-tól érkezett ingyen. A francia személyében egy olyan klasszikus center érkezett, aki e mellett gyorsaságban és technikai képességekben sem szenved hiányt. A centerposzt jelentős problémákat okozott a Frankfurtnak az előző szezonban. Bár Rafael Santos Borré hatékonyan játszott előretolt ékként és az El-sikerben is kulcsszerepe volt a menetelésben, a mélyen visszaálló csapatok ellen eléggé hatástalan volt a csapat játéka. A másik nagy dobása a hessenieknek Götze szerződtetése volt, az egykori német csodagyerek a PSV Eindhovenben lehelt új életet a karrierjébe, majd tapasztalatával és játéktudásával a Frankfurtnak is nagy hasznára vált.

Közben azonban a védelembe is kellett volna erősítés, erre viszont már nem jutott keret, hiszen Krösche a Bayer Leverkusennél létszámfelettivé váló Lukas Alarióért is kiadott hatmillió eurót, míg az AC Milantól kölcsönvett, de nem túl kiemelkedő produkciót nyújtó Jens Peter Haugéért is érvényesítette a vásárlási opciót. Végül mindkét játékos kudarcot vallott, ráadásul Haugét augusztusban rögtön kölcsön is adták a frankfurtiak a belga KAA Gentnek. Kétségtelenül drága tévedések voltak ezek Kröschétől, mert eközben két kulcsember is távozott a bekksorból.

Martin Hinteregger mindenkit alaposan meglepett azzal, hogy 29 évesen bejelentette a visszavonulását, ezzel csapatkapitányként jelentős űrt hagyott maga után a védelem centrumában. Bár a nyár elején ingyen sikerült megszerezni a Salzburgtól a francia középső védőt, Jérome Onguénét, ő eleve nem tűnt annak az embernek, aki Hinteregger helyébe léphet, ráadásul a sérülései, illetve a különböző egészségügyi problémái teljesen ellehetetlenítették a szezonját, így a télen kölcsönbe vissza is tért Salzburgba.

De maradjunk még a nyárnál, augusztusban újabb hír szomorította el a frankfurtiakat, miután a fáradhatatlan balszélső, a csapat kulcsfigurája, Filip Kosztics a Juventushoz igazolt. Az ő pótlására érkezett a torinóiaktól kölcsönbe Luca Pellegrini, de az olasz egyáltalán nem tudta átvenni Kosztics szerepét, így aztán a télen ő érte se hullattak könnyeket, amikor visszatért Olaszországba.

A Frankfurt otthon egy Bayern Münchentől elszenvedett 6–1-es pofonnal kezdte a szezont, majd a következő két meccsén is nyeretlen maradt, eközben az európai Szuperkupáért vívott mérkőzésen a Real Madrid ellen is egyértelműen alulmaradt. A rossz eredmények miatt a kissé feszült Glasner megpendítette, hogy nem elégedett a kerettel, de Krösche azzal reagált, hogy nekik a nagyobb erősítésekre nem volt keretük, így az osztráknak azzal kell főznie, amije van.

A helyzet eléggé feszültnek látszott, de aztán az osztrák tréner végül megtalálta az alapcsapatát. Miután elöl összeállt a Kolo Muani, Götze, Jesper Lindström trió mögöttük az élete formájában játszó Kamada Daicsival, a csapat elkezdett szárnyalni. A csapat a lendületes, gyors támadójátékkal és a kanadai pontokat rekordgyorsasággal gyűjtögető Kolo Muani vezetésével kompenzálni tudta az időnként fellazuló védelmet, a hatékony letámadással sokszor sikerült távol tartani az ellenfeleket a kaputól. A Frankfurt a bajnokságban az első négy helyezésért volt versenyben, míg a BL-ben a Sportingot idegenben bravúrral legyőzve biztosította a helyét a nyolcaddöntőben. A dolgok jól haladtak a pályán, de az alapvető problémák ettől még nem oldódtak meg. Csak további fölösleges nyomást helyezett a csapatra Krösche talán túlzó januári célkitűzése.

„A kupában a döntőig, a Bajnokok Ligájában pedig a lehető legmesszebb szeretnénk jutni. A Bundesligában a jövőben állandó jelleggel az európai kupaindulásért szeretnénk versenybe szállni. Ebben a szezonban egy Bajnokok Ligája-indulásra jogosító helyet szeretnénk elérni”

– nyilatkozta határozottan a sportvezető.

Az igen jelentős célokhoz viszont a télen nem érkeztek meg a várt erősítések. A középső védőposztra a Manchester Unitednél egyre kevesebb lehetőséget kapó Victor Lindelöf kölcsönvételén dolgozott sokáig a klub, de végül ez is kútba esett. Glasnernek így továbbra is kényszermegoldásokhoz kellett folyamodnia. Több esetben a középpályáról hátravezényelt Kristijan Jakic volt a megoldás, ám a már lassan 40 éves Hasebe Makotót is egyre többször volt kénytelen kezdőként játszatni az edző. A PSV Eindhoventől átigazolt Philipp Max sokáig egészen stabilan játszott a bal szélen, de miután áprilisban megsérült, ezen a poszton is gondok jelentkeztek.

(Forrás: Bundesliga)

A problémák kiéleződése

Bár a világbajnokság utáni januári újraindulást követően egy hónapig továbbra is jöttek az eredmények, a játékban már egyre aggasztóbb jelenségeket lehetett felfedezni. Sokszor csak az ellenfél rossz helyzetkihasználása, illetve a szerencse mentette meg a Frankfurtot a vereségtől. A csapat legtöbbször csak rövid időszakokban tudott magabiztosan és dominánsan futballozni, nem sikerült 90 percen keresztül fenntartani a játék színvonalát. A védelemre is egyre nagyobb nyomás nehezedett, aminek folytán az egyéni hibák is sokasodni kezdtek.

A frankfurtiak kénytelenek voltak szembesülni a keserű ténnyel, hogy az őszi menetelés bizonyos szempontból csalóka volt. A hatékonyságából vesztett letámadást simán kijátszották az olaszok, az emberorientált védekezést pedig Kvicsa Kvarackelia és Victor Osimhen darabjaira szedte szét.

Kétségtelenül komoly csapás volt ez Glasneréknek, akik azután a bajnokságban is mélyrepülésbe kezdtek. Lindström kiesése látványosan megbontotta a támadószekció egyensúlyát. A dán helyett játszó – ősszel a kevés játéklehetőség miatt panaszkodó – Borré nem igazán illeszkedett bele a csapatba. Nem indult be jó ütemben a Kolo Muani által megnyitott területekbe, ezáltal pedig a francia hatékonysága is csökkent. A letámadásból sem vette ki túl hatékonyan a részét, többször is mellette vitték el a labdát. A sok labdavesztés után a szétszakadó csapat eléggé kiszolgáltatottá vált a kontráknak, amit leglátványosabban a Bayer Leverkusen használt ki a gyors embereivel áprilisban. A védelmet is folyamatosan forgatnia kellett Glasnernek, miután Jakic sokszor szorult partvonalon kívülre, illetve Tuta és Evan Ndicka sem volt a magabiztosság szobra. Túlzott felelősség nehezedett az örökifjú, de azért idősödő Hasebére, aki korát meghazudtoló módon sprintelve próbálta betölteni a hátul kialakuló réseket. Bebizonyosodott, hogy hiba volt nem megerősíteni télen a védelmet, de azért Glasner felelőssége is elővehető. A bekkek hiányában talán többször is alkalmazhatott volna négyvédős felállást, illetve az emberorientált védekezés mellett is talán túl görcsösen tartott ki. Tovább mélyítette a problémákat, hogy több kulcsjátékos körül is távozásról szóló hírek kezdtek el terjedni. Kamada nyári átigazolását a Borussia Dortmundhoz szinte biztosnak veszik már, de állítólag Ndicka is egyre közelebb kerül az AS Romához. Mellettük Lindström távozása is napirenden van, amit tovább erősít az is, hogy a Frankfurt nemrég igazolta le a Wolfsburgtól az ígéretes egyiptomi támadót, Omar Marmousht.

Glasner láthatóan egyre feszültebbé vált, míg nem a Hoffenheim elleni 3–1-es vereség után látványosan kikelt magából, miután a játékvezető is kiállította a mérkőzésen. Rendkívül idegesen, vérvörös arccal osztott ki egy újságírót, aki a csapat hozzáállását pedzegette, eközben pedig megdöbbentő módon azzal példálózott, hogy az „öreg Hasebének” miután három meccset játszott végig egy héten belül, már véres vizelete van a meccsek után, ennek ellenére játszik mindig.

A látványos sajtótájékoztatós kirohanás utáni héten jött a bejelentés, hogy Glasner a szezon végén elhagyja a csapatot, mert egyre mélyülő nézeteltérései támadtak Kröschével. Talán csak a német kupadöntő kiharcolása tántorította el a döntéshozókat attól, hogy rögtön megköszönjék a szurkolók által amúgy mélyen elismert szakvezető munkáját. A tavasz nagy részében viszont a döntéshozók körében is kisebb káosz uralkodott.

Konfliktusok a vezetőségben

A sportszakmai válságról sokáig nem foglaltak állást a klubvezetők, hiszen többnyire egymással voltak elfoglalva. A szálak 2022 szeptemberéig nyúlnak vissza, amikor a klub felügyelőbizottságának elnöke, Philip Holzer üzlettársával, Stephen Orensteinnel együtt 25%-ra akarta kiterjeszteni a tulajdonrészét a klubot működtető gazdasági társaságban. Holzerék voltak egyébként azok, akik 2021-ben egy tőkeinjekcióval fontos szerepet játszottak abban, hogy a klubot nem érintették jelentősebben a koronavírus-járvány gazdasági következményei. Axel Hellmann vezérigazgató vezetésével viszont a többiek elkaszálták Holzerék manőverét, arra hivatkozva, hogy 25%-s tulajdonrésszel fontos döntéseket lehetne megvétózni, ami lassítaná az ügymenetet. Bár Holzer és Orenstein alapvetően megértették a helyzetet, a helyzetük kétségtelenül megrendült a vezetőségen belül.

A vitás ügyek tavasszal váltak igazán hevessé, mivel januárban Hellmann a freiburgi gazdasági igazgatóval, Oliver Lekivel együtt felkérést kapott a Német Labdarúgó Szövetségtől (DFB), hogy fél évig ideiglenesen töltsék be a Donata Hopfen lemondása által üresen maradt vezérigazgatói posztot. Hellmann már 2001 óta részt vesz a frankfurti csapat működtetésében, több mint tíz éve pedig vezérigazgatóként volt az egyik motorja annak, hogy a klub stabil lábakon áll pénzügyileg, és tudott is hangos sportszakmai sikereket elérni. Éppen ezért követték nyugtalanul azokat a jeleket a klub háza táján sokan, hogy Hellmann esetleg tartósan is elkötelezné magát a szövetségnél, amelynek épp egy hozzá hasonló határozott vezetőre lenne szüksége az évek óta tartó zűrzavaros időszakban. Hellmann maradása érdekében Holzer március végén a felügyelőbizottság elnöki tisztségéről való lemondását is belengette, de Hellmann biztosította őt, hogy nem neheztel rá az őszi klubrészvényes ügy miatt. A két gazdasági vezető hosszas tárgyalásba kezdett egymással a megegyezés érdekében, amelyekben fontos összekötő szerepe volt Peter Fischer klubelnöknek is. Fischer még korábban jelentette be, hogy 24 év után 2024 elején leköszön elnöki tisztségéről. Az üzletember tavaly egy elég kínos kokainbirtoklási és eladási ügybe keveredett bele, de az ellen zajló nyomozást márciusban megszüntették. Fischer arra hivatkozva jelentette be a távozását ezek után, hogy egyszerűen belefáradt az elnökséggel járó nyilvános adok-kapokba. Hellmann viszont végül május elején bejelentette, hogy a Frankfurtnál képzeli el a jövőjét.

„Az Eintracht fontosabb vezetőivel folytatott megbeszélések után leszűrtem azt és világossá vált számomra, hogy a klubban mindenki egy versenyképes, sikeres jövő alapjainak a lerakásán dolgozik”

– jelentette ki a vezérigazgató.

Hellmann és Holzer tehát példás módon megoldást tudott találni a felvetődő konfliktusokra. Az egész helyzetből összességében megerősödve kikerülő Hellman bejelentette, hogy nagy szabású tervei vannak a klub sikeressé tételére, és ennek keretében pedig az elnökségben is fiatalalítást tervez. A klub tehát fellélegezhetett a konfliktusok lezárását követően, úgy néz ki, újra van pozitív jövőkép.

(Forrás: Eintracht Frankfurt)

Glasner szépen búcsúzhat

A vezetőségi ügyek és Glasner sorsának a tisztázása talán még éppen időben jött a frankfurti csapat szempontjából. Az edző a sajtótájékoztatós dühkitöréséért is bocsánatot kért. A csapat legutóbb ezek után feltűnő magabiztossággal verte meg otthon a Mainz együttesét, ezzel véget vetve a hosszú nyeretlenségi szériának a bajnokságban. A csapat tehát nyugodt légkörben készülhet a június 3-i, Red Bull Leipzig elleni berlini kupadöntőre. Egy esetleges sikerrel a csapat még megmentheti a tavasszal félrecsúszott szezont, és így is kivívhatja az indulás jogát az Európa-ligában.

Érdekesség egyébként, hogy a 48 éves osztrák tréner karrierjében nem ez (volt) az első eset, amikor nem jött ki igazán a vezetőséggel. Hiába vezette a 2020-21-es szezonban a VfL Wolfsburgot bravúros módon Bajnokok Ligája-indulást érő helyre, a Jörg Schmadtke sportigazgatóval való viszonya helyrehozhatatlanul megromlott, így távozott. Ott is hasonló volt a probléma. Glasner nyilvánosan kérte számon a vezetőséget, hogy nem teljesítették maradéktalanul az átigazolási kívánságait. Frankfurtban is tanúja lehetett a közvélemény az edző alapvető habitusához méltatlan számonkéréseknek, majd a feszült reakcióknak, ebből pedig nyilvánvalóan egy idő után elege lett Kröschének. Még ha alapvetően igaza is volt Glasnernek, újabb tapasztalatot szerezhetett azzal kapcsolatban, hogy a frusztráltságát nem feltétlenül szerencsés kiteregetnie a sajtónak. Az osztrák egyébként remek képességekkel megáldott edző, ezt az eredményei is maximálisan bizonyítják, de az érzelmeit talán jobban is kontrollálhatná bizonyos esetekben, ezzel fölösleges konfliktusokat megelőzve.

Kiemelt fotó: Sportbuzzer