Vasas: három a magyar igazság, egy a ráadás
Idén nyáron négy másodosztályú idényt követően bajnokként tér vissza a Vasas az első osztályba. A hatszoros élvonalbeli bajnokcsapat az elmúlt években sikertelenül próbált visszajutni az NB I-be, ám a Nagy Miklós sportigazgató és klubtulajdonos által 2019 decemberében elkezdett munka végül elérte célját. De min ment keresztül a Vasas, amíg feljutott az élvonalba, és mit várhatunk tőlük a következő szezon során?
2017 nyarán az angyalföldiek szurkolói optimistán várhatták a szezon kezdetét. Az előző kiírásban bajnoki bronzérmet szerző és a kupadöntőben csak tizenegyesekkel alulmaradó együttes jövője ígéretesnek tűnt. A piros-kékek kerete tele volt számos fiatal, saját nevelésű játékossal, többen pedig már a válogatott keretéhez is közel kerültek. A klub visszatért a nemzetközi versenysorozatokba is, de a mézes hetek nem tartottak soká. Bár a Beitar elleni jeruzsálemi Európa-liga-selejtező jól indult a fővárosiak számára – a második félidő elején már 3–1-re vezettek – végül a 88. és a 93. perc közötti rövidzárlat miatt 4–3 arányú vereséget szenvedtek. A fordulat nemcsak ezen a találkozón, hanem a bajnokságban is bekövetkezett. Az egy idénnyel korábban még magabiztosan szereplő együttes az új szezonban csak szenvedett, a korábban remeklő labdarúgók messze a tudásuk alatt játszottak, így végül az utolsó helyen zártak. A kiesést követően a Vasas a legjobb játékosait is elvesztette, de hiányzott a csapat mögül az az összefogás és céltudatosság is, ami néhány évvel később a debrecenieket egyből visszajuttatta az élvonalba.
Szenvedés a másodosztályban
A 2018-2019-es másodosztályú idényt nem a legjobb formában kezdték el. Bár az első 12 fordulóban veretlenek tudtak maradni, de a nyolc döntetlen miatt már ekkor jelentős lemaradásba kerültek a feljutásért vívott harcban. Végül a bajnokság végére a negyedik helyig küzdötték fel magukat, de így sem volt reális esélyük a visszakerülésre.
A Merkantil Bank Liga 2018/19-es szezonjának végleges tabellája. (Forrás: adatbank.mlsz.hu)Egy „Nagy-korszak” kezdete?
A klub ambícióihoz és hagyományaihoz méltó módon a második idényben is megcélozták a visszajutást, de az őszi teljesítmény ezúttal is siralmasnak bizonyult. A téli szünetre az angyalföldiek a listavezető MTK-hoz képest 15, a második pozícióban álló Budafoki MTE-hez viszonyítva 11 pontos hátrányban voltak. Egyértelműen változásra volt szükség, ezt pedig Nagy Miklós és Nagy György tulajdonosi megjelenése hozta el a XIII. kerületbe. Előbbi 2018 óta irányította a Vasas akadémiájának működését, innentől kezdve pedig már a klubigazgatói feladatokat is ellátta. A változás leglényegesebb eleme – az anyagi források bevonása mellett – az volt, hogy Nagy Miklós nemcsak a feljutást, mint célt határozta meg, hanem jövőképet, víziót is adott a klubnak. Egyértelmű céllá vált a magyar labdarúgók szerepeltetése mellett, hogy legyenek fiatal, a kezdőcsapatba fokozatosan beépíthető játékosok is a keretben. 2020 elején meghatározták, hogy másfél év alatt – a következő idény végéig – fel kell jutnia a piros-kékeknek az élvonalba.
Az addigi vezetőedzőt, Szanyó Károlyt Bene Ferenc váltotta a kispadon, a szakmai stábot bővítették és elkülönítették a feladatokat, az új idők szeleit megérezve pedig már videó-elemzőt is foglalkoztattak. Természetesen a játékoskeretet is megerősítették. Ekkor érkezett a klubhoz Jova Levente, Vernes Richárd vagy Hidi M. Sándor, a legnagyobb hírértéke azonban Feczesin Róbert megszerzésének volt. A nyáron hosszú légiósként eltöltött évek után Újpestre visszatért csatár az ősszel az NB I leggólerősebb támadójának bizonyult, teljesítményével pedig Marco Rossi válogatottjába is bekerült. A támadó azonban úgy érezte, hogy a lila-fehérek nem becsülik meg eléggé őt, ellenben a Vasas olyan szerződést tett elé, ami viszont garantálja a jövőjét. Megkezdődött tehát az angyalföldiek hazai mezőnyben látványos – és más csapatok szurkolói által kritizált – megerősítése, ahol az egyes játékosok néha még a válogatott meghívó esélyét is eldobták maguktól azért, hogy a Vasas-projekt részesei lehessenek.
A tavasszal a piros-kékek megkezdték a felzárkózást az éllovasokra. Hat fordulót követően azonban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások okán az MLSZ beszüntette a másodosztály küzdelmeit, így az akkor harmadik helyen álló angyalföldieknek – bár négy pont hátrányt lefaragtak a Budafokkal szemben – nem sikerült kiharcolniuk a feljutást.
Nagy Miklós nagy változást hozott magával. (Forrás: Vasas FC)Amikor rádöbbensz, hogy a játékos is ember
A sorozatban harmadik, az új vezetés első teljes idényének nagy reményekkel és jelentős erősítésekkel vágtak neki. A már addig sem gyenge keret mellé szerződtették a Mezőkövesdtől Pekár Lászlót és Silye Eriket, a védelem közepére érkezett a bajnok Ferencvárostól az egykori válogatott Otigba Kenneth, a két legnagyobb durranás mégis Radó András és Pátkai Máté megszerzése volt. Radó az előző szezonban az NB I gólkirálya lett a Zalaegerszeg színeiben – ehhez persze valószínűleg kellett az is, hogy a télen későbbi csapattársa, Feczesin Róbert a másodosztályba igazoljon –, míg Pátkai a válogatott kerettagságot és így a hazai Európa-bajnokságon való szereplés lehetőségét adta fel a Vasasért.
A sok új játékos ellenére – vagy talán éppen azért – a bajnokságot nem az elvártak szerint kezdték meg. Hiába volt NB I-es mércével mérve is erős a játékoskeret, a sok kiváló labdarúgó nem alkotott azonnal kész és igazán jól teljesítő csapatot. Hat fordulót követően a gárda csak a tizedik helyen állt mindössze két győzelemmel, a vezetők pedig Bene Ferenc leváltása mellett döntöttek. Az új vezetőedző a korábban a Vasasban is játszó, a Békéscsabával remekül rajtoló Schindler Szabolcs lett, akivel a kezdeti botladozás után megindul az együttes szekere. A téli szünetre a csapat a negyedik helyre jött fel, mindössze egypontos hátránnyal a második pozícióban lévő Pécsi MFC mögött.
A tavaszi folytatásban már Berecz Zsomborral a középpályán a Vasas tovább szárnyalt, ám szerencsétlenségükre egy gárdával, a Csertői Aurél vezette Gyirmóttal nem tudták felvenni a versenyt. Ennek ellenére két fordulóval a vége előtt beérni látszott a vezetők és Schindler Szabolcs munkája, ekkor azonban a Nyíregyháza le tudta győzni az angyalföldieket, akik így lépéshátrányba kerültek. Az utolsó fordulóban sem a Gyirmót, sem a Huszti Szabolccsal egyébként nem különösebben acélos Debrecen nem hibázott. A feljutás elmaradt a Fáy utcában, a bajnokság csalódással végződött.
A Merkantil Bank Liga 2020/21-es szezonjának végleges tabellája. (Forrás: adatbank.mlsz.hu)Egy év késéssel csak sikerült
A negyedik idénynek Kuttor Attilával vágott neki a csapat. Az új vezetőedző Mezőkövesden már bizonyította, hogy az első osztályban is megállja a helyét, ráadásul a matyóföldieknél több mostani labdarúgójával is együtt dolgozhatott. Az előző bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is kaptak az NB I-ből egy nagy riválist a feljutásért vívott harcra, szerencséjükre azonban a DVTK-nál – a debreceniekkel ellentétben – a korábbi, elhibázott vezetői döntések miatt a másodosztályra teljesen új együttest kellett építeni. A keretet természetesen most is igyekeztek megerősíteni Angyalföldön, érkezett a védelembe Iyinbor Patrick az FTC NB III-as csapatától, Bobál Gergely hazatért egy sikertelen idényt követően Portugáliából, és megszerezték a középpályára Márkvárt Dávidot is a Diósgyőrtől.
A rajt ezúttal sokkal jobban sikerült, a fővárosiak végig az élmezőnyben tanyáztak, a forduláskor pedig az ősz végére megtáltosodó DVTK mögött mindössze egypontos hátránnyal a második helyen álltak. A téli átigazolás időszakban elsősorban a támadósort igyekeztek frissíteni. Érkezett Cipf Dominik Siófokról, Ihrig-Farkas Sebestyén Budafokról, illetve Zimonyi Dávid Zalaegerszegről. Az igazolások ellenére az újrakezdés döcögősen indult a csapatnál. Az első négy fordulóban három gól nélküli döntetlent játszottak, a Kecskemét elleni idegenbeli siker viszont egy tíz találkozóból álló győzelmi sorozat kezdetét jelentette, amelyet 27–1-es gólaránnyal teljesítettek. A menetelés végét egy szombathelyi döntetlen zárta le, de ezt aligha bánták a Vasasnál. A riválisok visszaesése miatt ugyanis ez a pontszerzés is a várva várt feljutást jelentette a számukra.
A kapuban legtöbbször Jova Levente – 33-szor vele kezdtek, három alkalommal Uram János volt a kapuvédő – kapta meg a bizonyítási lehetőséget, amit – elnézve a 36 mérkőzés alatt kapott 19 találatot – igazán megszolgált. A mindössze feles kapott gólátlagban segítségére volt a védelem is, aminek jobb oldalán Szivacski Donát, a balon pedig Silye Erik teljesített kiemelkedően. Középen főleg Otigba játszott az alapemberré váló Iyinbor Patrick mellett. A Ferencvárostól kölcsönbe érkező ifjú védő igazolta a tehetségét, eddig 29 alkalommal volt a kezdőcsapat tagja, teljesítményével pedig felkeltette a szurkolók – és remélhetőleg az FTC vezetőinek – figyelmét maga iránt. A középpályán Berecz Zsombor kirobbanthatatlan volt, mellette Pátkai Máté, Márkvárt Dávid és a fiatalabbak közül Hinora Kristóf kapott jelentősebb játékidőt. A támadóknál Kuttor Attila már gyakrabban kevergette a kártyáit. A korábban fontos szerepet betöltő Birtalan Botond vagy Balajti Ádám nem kapott sok bizonyítási lehetőséget, de Bobál Gergely sem igazolta eddig idehozatalának jogosságát. A gólokat így Feczesin Róbert és Radó András szállította, de a tavasszal Ihrig-Farkas Sebestyén és Cipf Dominik is sokat tett a sikerességért.
A feljutást ünneplő keret. (Forrás: Vasas FC)Mit várhatunk a Vasastól az élvonalban?
Nagy Miklós több fórumon is megjelent nyilatkozatai alapján azt, amit eddig is. A klub magyar játékosokra szeretne építeni – ez elvárás az OTP, mint szponzor részéről is megvan –, emellett pedig a fiatal, pályafutásuk elején járó tehetségeket akarnak beépíteni a csapatba. Ez mindenképpen elismerésre méltó és üdvözlendő a mai magyar futballvalóságban, ugyanakkor már látszanak a jelei annak is, hogy esetleg az eredmények hatására módosulhat ez a felfogás. A klub honlapján megjelent kérdéssorozatban mindenesetre egy ezzel kapcsolatos kérdésre a sportigazgató a következő választ adta:
„Elindultunk egy úton, amely szerint magyar játékosokkal szeretnénk eredményesek lenni az élvonalban is. Emellett a célunk az, hogy évről évre beépítsünk 1-2 fiatalt is a csapatba. Ennek a két célnak az együttes megvalósítására eredményes és tartós élvonalbeli szereplés mellett nem feltétlenül láthatunk eddig példákat, ezért komoly és motiváló szakmai kihívást jelent. Mindaddig, ameddig az eredmények azt igazolják, hogy ez az út járható, ezt szeretnénk követni.”
Reméljük, erről az útról nem kell letérniük, a csapat átalakítására viszont nem árt felkészülniük. Nagy Miklós a korábbi évek erősítéseikor gyakran indokolta a nevesebb labdarúgók átigazolásánál, hogy már az első osztályú csapat gerincét próbálják kialakítani, illetve, hogy egy összeszokott gárdával szeretnének feljutni. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy az érkezők közül nem mindenki bizonyult hasznos igazolásnak, ráadásul az idősebb futballisták, nem biztos, hogy a másodosztály szintjéről újra fel tudnak pörögni az NB I iramára, mint ahogy azt láthattuk a DVSC játékosainak esetében is. Feczesin Róbert februárban múlt 36 éves, Pátkai Máté márciusban 34, velük már aligha számolhatnak hosszabb távon. De Vajon Márkvárt Dávid egy, Berecz Zsombor másfél, Szivacski Donát, Silye Erik két, Jova Levente hat év távollét után képes lesz még az első osztályban tartósan magas szinten teljesíteni? Meglátjuk. Az első kihívás mindenesetre az élvonalbeli tagság megtartása lehet.
Források: magyarfutball.hu, nemzetisport.hu, vasasfc.hu
Kiemelt kép: Vasas FC