Szögre akasztja cipőjét a rettegett olasz szabadrúgáslövő

A jelenleg az ausztrál Western United alkalmazásában álló Alessandro Diamanti a közösségi oldalán keresztül jelentette be, hogy az A-League hétvégi alapszakasz zárása során lép pályára utoljára, majd befejezi aktív pályafutását.

„Boldog ember vagyok. Mindig is igyekeztem a nép játékosa lenni, értük futballozni. Mindig is a labdarúgás igaz értékeit tartottam szem előtt. Nem nyertem száz trófeát, de olyan játékos voltam, aki érezte a szeretetet. A szeretetet, amit a szurkolók folyamatosan megadtak nekem, és ez a legnagyobb sikerem”

– foglalta össze érzéseit a visszavonuló játékos.

Több megszakítás alkalmával viselte a Livorno mezét (Forrás: SerieD24.com)

Mindenhol kedvelték hazájában

A 40. születésnapját a jövő héten ünneplő Diamanti pályafutása során tizenegy különböző olasz csapatnál fordult meg. Szülővárosa klubja, a Prato színeiben mutatkozott be a felnőttek közt, később vissza is tért az együtteshez. Emlékezetes időszakot töltött a Livorno (2007-2009) vagy éppen a Bologna (2011-2014) alkalmazásában. A toszkánai csapatnál második alkalommal is feltűnt, amikor az utolsó európai idényében, a 2018-2019-es kiírásban szerepelt az Amarantóknál a Serie B-ben. És Diamanti egyénileg a legeredményesebb szezonját is a Livornóban futotta – a 2008-2009-es másodosztályú idényben 13 góllal vette ki a részét csapata feljutásából.

Miután 2010-ben a Bresciához került, hatalmas népszerűsége és kimagasló technikai adottságai révén sokan a legendás Roberto Baggióhoz hasonlították, de egy év után távozott a csapattól.

Az említett csapatokon kívül az Atalanta, a Palermo és a Perugia szurkolói ugyancsak őrizhetnek róla emlékeket, míg a Fiorentinánál több ízben is megfordult.

Bár sosem játszott klasszikus nagy csapatban, Alino az egymás elleni mérkőzéseken a legjobbak kapuját is gyakran bevette a védjegyévé vált átlövéseivel. Félelmetes bal lábától joggal rettegtek az ellenfelek kapusai, szabadrúgásból és akcióból egyaránt bátran vállalkozott lövésre akár 30 méternél messzebbről is. A lenti felvételen látható, hogy még a gyengébbnek számító, jobb lábával is szerzett nagyszerű találatokat.

A Premier League-ben is kipróbálta magát

Diamanti a Livorno feljutását követően nem tartott a csapattal a Serie A-ba, hanem életében először légiósként próbálta ki magát, a West Ham United szerződtette. A „kalapácsosok” színeiben 29 mérkőzés alatt nyolcszor volt eredményes a 2009-2010-es idényben, ám az első szezonja végén visszatért Olaszországba. A második próbálkozása még kevesebb sikert hordozott magában, 2015 őszén kölcsönben került a Watfordhoz, ám mivel mindössze három meccsen jutott szóhoz, a bajnokság derekánál búcsút intett az együttesnek.

Messzire ment a bajnoki címekért

A 2014-es naptári esztendőben a Távol-Keleten játszott, az akkoriban egyre nagyobb teret nyerő kínai bajnokságban a 2006-os világbajnok szövetségi kapitány Marcelo Lippi által irányított Kuangcsou Evergrande futballistája lett. Alino a bajnokságban négyszer, összességében 35 tétmérkőzésen nyolc alkalommal talált be. Életében először élvonalbeli bajnoki címet nyert csapatával, de visszavágyott az általa megszokott európai környezethez.

Miután újabb éveket töltött el hazájában (és egy rövid kitérőt tett Angliában), 2019-ben ismét felkerekedett három gyermekével és tajvani feleségével, hogy távoli vidékre költözzenek, meg sem állt Ausztráliáig, és az elmúlt négy évben a Western Unitedet erősítette.

A 2019-2020-as idényben 27 találkozó leforgása alatt nyolc gólt jegyzett, az év álomcsapatába is bekerült. A következő szezonokban a góltermése jóval szerényebb volt, a 2021-2022-es idény pedig térdsérülése miatt idő előtt véget ért számára, így papíron nem sok szerepet vállalt csapata történelmi bajnoki címéből, ám újabb aranyéremmel gazdagodott. Amikor pályára lépett, rendre a csapat élére állt, utat mutatott a többieknek, melyet a klub vezetői is mindig kiemeltek.

„Alessandro hihetetlen karriert futott be, minden tapsot és elismerést megérdemel majd a búcsúmeccsén. A klubunk számára egyértelműen a növekedés katalizátora volt mind a pályán, mind az öltözőben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a csapatunk és az egész ausztrál bajnokság fejlődésében. Csapatkapitányként sikeres alapokat tett le nálunk, a Western United legendájaként, illetve az A-League egyik legjobb játékosaként távozik. Az összes olasz csapatához hasonlóan, mi is szeretettel fogunk emlékezni rá. Kiváltságosnak éreztük, hogy a csapatunk zöld-fekete színeit képviselte az elmúlt években”

– jegyezte meg a Western United általános menedzsere, Mal Impiombato.

A közelmúltban a Sydney FC elleni mérkőzés hajrájában a kezdőkör magasságából szerzett győztes gólt a hajrában, ami egyelőre úgy tűnik, hogy Alino utolsó nagy bombája volt pályafutása során, hacsak a Perth Glory elleni, szombati összecsapásra nem tartogat még valami csattanót.

(Forrás: ESPN)

Rövid szereplés a válogatottban

Diamanti 2010 és 2013 között 17 alkalommal lépett pályára az olasz válogatottban Cesare Prandelli kapitánysága alatt. Tagja volt a 2012-es Európa-bajnokságon ezüstérmes és a 2013-as Konföderációs Kupán bronzérmes nemzeti csapatnak. Később mivel egyre kiegyensúlyozatlanabb lett a teljesítménye, majd a Serie A-ból is kikerült, már egyik kapitány sem számolt vele.

Sosem tudjuk meg, hogy mit ért volna el, ha Diamanti az általa bejárt csapatok helyett kikötött volna egy olasz nagycsapatnál, ahol mondjuk akár több évet is eltöltött volna. Számára ez volt megírva, ezt az utat érezte magáénak. Lehet, hogy nem is lett volna ennyire hatékony nevesebb játékosok árnyékában, és inkább jól állt neki, hogy egy-egy kisebb csapatnál vette a kezébe a gyeplőt és teljesített legjobb tudása szerint a „nép gyermekeként”.

A szerző az Azzurri nevű közösségi oldal szerkesztője, amennyiben az olasz labdarúgás aktív magyar nyelvű közösségéhez szeretnél tartozni, alább elérhető a felület közösségi média-profilja:

https://www.facebook.com/azzurri.hu

Kiemelt fotó: footballnationradio.com