Végre bronzmeccs!

E sorok szerzője igazi focibolond, bevallottan és megszállottan az, ezért el sem tudja képzelni, hogy ne legyen bronzmeccs. Sok esetben jobb, felszabadultabb játékot is hoznak, mint a hibákat görcsösen elkerülni kívánó csapatok által játszott elődöntők vagy döntők, ráadásul olyan játékosok is hozzátehetnek a csapatok összteljesítményéhez, akik addig kevesebb szerepet kaptak a menetelés során.

Még mit nem? – csattannak fel jogosan az edzők, hogy bizony hosszú, fárasztó menetelés a világbajnokság, plusz egy meccs annyira hiányzik, mint ablakos tótnak az a bizonyos… – tudjátok. Én mégis inkább a FIFA gyakorlatát üdvözlöm az UEFA-é helyett, egy éremért, egy kiváltságos helyezésért igenis küzdjenek meg a felek. Minden más megoldás szembemegy a sport egyetemes és történelmi kívánalmaival.

Ma délután Marokkó és Horvátország legjobbjai csapnak majd össze, és ha a torna eddigi tendenciáját vizsgáljuk, rájöhetünk, hogy az arab világ szinte eggyé válva lelkesíti majd az egyébként is remeklő afrikaiakat, így hiába futballoznak déli szomszédaink nevesebb klubokban, egyáltalán nem mehetnek biztosra. Persze Luka Modricék aligha becsülik le ellenfelüket, ellenük kezdték a tornát és játszottak egy ismerkedős 0–0-t. Erre most nincs lehetőség, valahogy dönteni kell, fel is idézünk néhány nagyszerű bronzmeccset a közelmúltból.

2002 – Ötgólos csata egy vb-rekorddal

Az évezred első, koreai-japán közös rendezésű világbajnokságának bronzmeccsén szintén érintett volt egy európai meglepetéscsapat (Törökország) és egy Európán kívüli (Dél-Korea), bár hozzá kell tenni, hogy az ázsiai együttes akkoriban minden előnyét megkapta a hazai pályának, erről pedig a spanyolok, olaszok jócskán tudnának és tudnak is mesélni mind a mai napig. Ezzel szemben Törökország a brazilok elleni elődöntőig szépen menetelt, és a ma már politikai üldözöttként nyilvántartott nemzeti legenda, Hakan Sükür 11. másodpercben(!) elért góljával rekordgyorsasággal előnybe került. Érdekesség, hogy a gól előtt az a Hong Myung Bo hibázott nagyot védőként, aki ma Ádám Martin edzője Ulszanban. A 3–2-res török sikerrel záruló mérkőzés egy kiváló ok a helyosztó megrendezése mellett.

1998 – Amiből Horvátország erőt meríthet

A négy évvel ezelőtti, oroszországi ezüstéremig Horvátországnak és a balkáni térségnek egyaránt a legjobb világbajnoki helyezése volt a Franciaországban elért bronzérem. A házigazda, későbbi világbajnok gallok elleni vereségből kicsit mintha gyorsabban regenerálódott volna a horvát együttes, mint a brazilokkal szemben elvesztett elődöntő után kissé demotivált Hollandia, és egy szép gólokkal fűszerezett mérkőzésen szomszédaink 2–1-re győztek. Davor Suker ráadásul nem csak érmet érő gólt szerzett, de épp ezzel a találattal állt a torna góllövőlistájának élére, így hat góllal aranycipős lett az ötgólos argentin Gabriel Batistuta és az olasz Christian Vieri bánatára.

2010 – Forlán csodagólja és mégis német siker

A dél-afrikai rendezésű tornán a már akkor is láthatóan ígéretes Németország a későbbi győztes spanyoloktól, míg a szintén nagy hagyományú, ám ilyen magasságokban már rég nem járó Uruguay Hollandiától kapott ki az elődöntőben szívszorító mérkőzésen. A bronzmeccsre mindketten alaposan felkészülve és motiváltan érkeztek, még akkor is, ha a németeknél Joachim Löw kissé megkavarta az összeállítást, ennek ellenére egy változatos, izgalmas, fordulatos mérkőzésen 3–2-re nyertek a németek. A mindkét csapat első két gólját jegyző játékosok, Thomas Müller és Edinson Cavani egyébként most, 2022-ben is játszott a tornán, bár éremről ezúttal nem is álmodhattak, miután csapataik már a csoportkörben elbúcsúztak.

Müller és Forlán ezen a meccsen érte be a tornán szintén öt góllal végző Wesley Sneijdert (Hollandia) és David Villát (Spanyolország), így végül mindannyian első helyen zártak a góllövők között. Még hogy nincs tét egy-egy bronzmeccsen?!

Ha garantálni nem is lehet, hogy szombat délután is egy örökké emlékezetes csata szemtanúi leszünk, reménykedésre van okunk, hiszen mindkét csapat szépen akar búcsúzni Katartól. A horvátok egy nagyszerű generációt szeretnének éremmel búcsúztatni (Domagoj Vida, Dejan Lovren, Luka Modric, Ivan Perisic), a marokkóiak pedig az eddigi kiváló szereplésükre tennék fel a bronzszínű koronát.

Kezdés 16 órakor!

Kiemelt fotó: Sporting News