Steve McClaren 20 éve írt történelmet a Middlesbrough-val
1985 után Steve McClaren volt az első angol edző, aki nemzetközi kupadöntőbe vezetett egy angol csapatot. A bajnoki botladozás miatt mégis volt olyan drukker, aki a pályára rohanva akarta hozzávágni a szezonbérletét.
A Middlesbrough jelenleg a feljutásért hajt a The Championshipben, a svéd Kim Hellberg vezetésével második a Coventry City mögött. Az eredményes jelenben, a jó szerepelés közepette a klub éppen 20. évfordulóját ünnepli fennállása egyik legnagyobb tettének, az UEFA-kupa-döntőnek.
A 2005–2006-os idény felemásra sikerült a Middlesbrough számára, hiszen az előző bajnokságban elért hetedik hely, és ez ezzel járó UEFA-kupa-indulás (a mai Európa-liga) után a hazai mérkőzések és a nemzetközi szereplés jelentette duplaterhelés alaposan megviselte a csapatot. A Premier League-ben csupán a 14. helyet végzett annak a Steve McClarennek az együttese, akit karrierje első időszakában felkészült, alapos edzőnek tartottak. Ám csapata olyan súlyos vereségekbe futott bele a Premier League-ben (0–7 az Arsenal ellen idegenben, 0–4 az Aston Villa ellen otthon), hogy az egyik hazai mérkőzésen egy szurkoló beszaladt a pályára, és megvetése jeléül McClaren felé hajította a szezonbérletét.
A gyengébb bajnoki szereplést ellensúlyozta, hogy a kupákban messzire jutott a Boro: a ligakupában a negyed-, az FA-kupában az elődöntőig. Az UEFA-kupában pedig története során először, s azóta utoljára – a fináléig.
Ausztrál légió
Az előző idény gólzsákja, Jimmy Floyd Hasselbaink a 2005–2006-os szezonban sűrűn a kispadra szorult, Mark Viduka és a nigériai Yakubu Aiyegbeni alkották a csatársort. A Middlesbrough a tehetséges ausztrálok gyűjtőhelye volt az idő tájt. A horvát-ausztrál Viduka mellett alapembernek számított a Socceroos legtöbbszörös válogatottja, Mark Schwarzer, illetve a kispadon várt bevetésre Brad Jones. Utóbbi az ausztrál válogatottban többnyire harmadik számú kapus volt. Jones tragédiájáról Gulácsi Péter is ír önéletrajzi könyvében: 2011-ben elveszítette leukémiás kisfiát.
Schwarzer az első nem brit játékos, aki pályára lépett 500 Premier League-mérkőzésen – végül 514-nél állt meg. Több rekord is kötődik a nevéhez, az ausztrál válogatottban övé a legtöbb gól nélkül lehozott találkozó, a Middlesbrough történetében pedig ő játszotta a legtöbb nemzetközi kupameccset.
McClaren számított a rutinos játékosaira – sokak szerint rájuk számított csak igazán: a 32 éves Schwarzer előtt a 34 éves Gareth Southgate védekezett, a tengelyben a brazil Doriva (33) játszott hatost, míg elöl a még mindig gólerős, 33 éves Hasselbaink érkezett a bajban. A középpálya jobb szélén ott volt a Valencia korábbi legendája, Gaizka Mendieta (31), a középpálya közepén pedig szükség esetén Ray Parlour (32). A portugálok szőkített hajú pitbullja, Abel Xavier (32) az idő tájt már kevés játékpercet kapott, csakúgy, mint a holland Michael Reiziger (32). Ismerős lehet még a szlovákiai magyar, Németh Szilárd, aki 11 meccsén egy gólt szerzett az idényben.
A Borónak válogatott játékosa is volt: a 21 éves középpályást, Stewart Downingot nyáron elvitte magával a németországi világbajnokságra Sven-Göran Eriksson szövetségi kapitány.
Schwarzer lehúzta a rolót
A Middlesbrough az UEFA-kupa csoportkörében veretlen maradt, egyedül a holland AZ Alkmaar tudott pontot szerezni ellene. Négy meccsén gólt sem kapott a csapat – lásd Schwarzer…
A folytatásban a Boro idegenben szerzett gólokkal jutott túl a VfB Stuttgarton és az AS Román, majd idegenbeli vereség után az FC Baselnek és a Steaua Bucurestinek is négyet vágott a visszavágón. Többször is Schwarzer volt a meccs legjobbja a kieséses szakaszban, melynek végén jöhetett az UEFA-kupa döntője Eindhovenben.
Az ellenfél, a Sevilla FC sokkal rutinosabb csapatnak számított a nemzetközi porondon, már az 1950-es években negyeddöntős volt a Bajnokok Ligája elődjében, a BEK-ben, míg a Borónak ez volt a második idénye nemzetközi kupasorozatban. Nagyon képzett futballisták alkották a spanyolok kezdőjét, különösen erős volt a jobb oldaluk Daniel Alvessel, Jesús Navasszal és Luís Fabianóval. A brazil légiós az argentin Javier Saviolával játszott a csatársorban.
A Middlesbrough, bár labdabirtoklásban felvette a versenyt, nehezen tudta lelassítani a Sevilla támadásait. A 12 spanyol kaput eltaláló lövéssel szemben a Boro háromra volt képes, nem jelentett komoly veszélyt a Andrés Palop kapujára. Az említett spanyol jobb oldal fantasztikusan játszott, Dani Alvestől sorra érkeztek a beadások, az egyiket Luís Fabiano szép mozdulattal fejelte a kapuba az első félidőben. A második gólt is a jobbszélről készítették elő, Enzo Maresca volt a befejező ember, aki perceken belül duplázott. A védőszemüvegben játszó Schwarzernek egy kipattanóból a csereként beálló Frédéric Kanouté lőtt újabb gólt (0-4).
Juande Ramos csapata meggyőző fölénnyel nyert. A spanyol edző egyébként az összes komoly trófeáját két szezon alatt nyerte a Sevillával: 2006 és 2008 között Spanyol Kupát, két UEFA-kupát és Európai Szuperkupát rakott a klubvitrinbe.
A másik oldalon ugyan McClaren óriási verést kapott a csapatával a döntőben, a nimbusza így is komolynak számított. Meghökkentő, de 1985 után (akkor Joe Fagan irányította a BEK-döntőben a Liverpoolt) ő volt az első angol edző, aki nemzetközi kupadöntőbe vezette a csapatát. Middlesbrough-ban azonban ellentmondásos volt a megítélése, pedig az ő vezetésével nyert először nagy trófeát a klub – 2004-ben a ligakupát. A 2005–2006-os szezon végén távozott is a Borótól, az FA kinevezte szövetségi kapitánynak.
A Middlesbrough hosszú élvonalbeli szereplés után 2009-ben kiesett, és a 2016–2017-es szezont leszámítva a The Championshipben versenyzett. Idén újra esélye van, hogy a világ legerősebb ligájában szerepeljen.
Borítókép: gazzettelive.co.uk
Szerző
