A Racing Santander története során 44 szezont töltött a spanyol első osztályban, eddigi utolsó, 2012-es élvonalbeli kiesése óta azonban még a másodosztályban sem tudott bennmaradni egyszer sem. A hőskorban bajnoki második helyezést is elért egyesület a 2008–2009-es idényben a nemzetközi porondon is szerepelt, az egykori sikerek azonban mára csak mementóként szolgálnak.

A spanyol első osztály alapítótagjai

A Spanyolország északi részén található kikötőváros kedvelt üdülőhely a Vizcayai-öbölben. Santander óceáni éghajlattal rendelkezik, sok eső esik, viszont nyáron is kellemes, 20-25 fokos a hőmérséklet, így a jómódúak előszeretettel járnak nyáron hűsölni a környékbeli strandokra.

A helyi futballcsapatot 1913-ban alapították Santander Racing Club néven. A klub a spanyol labdarúgó-szövetség alapítótagjai közé tartozik, részt vett az országos élvonal legelső, 1929-es kiírásában. A Racing érintett volt a spanyol bajnokság történetének első gól nélküli döntetlenjében a Bilbao ellen, majd a szezon végén az utolsó helyen végzett, de a rájátszásban biztosította a bennmaradást. Az 1930–1931-es idényben érte el a legjobb bajnoki eredményét a második helyezéssel: az első három azonos pontszámmal végzett, az Athletic Club jobb gólkülönbségével lett bajnok a Racing és a Real Sociedad előtt.

A klub kultikus otthona, az Estadio El Sardinero adott otthont 1928-ban annak az emlékezetes Copa del Rey-döntőnek, amely két döntetlen után csak a harmadik mérkőzésen dőlt el az FC Barcelona javára a Real Sociedaddal szemben. A létesítmény a közelben található népszerű partszakaszról kapta a nevét. A következő években még összejött egy harmadik és két negyedik helyezés, azonban 1940-ben a zöld-feketék kiestek a legmagasabb osztályból.

A kantábriaiak 1950-es és az 1960-as években csak átmenetileg tették tiszteletüket az élvonalban, majd a következő két évtizedben bár rendszeres szereplői voltak, időnként kiestek, és amikor bennmaradtak, akkor is csak a mezőny második felében végeztek. A klub színeiben mutatkozott be az élvonalban a Real Madrid későbbi legendás játékosa, Francisco „Paco” Gento, aki az 1952–1953-as szezonban erősítette a Racingot. Szintén Santanderben nevelkedett a közelmúltban elhunyt Marcos Alonso, az FC Barcelona jelenlegi hátvédjének édesapja, aki aktív pályafutás végén visszatért a csapathoz és 1991-ben ott akasztotta szögre a stoplist.

Gento (Forrás: marca.com)

A Racing volt az első spanyol klub a nyolcvanas évek elején, amelynek a mezén szponzori hirdetés jelent meg a német elektronikai cég, a Teka jóvoltából. 1988-ban a régi stadion helyére felhúzták a vele azonos nevű új, jelenleg is álló létesítményt, amely 22 000 néző befogadására alkalmas.

A csapatnak nincs klasszikus nagy riválisa, mivel Kantábria régió legerősebb klubja, így legfeljebb a szomszédos asztúriai és a baszk ellenfelekkel szemben alakult ki érzelemdúsabb vetélkedés.

Nemzetközi kupaszereplés és hazai kupaelődöntők

A Racing Santander egy hosszabb időszakban állandó szereplője volt a spanyol bajnokság mezőnyének, hiszen 1993-tól 2012-ig egy szezont kivéve végig az első osztály tagja volt. Az ezredfordulót követő kiesés után a 2001–2002-es évadot töltötte a másodosztályban, de azonnal visszajutott a legjobbak közé.

Utóbbi eredménnyel jogot nyert arra, hogy a klub történetében először – és eddig utoljára – kipróbálja magát a nemzetközi porondon. A Santander a finn FC Honka legyőzésével bejutott az UEFA-kupa főtáblájára, ahol akkor ötfős csoportokban versengtek a csapatok: a négy forduló alatt szerzett öt ponttal azonban lemaradt a továbbjutásról, pedig az utolsó fordulóban 3-1-re legyőzte a Manchester Cityt az El Sardineróban.

A stabil bajnoki szereplés mellett időről időre hosszabb kupamenetelés is összejött a csapatnak: a Racing több negyeddöntős eredmény után 2008-ban és 2010-ben egyaránt elődöntőt játszott a Copa del Reyben. Előbbi alkalommal a Getafe, utóbbi esetben az Atlético Madrid akadályozta meg, hogy bejusson a fináléba.

További ismertebb egykori játékosok

A klub valaha volt legeredményesebb labdarúgója az 1940-es években aktív José Saras volt, aki 197 találkozón 146 találatot szerzett az együttes mezében.

A napjainkban a Villarreal edzőjeként dolgozó Quique Setién az örökös góllövőlistán a harmadik helyet foglalja el annak ellenére, hogy középpályás volt. A helyi származású egykori klublegenda karrierje elején és végén 78 gólt lőtt a Racing játékosaként 369 pályára lépés alatt.

Quiqe Setién (Forrás: cronicaglobal.elespanol.com)

A városban született – a Racing saját nevelésű játékosa – Pedro Munitis, aki ugyan a Real Madridnál és a Deportivónál vált igazán ismertté, sosem felejtette el, hogy honnan indult. A spanyol válogatottban is lehetőséget kapott szélső – két periódusban – 340 mérkőzést játszott a csapat színeiben. Munitis 1993 és 1997, valamint 2006 és 2012 között állt a klub alkalmazásában, utóbbi alkalmával részese lehetett az újkori sikereknek.

Pedro Munitis (Forrás: tmssl.akamaized.net)

A klub történetének első világbajnoki résztvevője a nigériai Mutiu Adepoju volt, aki négy évet töltött Santanderben és az 1994-es vb-n szerepelt. Később az uruguayi Mario Regueiro (2002) és az algériai Mehdi Lacen (2010) képviselte a klubot egy-egy világbajnokságon.

A teljesség igénye nélkül a 2000-es években olyan ismertebb játékosok fordultak meg a kantábriai klubnál, mint a mexikói Giovanni dos Santos a Barcától, vagy éppen az argentin hátvéd Ezequiel Garay a Real Madridtól kölcsönben, mint ahogyan az örökifjú Cristhian Stuani is eltöltött itt egy évet. Továbbá az argentinokkal szövetségi kapitányként világbajnok Lionel Scaloni és a legutóbbi világbajnokságon a marokkói válogatottat a negyedik helyig vezető Walid Regragui ugyancsak volt a Racing játékosa. A klub nevelése volt például a jelenleg a Real Betist erősítő Sergio Canales, míg a svédek egykori kőkemény hátvédje, Olof Mellberg légiósként először éppen a Racingban próbálta ki magát 1998 és 2001 között.

Lionel Scaloni (Forrás: pbs.twimg.com)

Ingázás a második és a harmadik vonal között

A 2012-es élvonalbeli búcsú után a Racing rögtön kiesett a másodosztályból is, és az elmúlt egy évtizedet tekintve jelenleg mindössze negyedik idényét tölti a LaLiga2-ben, jobbára csak az országos harmadik vonalban versenyezett. A legutóbbi három másodosztályú szereplése alkalmával mindannyiszor kiesett. A 2021–2022-es szezon végeztével feljutott a harmadosztályból, azonban a csapatot szintlépéshez segítő vezetőedzőt, Guillermo Fernández Romót 2022 decemberében a mérsékelt eredmények miatt menesztették. Azóta az ovideói származású José Alberto ül a kispadon, aki korábban a Sporting Gijónnál dolgozott.

Jelenleg a Racing az utolsó bennmaradó helyet foglalja el a spanyol másodosztályban, ádáz harcot vív a kiesés elleni küzdelemben az FC Andorrával vagy az egykor ugyancsak szebb napokat látott Málagával. A bajnokság sereghajtójaként az Ibiza kiesése alighanem borítékolható, de a santanderiek sincsenek biztonságban, és meglehetően lehangoló, hogy egykor a legjobbakat veszélyeztető csapatnak napjainkban a másodosztályú bennmaradásért kell küzdenie.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

futballtango.blog.hu/

Kiemelt kép: proyectoclubes.com