Cikkek
Bozsik már a hatvanas években jól látta a magyar futball rákfenéjét
A világ akkori legjobb középpályásai között tartották számon az Aranycsapat fedezetét, Bozsik Józsefet, aki ma lenne 100 éves. A pályán hallgatag zseni plusz edzésmunkájának, az átlagostól eltérő, tudatos életmódjának (is) köszönhetően építette a karrierjét, és kimondta, amit kevesen mertek: kritizálta a csapodár életet élő magyar futballistákat, a saját csapattársait is. Jót akart, a Honvédnál teljesen új napirendet vezetett be, végül mégis ő pattant le a magyar közegről.
Stadion a parkban: egy BL-szereplő kiscsapat szedett-vedett otthona
A brüsszeli Duden Parkban egy kisebb domboldalba ágyazták a fákkal körülölelt Joseph Marien Stadiont, a Royale Union Saint-Gilloise otthonát. Amíg a csapat a negyedosztályban sínylődött, nem volt probléma, hogy az arénában kevés az ülőhely, és füves lelátórész is akad a tribünön. Az USG viszont ma a Bajnokok Ligájában szerepel.
Amikor a magyar sportnapilap diktálta a világnak az innováció ütemét
Az 1920-as években a Nemzeti Sport egészen újszerű, világszenzációnak számító adatgrafikákkal kényeztette olvasóit. Jelenlegi tudásunk szerint a magyar sportnapilap a meccsgráfjaival, lőlapjaival messze megelőzte a korát, ismert világlapok mintaként tekintettek rá. Erről is beszélgettünk Bátorfy Attila adatvizualizációs szakemberrel, a magyar piacon egyedinek számító Átló vizuálisújságírás-projekt vezetőjével. Miért lehetnek szórakoztatóak az adathalmazzal ellátott focis, Formula–1-es infografikák? Mitől volt teljesen egyedi a magyar fejlesztésű lőtábla és a mozgásgrafikon? Hogyan alakulnak az adatgrafikai trendek a sportban? Interjú.
Amikor Vinnie Jones a Wimbledon kapujában spárgázott
1995-ben Vinnie Jonesnak már volt FA-kupa-győzelme, de a kapuban addig még nem próbálhatta ki magát. Minek is tette volna, hisz a wimbledoni Crazy Gang védekező középpályása volt. A Newcastle United ellen eljött a nagy pillanat, időnként ihletett védéseket mutatott be. Vele kapcsolatban máig óriási kérdés, hogy válhatott egy ilyen erőszakos játékosból popkulturális hős.
Az 51 éves török csendőr, aki mindenkit elvarázsolt az olimpián
Célzást segítő felszerelés nélkül, zsebre dugott kézzel lőtt a pisztolyával Yusuf Dikec, aki a párizsi olimpia egyik legismertebb sportolójává vált, mémek születtek róla és sok aranyérmes sportoló őt utánozva ünnepelt. A nyugalmazott csendőrőrmester élete értelme a kislánya, neki is köszönheti a légpisztoly vegyes csapat versenyszámban szerzett ezüstérmét. És már készül is a 2028-as olimpiára.
A stadion, amelynek 10 000 négyzetméteres festmény díszíti a lelátóját
Mexikó talán legvarázslatosabb futballarénáját találjuk Tolucában, egy egyetem kampuszán, a domboldalba vájva. A stadion ugyan 32 000 szurkoló befogadására alkalmas, de a helyi klub mégsem itt, hanem egy csaknem ugyanekkora létesítményben játssza meccseit – másfél kilométerrel arrébb. A Deportivo Toluca otthonának beceneve: a bombonos doboz.
Amikor Ancelotti karácsonyfa-alakzatától rettegett fél Európa
Milan–Inter, vagyis Derby della Madonnina lesz a Bajnokok Ligája elődöntőjében. Húsz éve nem történt ilyen, ennél viszont sokkal meglepőbb, hogy a piros-feketék 16 éve jártak utoljára a legjobb négy között a BL-ben. Felidéztük az Ancelotti-korszak kirakós darabjait. Hogyan vált a világ egyik legjobb hatosa Andrea Pirlóból Carlo Ancelottinak köszönhetően? Miért nagy dolog, hogy az olasz tréner a 4–3–2–1-es karácsonyfa-alakzattal nyert BL-t? Mit jelentett a csapat számára a csendes vezetés? Múltidéző.
Befejeznéd a focit a világvégétől tartva, ha Alex Ferguson hív?
Volt, aki megtette, Carlos Roának hívják. Az adventista hitű futballkapus túlélte a maláriát és a rákos megbetegedést is. Az 1998-as világbajnokságon két büntetőt is hárított, kiejtve ezzel Angliát. Pályája csúcsán a világ legjobbjai között tartották számon, de hirtelen visszavonult, majd eltűnt a nyilvánosság elől, mondván, a millenniummal eljön a világvége.
.jpg-16:9.webp)
„Szabó István miatt lettem ilyen játékos” – interjú Nikitscher Tamással
Alig százötvenen lakják a települést, ahonnan elindult a futballválogatott frissen bemutatkozó hatosa, Nikitscher Tamás. Szerinte fontos, hogy a fiatalok lássák, hittel, alázattal, gyerekkortól megalkotott vízióval és tudatos életformával ilyen kis közösségből is el lehet jutni magas szintre. Mutattunk neki statisztikai adatokat a teljesítményéről, ő pedig elmondta, milyen sebességbeli különbségeket tapasztalt a válogatottnál. Arra is megkértük, hogy hasonlítsa össze Szabó Istvánt és Gera Zoltánt. Interjú Nikitscher Tamással.
.jpg-16:9.webp)
A klub, amelyet megszálltak a boszorkányok
Olaszországban a hiedelem szerint Benevento városa a boszorkák gyülekezőhelye. A helyi futballcsapat címerébe is beférkőztek, és olyannyira jelen vannak, hogy a klub elnöke évekkel ezelőtt azt mondta: azért veszítettek zsinórban 12-szer a Serie A-ban, mert a banyák átka ül rajtuk.
„Szalai Ádám az egyik kulcsfigurája annak, hogy kilábaltunk a lelki gödörből” – interjú Szappanos Péterrel
Hiányoznak a taktikai automatizmusok a szaúdi csapatában, a csapattársak onnan is lövésre vállalkoznak, ahonnan nem kellene. Szappanos Péter augusztus óta az Al-Fateh kapusa, a nyár végén 52-54 Celsius-fokban kellett futballoznia, a szaúdi utcákon a kávézók este 11 körül még tömve vannak, más világba csöppent. A vele készült interjúban kitértünk a fizetésére, s arra is, hogy úgy érzi, itthon egy futballistának szégyellnie kell, ha jól keres. A kilenc évig alsóbb osztályban futballozó Szappanos tisztában volt vele, hogy a szaúdi átigazolással akár ki is kerülhet a válogatottból, és örül, hogy másképp alakult. Szalai Ádám – immár stábtagként való – visszatérését elemi fontosságúnak tartja.
„Diósgyőrben csak menny van és pokol, átmenet nélkül” – Amíg élek én… (könyvajánló)
Szociográfiai ihletettségű drukkerkönyvet írt Tompos Ádám a diósgyőri szurkolói identitásról, annak mélységeiről, magasságáról, történetéről. 1910-ből, a vasgyári kantinból indulunk, átutazunk a szocializmuson, elidőzünk az avasi tízemeletesek tövében és a Tiszai Sas ivóban, végül elkapjuk a tribünről a DVTK-pályára repülő vécécsészét. Akinek eddig nem volt egészen világos, mit jelent a „sorsod, Borsod” mottó, az Amíg élek én… című könyvből kiderül számára.