Szoboszlai szellemi vezére is lesz a válogatottnak?

2022 júniusában a magyar válogatott parádés teljesítményétől zengett nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi szaksajtó is, hiszen két héten belül kétszer győzték le Marco Rossi tanítványai Angliát, idegenben ráadásul 4-0-ra, valamint a németek elleni 1-1 is bravúros eredmény volt, de az Európa-bajnok Olaszország elleni 2-1-es vereséges sem jelentett csalódást a Nemzetek Ligájában. Az őszi folytatást a sorozat egyik legnehezebb csoportjának éléről várhatta a csapat.

A szeptemberi két mérkőzés előtt Szalai Ádám, az addigi csapatkapitány bejelentette visszavonulását a válogatottól, ezáltal rögtön felmerült a kérdés, hogy ki lesz az utódja. Az azonban csak a novemberi felkészülési mérkőzések előtt derült ki hivatalosan, hogy Szoboszlai Dominikra esett a választás, azonban árulkodó volt, hogy a szeptember 23-ai németországi mérkőzésen Szalai a lecserélésekor Szoboszlai karjára húzta fel a szalagot. Mindezt azon a találkozón, amikor éppen az RB Leipzig légiósának beadásából szerzett parádés győztes gólt a 35 éves Szalai.

Bár a csapatkapitányi státuszra akár többen is igényt tarthattak bizonyos okokból, így Gulácsi Péter a rutinja és nagy nemzetközi tapasztalata miatt, akárcsak Willi Orbán, aki ugyanezt elmondhatja magáról, de az ő esetében a magyar nyelv ismeretének hiánya mindenképpen hátrányt jelent. Nagy Ádám is kihagyhatatlan a válogatottból, csakúgy mint, Sallai Roland, aki kívülről nem tűnik vezéralkatnak és az eredménysora a klubjában nem éri el Szoboszlaiét, aki már négy szezont húzott le a Bajnokok Ligájában és Európa-liga elődöntőt játszhatott 2022-ben. Teljesen logikus döntés született Szoboszlai jelölésével, hiszen ezáltal hosszú távra választottak csapatkapitányt, aki tudása, tehetsége, piaci értéke alapján az együttes legjobbja, ráadásul a játékstílusa miatt is vezér a pályán, egy valódi irányító.

A formációváltás jót tett a játékának

Szoboszlai pozíciója a válogatottban 2021 őszén változott meg, amikor is a csapat az 5-3-2-es formációról átállt az 5-2-3-ra, ezáltal egy sorral fentebb került és a bal oldalról indult befelé vagy éppen szervezte a játékot. Sokszor neki készítette le a labdákat Szalai Ádám. Azáltal, hogy közelebb került az ellenfél kapujához sokkal inkább kijöttek az erősségei, mert ahogyan azt a klubcsapatában is láthatjuk az utolsó passzok kiosztásában kiváló. Amikor a középpályáról kellett szerveznie a játékot, akkor inkább csak a támadásépítéseknél tudott segíteni, és sokszor olyan nagy volt a távolság a két támadó és a három középpályás között, hogy azt le tudták reagálni az ellenfelek, vagy ha fel is ért a labda, ott a társak egymást nem tudták úgy kiszolgálni, ahogy azt Szoboszlai teszi. Az utóbbi mérkőzéseken a két szélső is nagyon magasan helyezkedik, ami abból a szempontból jó, hogy őket is megjátszhatja Szoboszlai, amiből veszély alakulhat ki az ellenfél kapuja előtt.

Az látható, hogy mióta csapatkapitány lett, sokkal szabadabb szerepkört kapott Marco Rossitól, a bal és a jobb oldali tízes pozíciójában is fel szokott tűnni. Gyakran egyoldalra helyezkednek Sallaival, hogy a remek játékkapcsolatukat kihasználva, kisterületen átjátszva a védőket előnyt szerezzenek. Bulgária ellen a hosszú labdavezetései is élményszámba mentek, ahogyan az Izland elleni Eb-kijutást érő góljánál is tette. A szabadságából adódóan van, hogy mélyre visszalép labdákért, akár a hatosok közé, ezt általában akkor láthatjuk, amikor nem megy a csapatnak és Szoboszlai próbál minél többet magára vállalni, ahogyan az Montenegróban történt. Ez nem igazán áll jól neki, mert nincsen a kapu közelében, ahol kulcspasszt tudna adni, és nagy helyzeteket teremthetne, ellenben fellépnek olyan játékosok, mint Callum Styles vagy Nagy Ádám, akik pedig éppen a hátulról való szervezésben és kockázatkerülő átadásokban jobbak.

A presszingből is kiveszi a részét, különösen feltűnő volt ez a bolgárok ellen, amikor a bal oldali belső védőt sorozatosan hibára kényszerítette. A litván hátvédek is gyakran zavarba jöttek és inkább nem is akartak építkezni, hanem a kapus felrúgta a mezőnybe a labdát. Az alacsonyabb színvonalat képviselő csapatok ellen nagyon hasznos, hogy az előrefelé védekezésben is extrát hoz Szoboszlai.

A válogatott első számú pontrúgója

Végül, de semmiképpen sem utolsósorban, térjünk ki a pontrúgásaira, amik rendkívül veszélyesek akár közvetlenül a kapura küldi, akár közvetetten végzi el. Szoboszlai az első számú szöglet-, szabadrúgás-, és tizenegyesrúgó a válogatottban. Az első két gólját szabadrúgásból szerezte a szlovákok, illetve a törökök ellen, a mostani Eb-selejtező sorozatban betalált Bulgária ellen is, a litvánok ellen pedig a kapufát lőtte telibe. Hatalmas előnye a válogatottnak, hogy szinte mindegyik mérkőzésen benne van a pakliban, hogy Szoboszlai szabadrúgásból gólt szerezhet.

A szögleteknél és a távoli szabadrúgásoknál a legtöbbször Orbánt vagy Szalai Attilát keresi, és igencsak jó hatékonysággal meg is találja őket. Anglia ellen a Nemzetek Ligájában a tizenegyest magabiztosan berúgta, ami azonban problémás volt és összefügg a csapatkapitányi titulusával, hogy bár az észtek elleni felkészülési mérkőzésen is ő volt kijelölve első számú rúgónak, mégis kő-papír-ollót kezdett játszani Sallaival, aki aztán kihagyta a büntetőt. Ilyet a csapat vezére nem tehet meg, neki tudnia kell nemet mondani adott esetben, különösen, ha a szövetségi kapitány által elmondottakkal szemben szeretne egy csapattárs mást tenni. A litvánok ellen az ellenfél játékosának a kezéből kiütötte bedobásnál a labdát és ezért sárga lapot kapott, ezeket az allűröket el kell hagyni, hogy a társak ne csak a játéktudása, hanem a profizmusa is vezérként tekintsenek rá.

Kiemelt kép: Getty Images