Támadásban mutatott biztató jeleket, védekezésben továbbra is szenved a magyar válogatott
A magyar női kézilabda-válogatott 38–31-re kapott ki Norvégiától az Európa-kupa elnevezésű felkészülési torna első fordulójában. Az eredmény tulajdonképpen korrekt, sőt jobb, mint amit az elmúlt években sikerült elérni a norvégok ellen, a játék viszont felemásra sikeredett.
Természetesen minden mérkőzésen fontos a kontextus, és itt feltétlenül meg kell említeni, hogy a norvég válogatott sokkal több rotációval játszott, mint éles meccseken szokott. Míg a Nora Mörk, Stine Oftedal, Henny Reistad szuperhármas egész világversenyeket szokott végigjátszani érdemi csere nélkül, most patikamérlegen kimért játékidőt kapott.
Támadás
A norvégok védekezése sem volt azon a szinten, amit az Eb-címvédőtől egy fontos mérkőzésen várhatnánk, ezzel együtt objektíven elmondható, hogy a magyar válogatott az első félidő jelentős részében kifejezetten jól, színesen támadott. Ráadásul olyan játékelemek kerültek elő, amelyeket régóta hiányolhattunk a nemzeti csapat taktikai repertoárjából: volt szélsőbefutás (néhány alkalommal a sarokba is lementek a labdák), Debreczeni-Klivinyi Kinga és Kuczora Csenge is jól készített elő, a mieink tudatosan támadták a norvég védelem bal oldalát.
A budaörsiek irányító-átlövő kiválóságáról vállsérülése után kevesen gondolták volna, hogy vissza tudja verekedni magát a válogatottba, ehhez képest már a tavalyi Európa-bajnokságon is kitértünk arra, hogy ha nem is olyan gólerősen, mint korábban, de játékintelligenciájával sokat tud segíteni a nemzeti csapatnak. A norvégok ellen ráadásul még a találatok is jöttek, Debreczeni-Klivinyi négy góllal zárt, sok egy-egyet tudott megnyerni. A második félidőben aztán inkább a klasszikus átlövőjáték javult fel (igaz, sokszor kényszerből próbálkoztak a mieink, de legalább eredményesen), Kuczora, Juhász Gréta és Albek Anna is jól lőtt a távoli zónából, ugyanakkor ezek mellett sok technikai hibát is vétettek.
Ahogy már érintettük, a norvég válogatott sokat rotált, és főleg a gyors indításokból igyekezett gólokat szerezni. Az egyértelmű, hogy az előbb említett első sor más minőséget képvisel, mint a játéktudásban utánuk következő játékosok, ugyanakkor az a meccs egésze során világosan látszott, hogy a beállókat kifejezetten jól találja meg a norvég együttes. Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány egyébként egy új emberelőnyös megoldással is próbálkozott a mérkőzésen: az egyik beálló irányítóból indulva futott be és képzett súlypontot a falban. A helyzet majdnem minden alkalommal megvolt ebből a játékelemből.
Védekezés
Míg a norvég csapat lazábban kezdett hátul, de a második félidőben ritmust tudott váltani, a mieink védelme csak rövid periódusokra állt össze. Golovin Vlagyimir a kerethirdetés idején sok kérdést kapott azzal kapcsolatban, hogy Bordás Réka hogyan őrizhette meg a kerettagságát, amikor klubcsapatában alig-alig játszik. Önmagában az védhető döntés lenne, hogy a szövetségi kapitány számít a korábban stabilnak gondolt hármas védőjére, ám Bordás párosa Füzi-Tóvizi Petrával sokadik próbálkozásra sem áll össze igazán. A szövetségi kapitány ugyanazt tudja elmondani minden egyes alkalommal: muszáj lenne a beállók előtt maradniuk a védőknek, különben szinte biztosan gól vagy ítélet az akció vége. A középső körüli védekezés mellett a visszarendeződés az állandó problémája a magyar válogatottnak, és sajnos ezen a téren sem történt előrelépés.
A mérkőzés legjobbja
A lövőstatisztikák alapján a hat próbálkozásból hat góllal záró Henny Reistad lenne, de ha a meccs egészét nézzük, egyértelműen Debreczeni-Klivinyi volt a legnagyobb hatással a játékra. Ha a korábban a Ferencvárosnál és a Siófoknál is megfordult játékos át tudja menteni ezt a formáját a világbajnokságra, könnyen lehet, hogy a várnál több időt fog a pályán tölteni.
Mire figyeljünk a továbbiakban?
A magyar válogatott következő ellenfele ugyanebben a sorozatban Ausztria lesz. Az osztrákok a szerdai játéknapon Svájc ellen szenvedtek meglepően sima, 33–27-es vereséget. A találkozó esélyese egyértelműen a magyar válogatott lesz, de az eredménynél fontosabb, hogy az említett problémák terén látunk-e majd előrelépést.
Középtávon pedig az lesz érdekes kérdés, hogy a keretből korábban kikerült, de a világbajnoki szereplésre talán joggal készülő játékosok (Háfra Noémi, Kácsor Gréta, Planéta Szimonetta) közül végül kinek a nevét olvashatjuk majd az utazók névsorában.
Kiemelt kép: Magyar Kézilabda SZövetség