Roland Breugelmans, a genki tehetségképzés szülőatyja

Roland Breugelmans 1988-ban csatlakozott a KRC Genk utánpótlás-képzéséhez, mint tehetséges edzőpalánta. Tíz éven át foglalkozott az egészen fiataloktól kezdve a tinédzser éveik második felét taposó futballistákig mindenkivel, majd 1998-ban kinevezték akadémiai vezetőnek. Hátrahagyta a futballpálya melletti munkát, és a teljes folyamatot kezdte el irányítani. Ebben a munkakörben pedig egy olyan rendszert épített fel, amellyel a 21. század elején lépéselőnyre tudtak szert tenni a helyi riválisokkal szemben.

„Itt a klub filozófiája a lényeg. Az elmúlt 25 évben minden elnöknek ugyanazok az elképzelései voltak, és ugyanolyan fontosnak tartották a fiatalok képzését, ugyanúgy nagy figyelmet szenteltek az ifjúsági csapatoknak. Nehezebb most sikeresnek lenni fiatal játékosokkal az első csapatban, mint korábban, mert Belgiumban most mindenki a fiatalokra összpontosít.”

A genkiek helyzete a 2000-es évek közepén még sokkal könnyebb volt, mint manapság, mert az ország csaknem minden szegletéből tudtak fiatalokat elcsábítani. Már akkor jelentős pénzt fektettek az utánpótlás-képzésbe – 2003-ban alapították az akadémiát, amely egyedülálló volt akkoriban az országban –, a gyerekeket pedig könnyen rabul ejtette a fejlett, korszerű edzőközpont és a megannyi lehetőség, amit láttak maguk előtt, hogy a klubnál már akkor több fiatal is esélyt kapott a felnőtt csapatban, más együttesekkel ellentétben. Aztán ez egyre inkább nehezebbé vált, mert ahogy elkezdett pénzközpontú lenni a labdarúgás, a többi belga klub is az ifjúság képzésére kezdett el fókuszálni. Belátták mások is, hogy ebben lehet az ország futballjának a jövője. A versenyhelyzet tehát nőtt, a Genknek pedig új irányba kellett elmozdulnia, ez pedig a szaktudás magasabb szintre emelésében mutatkozott meg.

„Tehetséges srácokra van szükséged, hogy jó utánpótlás-képzésed legyen, de belőlük sem lehet kihozni a maximumot megfelelő stáb nélkül. És itt nem csak a vezetőségre gondolok, hanem például az egyéni edzőkre is, akik nap mint nap komoly munkát ölnek bele abba, hogy nálunk képezzük ki a legjobb fiatalokat.”

A legkisebb korosztály is megkapja a kellő figyelmet (Forrás: Genkids)

Azonban nagyon fontos szempont Breugelmans szerint, hogy a futball nem minden. Kiemelt szerepet kap a klubnál az oktatás és az, hogy a helyi iskolákkal összehangoltan működjön a fiatalképzés. A gyerekek számára korán világossá kell tenni, hogy a futball csak egy választási lehetőség a sok közül, amelyet behatárolt ideig lehet űzni, s van olyan szituáció, amikor nem éri meg mindent feláldozni ennek oltárán.

„Az iskola nagyon fontos. Számomra három dolog alapvető, amit át kell adni egy fiatal számára: a család, az iskola, így az oktatás és végül a sport. Jó kapcsolatunk van a helyi oktatási rendszerrel, harminc sofőrünk van, akik minden reggel iskolába viszik a gyerekeket, délután pedig mennek értük és irány az edzés. Számunkra alapvető fontosságú, hogy megértsük a fiatalokkal, hogy a futball nem minden az életben.”

Ugyanis ezt bármennyire is nehezen fogadjuk el, sokan nem jutnak el a legmagasabb szintre, sőt igazából azok a kivételek, akik profik lehetnek. Viszont a klubnál azt vallják, hogy annak ellenére, hogy nekik valójában azokból a tehetségekből lehet hasznuk, akik el tudnak jutni a felnőtt csapatig, de a többiek életét is meg kell próbálniuk a helyes útra terelni, ezt pedig a tanuláson keresztül érhetik el.

Az viszont kétségtelen, hogy Genkben minden megtesznek azért, hogy a labdarúgás iránti szenvedélyt ébren tartsák a fiatalokban. 2013-ban megnyílt a Jos Vaessen Tehetségközpont – amelyet a klub korábbi elnökéről, jelenlegi tiszteletbeli elnökéről neveztek el –, és ez lehetővé tette Genk számára, hogy megőrizze azt a lendületet, amely a 2000-es évek óta jellemzi őket a fiatalok felnőtt keretbe való integrálását illetően. 2022-ben ehhez kapcsolódott az a lépés is, hogy az U23-as együttesük a liga engedélyével egyike lett annak a négy tartalékcsapatnak, amely bekerülhetett a belga professzionális futball rendszerébe, azaz egy létszámemelésnek köszönhetően a másodosztály mezőnyéhez csatlakozott.

„Van egy gyönyörű ifjúsági edzőközpontunk, a stadion gyakorlatilag az utca túloldalán van. A gyerekek minden nap ránézhetnek, és arról álmodozhatnak, hogy ott játszanak. Egy olyan centerpálya, mint a miénk, az egyik kulcs a játékosok sikeres fejlesztéséhez, mert minden adott, hogy a fiúk a lehető legjobb munkát végezhessék, ugyanis minden ifjú játékos tudja, hogy ha jól teljesít a Genkben, akkor valamelyik top klubba kerülhet.”

Pillanatkép az U16-os csapat egyik mérkőzéséről (Fotó: Dominique Vaes)

Márpedig a genki akadémián pallérozódó játékosokkal nem csak a belga futballbajnokságokban, hanem a világfutball elitjében is találkozhatunk. Voltak, akik az első, és voltak olyanok is, akik a felnőtt szint előtti utolsó lépéseket tették meg a kék-fehér dresszben. Alábbi felsorolásunk nem a teljesség igényével készült, az akadémián nevelkedett Thibaut Courtois, Timothy Castagne, Yannick Carrasco, Kevin De Bruyne, Divock Origi, Leandro Trossard, Steven Defour vagy éppen Christian Benteke, és a külföldi játékosok közül is ki lehet emelni olyanokat, mint Kalidou Koulibaly, Szergej Milinkovics-Szavics, Wilfred Ndidi, Leon Bailey, Sander Berge vagy Paul Onuachu, ők itt mutathatták meg magukat fiatalon, hogy aztán a következő állomáshelyük egy topligás csapat legyen. (És bár egyelőre nem tart ezen a szinten, de természetesen a magyar válogatott csatárt, a jelenleg a Hamburgot erősítő Németh Andrást se felejtsük ki a sorból.) Breugelmans szinte minden ifjú játékosról, aki később nagy karriert futott be, tud egy-egy érdekes történetet feleleveníteni.

„Courtois balhátvédként érkezett hozzánk, majd egy edzés előtti szórakozás során a kapuban mutatta meg magát igazán. Nem sokkal ezután, hétévesen kezdett a kapusakadémiánkon, ami szerintem a leghíresebb Európában. Sok olyan kapust képeztünk ki, aki a legjobb európai bajnokságokban játszik. Most épp Maarten Vandevoordt védi az első csapat kapuját és már eldőlt, hogy Lipcsében folytatja majd a karrierjét.”

A kapusok mellett persze a legnagyobb hírnevet talán épp a Courtois után egy évvel, 2014-ben az év belga sportolójának megválasztott De Bruyne hozta a klub számára.

„Kevin 14 évesen érkezett hozzánk Drongenből. Az elején senki sem gondolta volna róla, hogy kiemelkedő potenciál lehet benne, de aztán 16-17 évesen berobbant. Arra a mentalitásra van szükséged a pályán, ami benne ekkortájt tört elő. Nem fogadta el a sikertelenséget és addig küzdött, míg nem sikerült neki minden, amit elképzelt. Valahányszor nézem őt a televízióban, rájövök, milyen gyorsan lát meg néhány dolgot, amit más játékosok nem is vesznek észre, vagy csak késve látnak meg. Mindig fantasztikus nézni a játékát.”

De Bruyne és Courtois együtt lettek bajnokok a Genknél (Forrás: hbvl.be)

Az elmúlt években, ahogy a klubfutball „pénzügyi központjává” a Premier League vált, a genki klubnál is belátták, olyan játékosokat kell nevelni, akik az angol futballra alkalmasak, mert onnan várhatják a legjobb ajánlatokat. Szerencsés helyzetben vannak ilyen tekintetben, mert a korábbi években már akadtak remek „hírvivők”, akik a klub jó hírét keltették, és keltik manapság is a teljesítményükkel a szigetországban.

„A Premier League-ből érkező ajánlatok nagyon fontosak számunkra és a játékosok számára is. Trossard-t 19 évesen négy alkalommal is kölcsönadtuk a belga másodosztályba, majd 2016-ban visszatért és kirobbanthatatlan lett a kezdőből. Most az Arsenalban van. Számunkra ez fantasztikus. De itt van a legfrissebb példa, Onuachu, aki januárban került a Southamptonba. Ő volt a legfontosabb játékosunk, szezononként 25-30 gólt szerzett. De aztán amikor egy visszautasíthatatlan összeget tartalmazó ajánlat jött, akkor elengedtük őt.”

A klubnál pontosan tisztában vannak azzal, hogy hol is van a helyük a táplálékláncban. Miközben szeretnének a hazai porondon sikeresek lenni, aminek remek példája lehet a jelenlegi szezon, nem hisznek abban, hogy elengedhetnek olyan ajánlatokat, amelyek a jövőjüket alapozzák meg. Már most biztosra veszi Breugelmans, hogy a keretben van a következő gyémánt, akinek a jövője csak átmeneti lesz a felnőtt csapatukban, de addig még lehet sikeres itt is.

„Bilal El Khannoussnak annyi pozitív tulajdonsága van, melyek közül néhányat még nem is tudott megmutatni igazán. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben nagyszerű játékos lesz, aki a topszinten fog szerepelni. A világ láthatta a marokkói válogatottban, amint Horvátország ellen szerepel, ez pedig neki is remek reklám volt.”

A még mindig csak 18 éves középpályás az idényben már egyre többet szerepel a felnőttek közt, de még messze nem a legjobb tőle várható formát mutatja. Jó eséllyel ő lehet az egyik következő tehetség, akit tízmillió eurós eladásként bejegyeznek a klubnál, ám rajta kívül is bővelkedik talentumokban az akadémia. Roland Breugelmans büszke lehet arra, amit felépített, mert ez a fellegvár az ő munkájának gyümölcse, mi pedig örülhetünk annak, hogy annyi sztárt kineveltek a futballvilág számára, akik szórakoztatnak minket hétről hétre.

Kiemelt fotó: Voetbalprimeur