Uzuni távozása, és ami mögötte van
A január 30-i Újpest–Ferencváros bajnoki derbire nem került a meccskeretbe a vendégek egyik legjobb és leggólerősebb játékosa, Myrto Uzuni. Ahogy az lenni szokott a transzferidőszak vége felé, ez egy egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy egy lehetséges átigazolási tárgyalás zajlik a háttérben. Az albán válogatott támadó ügyére a határidő lejárta előtt végül pont is került, a spanyol élvonalbeli Granada labdarúgója lett, és a hétvégén kezdőként be is mutatkozhatott a LaLigában, épp a Real Madrid ellen. De mit jelent ez az átigazolás a Ferencváros és az egész NB I számára?
A zöld-fehérek Myrto Uzunit a horvát Lokomotiva Zagrebtől szerződtették 2020. júliusában – a transfermarkt.com adatai szerint – 1,8 millió euróért. Az FTC sportigazgatója, Hajnal Tamás egy közelmúltban a Nemzeti Sportnak adott interjújában elárulta, hogy már a támadó megszerzése sem volt egyszerű. Állítása szerint akkor is több spanyol klub érdeklődött az albán válogatott iránt – közülük az RCD Mallorcát nevesítette meg –, és csak egy adódó lehetőség révén kerültek olyan helyzetbe, hogy a Ferencváros reális célpont lehessen a szélső számára.
Myrto Uzuni szerződtetése a Ferencváros részéről telitalálatnak bizonyult. Az itt töltött másfél szezonjában csupaszív játékával és küzdőszellemével belopta magát a szurkolók szívébe. A klub „Küzdeni mindig, feladni soha” jelmondatát ő képviselte a leghitelesebben a csapatból. E mellett az eredményességével is kitűnt társai közül, másfél idény alatt – legtöbbször szélsőt játszva – a magyar első osztályban 42 találkozón 19, míg a Magyar Kupában 3 összecsapáson 8 találatot jegyzett. A Bajnokok Ligájában – a selejtezőkkel együtt – 17 mérkőzésen képviselte az FTC-t, ezeken hét gólt szerzett, és további négyet előkészített. Az Európa-ligában öt találkozón két gól a mérlege. Győztes találatot szerzett a Dinamo Zagreb elleni egymeccses selejtezőben, betalált Torinóban a Juventus ellen, míg az idei El-csoportkörben a Real Betis és a Celtic kapuját is bevette.
[embed]http://legacy.bunteto.com/labdarugas/vezeto-talalat-a-juve-ellen-hat-gol-hatvanban-a-tavozo-uzuni-ot-emlekezetes-meccse-a-fradiban/[/embed]
Javuló trend a transzferdíjakban
Myrto Uzuni átigazolási díjával kapcsolatban pontos összeget nem árultak el az illetékesek. A hírek szerint 3,5 millió euróért és további kb. 600 ezer eurós bónuszért váltott klubot. A transfermarkt.com-on ezzel nagyjából egyező, 4 milliós díjat határoztak meg. Ezzel az NB I-ből külföldre szerződő játékosok közül az albán válogatott támadó átigazolási díja a második legmagasabb, nála emeltebb áron csak a bosnyák Muhamed Besic kelt el 2014-ben, amikor az Evertonba igazolt (4,8 millió euró a transfermarkt.com szerint).
Magyar szinten tehát sikerült jó üzletet kötni, régiós összehasonlításban azonban ez még mindig csak aprópénz. A gyakran mintaklubként felhozott Dinamo Zagreb a nyáron Josko Gvardiolért és Lovro Majerért is nagyságrendekkel nagyobb transzferdíjat kapott. Előbbi 18,8 millió euró ellenében került Lipcsébe, utóbbiért 12 milliót fizetett a Stade Rennes.
De nemcsak a horvát főváros kirakatklubja jár előrébb ebben a tekintetben a magyar mezőnynél, hanem szinte a teljes horvát élvonal. A tíz első osztályú együttesből hétnek volt az elmúlt fél évben legalább egy 1 milliós eurós értékesítése, az élmezőny klubjai többnyire a 2 milliós szintet is elérték.
Az Eszék Petar Bockajért (2,7) és Igor Silváért (2,5), a Rijeka Stjepan Loncarért (2,5), a Hajduk Split Stanko Juricért (2) kapott ennyit. A bajnoki tabellán hatodik helyen álló Lokomotiva Zagreb – Uzuni előző együttese – pedig kifejezetten ebből él. 2020 nyara óta Uzuni mellett másik három futballista játékjogának az értékesítéséből is jelentős összeget kasszíroztak; Ivo Grbic, 3,5 millió, Atlético Madrid; Kristian Jakic, 1,2 m., Dinamo Zagreb; Roko Simic, 4 m., RB Salzburg.
Ezzel szemben a magyar élvonal 12 csapatából csak háromnak – a Ferencvároson kívül a MOL Fehérvárnak és az MTK Budapestnek – volt hasonló értékesítése.
Azért elkeseredésre nincs okunk. Az utóbbi néhány évben rendszeressé váltak a korábbiakhoz képest nagyobb összeget megmozgató váltások. Ilyen volt Besicet követően Somália eladása a Toulouse-nak 2,4 millióért 2015-ben, Nagy Ádám Bolognába költözése 1,8 millióért 2016-ban, Cristian Ramírez Krasznodarba igazolása 1,5 millióért 2017-ben vagy Fernando Gorriarán Mexikóba értékesítése 2,5 millióért 2019-ben. Az elmúlt fél évben ráadásul három jelentősebb transzfer is történt az NB I-ből a nyugat-európai topligák irányába: nyáron a MOL Fehérvár adta el Bolla Bendegúzt (2 millió euró) a Wolverhamptonnak, míg januárban Uzuni mellett Vancsa Zalán (3 millió euró) kelt el, az ő játékjogát a City Football Group vette meg, és majd a nyártól a belga második ligás Lommel keretéhez fog csatlakozni. De nemcsak egy-egy ilyen átigazolás megtörténte jelzi, hogy nagyobb figyelem hárul az NB I-re.
A fenti diagramon látható, hogy az elmúlt öt bajnoki szezon során mennyire megnőttek a csapatok értékesítési bevételei. Az emelkedő tendencia látványos, néhol egy év alatt is jelentős bővülés történt. Az eddigi idei bevétel például több mint négyszerese az öt évvel ezelőttinek, ráadásul az idei transzferablak még le sem zárult.
Persze ebben nemcsak a külföldi értékesítések szerepelnek. Hazai szinten is vannak olykor nagyobb összeget megmozgató eladások lásd pl. Szendrei Norbert Kispestről Székesfehérvárra történő igazolását. Ugyanakkor itt azt gondolom, fontosabb maga a tendencia, a globális futballpiac – a hazai és a külföldi egyaránt – egyre magasabbra értékeli az itt játszó labdarúgókat. Ennek igazolását a következő diagramon is láthatjuk.
A diagram alapján nemcsak a bevétel összege emelkedett a vizsgált időszakban, hanem az egy játékosra eső kifizetett összeg is. A növekedést tehát nem sok kicsi eladás okozta, hanem a labdarúgók értékének emelkedése áll a hátterében. Ez megint a javuló piaci megítélést jelezheti.
Javíthat-e ezen az Uzuni-hatás?
Egy átigazolásnál nemcsak maga a tranzakció érdekes, hanem az is, hogy a távozó játékos hogyan teljesít új otthonában. A hazai élvonal megítélése és bevételnövelése szempontjából Myrto Uzuni szereplése kulcsfontosságú lesz hosszú távon. Ha Enisz Bardi útját követve a LaLigában is sikeres lesz – a hozzáállása alapján mindenképpen pozitív képet fog festeni rólunk –, az további fejlődést generálhat a hazai átigazolási díjakban, megnövelheti a játékosmegfigyelők érdeklődését a bajnokságunk iránt. Nagyobb lesz a verseny egy jól teljesítő NB I-es futballista aláírásáért, ezáltal a klubok többet profitálhatnak az értékesítéseikből, ráadásul könnyebb lesz Magyarországra is játékosokat csábítani, ha azt tapasztalják, hogy vezet innen út a topligák irányába. Most, ha egy külföldi klubnak egy hasonló képességű magyar és horvát játékos közül kell választania, akkor jó eséllyel a horvát mellett dönt. Ha azonban nagyobb figyelem irányulna a bajnokságunkra, akkor az a magyar játékosok szempontjából is gyümölcsöző lehetne.
Felfigyelhetnének egy Szabó Bálintra, egy Szánthó Regőre, egy Baranyai Nimródra, egy Csongvai Áronra. Nem a DAC vagy a Slask Wroclaw lenne az első külföldi klubjuk, hanem mondjuk a Heidenheim, a Charleroi, vagy az Utrecht. Ebből pedig végül a válogatott is profitálna.
Mit nyerhet ezen a Ferencváros?
A zöld-fehérek szempontjából Uzuni távozása egyszerre jelent negatív és pozitív változást. Negatív, hiszen egy kulcsember távozik a személyében, aki a nemzetközi kupasorozatokban is képes volt eredményesen futballozni. Pozitív viszont abból a szempontból, hogy nagy haszonnal tudták továbbadni, és az időzítés is kiválónak tűnik. Arra ugyanis reálisan nem számíthatnak az együttesnél, hogy az ősszel újra a Bajnokok Ligája csoportkörében bizonyíthatnak. A harmadik vagy negyedik selejtezőkörben ugyanis már mindenképpen minimum hasonló szintű ellenfele lenne az FTC-nek, ellenük pedig csak bravúrral és a Szerhij Rebrov csapatára jellemző koncentrációval lehet továbbjutni, ez pedig egyelőre nem látszik a csapaton. Sokkal valószínűbb, hogy az Európa-liga, esetleg az Európai konferencia-liga csoportkörébe juthatnak majd be, az itteni szereplés viszont Uzuni értékét csak akkor növelné jelentősen, ha a tavaszi folytatást is elérnék vele. Ennek hiányában azonban felléphetne egyfajta elszürkülés, elkedvetlenedés, amit Tokmac Nguen esetében is láthattunk a meghiúsult eladását követően.
Kubatov Gábor legutóbbi évértékelőjében tett egy olyan kijelentést, hogy hosszú távon az Európa-liga-győzelem a cél, de ez, lássuk be, elnézve a legutóbbi évek döntőseit ez leginkább az álom kategória. A hazai források ehhez nem elegendőek, a nemzetközi eredményesség és az ebből befolyó pénzdíjak pedig kiszámíthatatlanok. Az egyetlen kitörési pontot, ami a pályán is előrelépést ígér, az átigazolási bevételek jelenthetik. Az Uzuni-ügylet ennek egy fontos lépcsője, de csak akkor jelent igazi fejlődést, ha évről-évre sikerül megismételni. Ezt a klubnál is felismerték. A Ferencváros vezetőedzője, Sztanyiszlav Csercseszov az orosz Szport-Expresszben megjelent interjújában – feldolgozva olvasható a Nemzeti Sport online felületén – elmondta, hogy klubja szeretne aktívabb lenni a játékos-értékesítések területén, ugyanakkor az összes értékes labdarúgóját sem szeretné kiárusítani.
Összegzés
Myrto Uzuni Granadába igazolása egyértelműen előremutató a magyar klubfutball szempontjából rövid távon, de igazi, hosszú távú sikerről csak akkor beszélhetünk, ha évről-évre hasonló eladások történnek majd. Ez kínálja az előrelépés lehetőségét mind a bajnokság, mind a Ferencváros számára.
Kiemelt fotó: Getty Images
Szerző
