Szenzációs olasz kézisek, elhulló délszláv együttesek

Szenzációs olasz kézisek, elhulló délszláv együttesek

2024. máj. 13.

A magyar férfi kézilabda-válogatott Imre Bence 11 akciógóljának is köszönhetően már csütörtökön Litvániában biztossá tette részvételét a januári világbajnokságon, a vasárnapi veszprémi visszavágóra pedig Chema Rodríguez szövetségi kapitány kapust cserélt, Bartucz László után ezúttal Palasics Kristófra bízta a posztot. Ő pedig a lövések felét(!) megfogta.

A Mikler Roland és Bartucz László mögött jelenleg még harmadiknak számító fiatal kapus, Palasics Kristóf 22 védést bemutatva 50 százalékkal hozta le a meccset, 36–23-os győzelemhez segítve a férfiválogatottat.

 


 

 

Itt nem volt kérdés, hogy ki a jobb, szerte Európában viszont véres csaták dúltak a horvát, dán, norvég rendezésű világbajnokságon való indulás jogáért. Erős válogatottak sora szenvedett a selejtezőben, néhány el is vérzett.

 

A párharcok alaposan megrostálták a délszláv országokat, amelyek közül a horvátok a vb majdani társrendezőjeként páholyból figyelték az eseményeket. Szerbia már a sorsolásnál bajba került, az olimpiai éremesélyes Spanyolországgal hozta össze a balsors, ehhez képest az első meccsen az idegenbeli négygólos vereség felettébb tisztességesnek számított. A visszavágón pedig csak az utolsó pillanatban dőlt el a továbbjutás kérdése:

 

 

 

A szerbekhez hasonló erősségű montenegróiaknak is dél-európai együttest sorsoltak, de sokkal jobban örültek Olaszországnak, amely a XXI. században még nem is járt világbajnokságon. 2001-ben női vb-t rendezett ugyan, ám a teremkézilabdának ez sem adott lendületet ott, ahol a strandkézilabda virágzott – Neukum Tamás korábbi olasz szövetségi kapitánnyal készített interjúnkból kiderül, a labdajátékokért rajongó Itáliában miért akadt el a sportág fejlődése.

 

Most az olasz férfiválogatott a hatgólos hazai sikert megfejelte egy idegenbeli győzelemmel. Ez lett a hét szenzációja és az olimpiai kvótás szlovénok kiesése még nagyobb lett volna, ám ők visszatáncoltak a szakadék széléről.

 


 

 

Miután odahaza kikaptak a svájciaktól, idegenben Dean Bombac 11 góljával nyerni tudtak. Végül szétlövéssel hozták össze maguknak a vb-t.

 

Hatalmas fordítást mutattak be az észak-macedónok, aki viszont nem is számítottak esélyesebbnek a Feröer-szigeteknél, amely januárban története első Eb-jén is nyomott hagyott az erejéről és a fanatizmusáról. Most az első meccsen megnyugtatónak tűnő hétgólos előnyt szerzett, ám ez végül kevésnek bizonyult.

 

A bosnyákoknak nem volt esélyük a portugálokkal szemben, volt azonban egy szláv csata, amely nagyobb csatát hozott. A Magas-Tátra két oldalán fekvő országok párharcában a szlovákok idegenben alaposan ráijesztettek a lengyelekre. Utóbbiak a BL-játékosaikból akár egy Szlovénia-szintű együttest is építhetnének, de a riói játékok óta csak keresik magukat, a párizsi kvótára sanszuk sem volt. És most a 2025-ös vb-részvételük is veszélybe került a hazai vereséggel, a visszavágóra viszont megemberelték magukat.

 

Szót kell még ejtenünk a görög válogatottról, amely a húsz évvel ezelőtti athéni olimpia óta – amelyen rendezőként negyeddöntőig ment – nem igazán hallatott magáról, most azonban négygólos győzelemmel nyitott a jóval esélyesebb hollandokkal szemben. Nem is járt nagyon messze a továbbjutástól a visszavágón.

 


VB-SELEJTEZŐK, VISSZAVÁGÓK:

Szerbia–Spanyolország 25–22 (Továbbjutott: Spanyolország, 54–53-mal)

Montenegró–Olaszország 32–34 (Tj.: Olaszország, 66–58-cal)

Svájc–Szlovénia 33–34, hétméteresekkel 1–4 (Tj.: Szlovénia, 70–70 után hetesekkel).

Észak-Macedónia–Feröer-szigetek 34–26 (Tj.: Észak-Macedónia, 61–60-nal)

Bosznia-Hercegovina–Portugália 26–26 (Tj.: Portugália, 55–45-tel)

Szlovákia–Lengyelország 25–33 (Tj.: Lengyelország, 61–54-es összesítéssel)

Hollandia–Görögország 31–25 (Tj.: Hollandia, 58–56-tal)

Csehország–Románia 29–20 (Tj.: Csehország, 59–51-gyel)

Ausztria–Grúzia 37–31 (Tj.: Ausztria, 64–56-tal)

Magyarország–Litvánia 36–23 (Tj.: Magyarország, 69–49-cel)

 

Kiemelt kép: Xinhua News

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.