Ulrik Kirkely kirúgása csak tüneti kezelés a Győri Audi ETO-nál

„Nagyon örülök, hogy sikerült megegyeznünk, és tudom, hogy egy elkötelezett, sikeréhes és motivált tréner veszi át nyártól a gárda irányítását. Szakmai és emberi kvalitásai alapján remek trénert ismertünk meg a személyében, aki már válogatott és klubszinten is komoly tapasztalatokat szerzett edzői pályafutása során”

– idéztük a Kirkely kinevezéséről szóló cikkünkben Endrődi Pétert, a győriek ügyvezetőjét. Ha valaki visszaolvassa akkori írásunkat, egyértelműen látszik, hogy izgalmas döntésnek gondoltam a dán tréner szerződtetését. A szurkolók persze szívesebben látták volna a Vipers Kristiansand padján három BL-t nyerő Ole Gustav Gjekstadot vagy a Metzet újra és újra felépítő, széles körben korunk egyik legjobb szakemberének tartott Emmanuel Mayonnade-ot győri színekben. Ha már ők nem érkeztek, nem volt nehéz meglátni a potenciált egy sokfajta kézilabdakultúrában bizonyító, korábbi munkái nyomán ambiciózusnak tűnő tréner kinevezésében. 

És nagyon úgy tűnt, hogy a klubvezetés részéről is megvan a bizalom: a következő idény keretének kialakításában Kirkely szava döntő volt (erről később bővebben beszélünk), és még az idény eleji bukdácsolás (a Mosonmagyaróvár és a Ferencváros elleni vereségekre gondolok elsősorban) idején is egyértelmű volt a kommunikáció: vannak döccenők, de bízunk a projektben.

Ezek tudatában érthető meg igazán, miért tekinthető az elveszített kupadöntő és a bajnoki pontvesztések ellenére meglepőnek a győri bejelentés. Az előzmények ismeretében két reális forgatókönyv kerülhet szóba: vagy hamarabb érezhetővé váltak a súrlódások, és csak mostanra jutottak el a tarthatatlan szintig, vagy valaki a kelleténél erősebben nyomta meg a pánikgombot, ezért elhamarkodott döntés született – egyik esetben sem kerülhető meg a klubvezetés felelőssége.

Két irányból, csak nem jól

Egy pillanat erejéig visszatérek a korábbi gondolatomhoz, ugyanis azért tartottam jó ötletnek Ulrik Kirkely kinevezését, mert bár Ambros Martín kétségbevonhatatlan legendája a győri női kézilabdának, nagyjából mindenki egyetértett abban, hogy második magyarországi regnálása idején nem tudott megújulni. Jöjjön hát egy olyan tréner, aki teljesen más sportági gyökerekkel rendelkezik, így kimozdíthatja a csapatot a komfortzónából. És talán itt csúszott el leginkább Kirkely győri ténykedése: a tréner nem tudta megtalálni annak az egyensúlyát, hogy hű maradjon saját elképzeléseihez, és közben ezeket megfelelően szabja arra a keretre, amely a rendelkezésére állt.

Játékrendszere helyenként talán sokszínűbb volt, mint a spanyol tréneré utolsó győri hónapjaiban, de még így is szélsőségesen függött a játékosok aktuális formájától. 

Az is egy releváns kérdés, hogy a dán edző vezetési stílusa mennyire illeszkedett a csapathoz. Persze most olyan kulturális különbségekről nem kell beszélnünk, mint a Ferencvárosnál az idény elején, de az tény, hogy Győrben sem volt megszokott eddig az a fajta demokratizmus, amit a dánoktól láttunk. Merthogy Kirkely és Danielsen személyében valójában sokkal inkább egy edzőpárosról beszélhettünk, az időkéréseket is felváltva tartották. Ezt megint csak nehéz megítélni, sőt helyzete válogatja, hogy hol bizonyul eredményesnek a megközelítés, de láttunk olyan győri időkéréseket, ahol nagyon egyértelműen kijött, hogy senkinek sem tiszták a szerepek.

Ugyanez volt a helyzet a csapat forgatásával. Hiába a mély keret, ha az edző nem osztja el megfelelően a játékperceket. Így fordulhatott elő, hogy a szülés után egyébként remek formában visszatérő Veronica Kristiansen alig pihent, ezért elfáradt a kupadöntőben, vagy hogy Stine Oftedal sorban követheti el a technikai hibákat, mégsem érkezik a csere.

Ki kell térnünk ugyanakkor arra is, hogy nagyon távol kerülünk a valóságtól, ha azt gondoljuk, Ulrik Kirkely menesztése mindenre megoldás. Vannak bőven olyan problémák, amelyek messze túlmutatnak az edző személyén. Az egyik ilyen néhány játékos, és közülük leginkább Stine Oftedal formája. Ha amerikai sportos kifejezéssel akarunk élni, Oftedal a Győr franchise-játékosa, akivel a szurkolók azonosítják a klubot, és akin támadásban minden akció átfut. A mostani Oftedal azonban már csak erősebb fénytörésben emlékeztet a régire: a norvég irányító még mindig rengeteget vállal, de már közel sem játszik olyan hatásfokkal (főleg a befejezések és az elkövetett technikai hibák szempontjából), mint korábban. Persze hozhat formajavulást az edzőváltás, az új dinamikák kialakulása, de szinte biztos, hogy ennél azért mélyebb a baj.

Mire számíthatunk a jövőben?

A teljes probléma megértéséhez elkerülhetetlen, hogy arról is beszéljünk, milyen döntéseket hozott a győri vezetés a közelmúltban, és ebből milyen következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve. Nagyon fontos lenne feltenni a kérdést, hogy Győrben milyen szerepe van a sportigazgatónak (ezt a posztot jelenleg Görbicz Anita tölti be), mert ideális esetben ő lehetne a kapocs a közvetlen klubvezetés és a szakmai stáb között. A szerepe pedig ilyenkor lenne jelentős, amikor viszonylag gyorsan kell jó megoldást találni.

Azzal, hogy Kirkely szabad kezet kapott a következő keret kialakításában, a Győr hazárdjátékot játszott, ezúttal pedig nem húzták ki a Rába-partiak lapjait. 

Félreértés ne essék, nem hiszem, hogy van olyan edző, aki Dione Housheerral, Bo van Weteringgel vagy Kristina Jörgensennel ne dolgozna szívesen, ugyanakkor Kelly Dulfer vagy Kristine Breistöl leigazolása kapcsán eddig is annyi volt az érv, hogy Kirkely biztosan tudja, milyen rendszerben képzeli el őket. Ha tudta is, ezt a tudást magával viszi.

Annyi biztos, hogy a következő hetekben Kun Attila, a győri utánpótlás vezetője (akit azért felnőtt meccseken is sokszor láthattunk) ül majd a kispadon, de önmagában az is óriási kérdés, hogy milyen konstrukcióban keres trénert a zöld-fehér gárda. Ezt a szezont akár Kun Attilával is be lehet fejezni, nem biztos, hogy érdemes néhány hónapra vészmegoldás után nézni. Nyáron viszont muszáj lesz döntést hozni, ráadásul azoknak az edzőknek a sora, akik a Győr szintjén egyáltalán szóba kerülhetnek, bizony igencsak véges. 

Kiemelt fotó: MTI/Bodnár Boglárka