Veszprém–Berlin: nagyon veszélyes ellenfél épül a magyar–szerb vb-selejtezőre

A kapus nélküli játék evolúciója

A 7 a 6 elleni kézilabdázás egy-egy mérföldkövét láthatjuk hazánkban az elmúlt tizenkét évben, és ennek nem mindig örülhettünk. A 2014-es magyarországi női Eb-n Jan Pytlick dán szövetségi kapitány általános taktikaként vetette be a kapus nélküli támadójátékot, áttörést hozva a sportág fejlődése szempontjából. Egyben meg is fosztva akkor Németh András együttesét az elődöntőbe jutás esélyétől.

Ezzel együtt a maga módján élményt jelent, ha valaki új megoldást tud felmutatni a még mindig a büntetővonal környékén játszódó sportágban. A 2020-as évekre a portugál férfi válogatott fejlesztette talán a legmagasabb szintre a létszámfölényes támadójátékot, a beállók számát is variálva. Alapvetően azért az a nézet dominált, hogy e taktikához kell két jó beálló, a 2022-es hazai férfi Eb előtt ezt is kifejtette magazinunkban a szakkommentátor Rosta István (maga is e poszton lett válogatott). 

Innovatív ibériai megoldások

A „7 a 6” továbbfejlesztésében újfent élen járt az Ibériai-félsziget, de immár spanyol, illetve katalán edzőkkel. Chema Rodríguez magyar kapitányként a három beállós játékkal is kísérletezett, de az egyre nagyobb tét súlya alatt ezt az újítást elengedte. Annál inkább hatást gyakorolt a sportágra a „7 az 5”-tel a 2024-es párizsi olimpia előtt: ha az ellenfélnél kiállítottak valakit, a kapust is lehozta, szinte megoldhatatlan helyzetbe hozva a kettős emberhátrányba kerülő védelmet. Lékai Máté legalábbis úgy fogalmazott, hogy ezt csak ők – mármint a támadó magyarok – tudják elrontani.

A katalán Xavi Pascual, Chema Rodríguezzel szemben, most nem növelte, hanem csökkentette a beállók számát a Veszprémben a kapus lehozatala után. Ha nem is ez volt az első 7 a 6 elleni egybeállós játék a kézilabda történetében, nem igazán tudott mit kezdeni vele a BL egyik legnagyobb favoritja, a Füchse.

A meglepetés ereje

Azt előre lehetett tudni, hogy a rendkívül rutinos szakember, Nedim Remili, a sérült irányító-átlövő hiányában, titokban valami sajátosat akar meghúzni, talán nem is volt más választása, hogy egyáltalán versenyben maradjon a gárda a visszavágóra.

Az első félidőben összehozott 17 gól is részben ennek köszönhető, ha ekkor még nem is érezhettük igazán, hogy nyerő megoldás lesz. Különösen úgy, hogy 20-at kaptak közben a házigazdák.

A 40. percre már ötgólos előnyt felépítő vendégek ellen az utolsó húsz percre tartogatott 9 védést Mikael Appelgren, ezek nélkül kevés lett volna, amit elöl összehozott a szerb tengely, az irányító Stefan Dodics és a beálló Dragan Pechmalbec. Dodics nem is hibázott lövést (4/4), az egyre inkább kimerülő Pechmalbec pedig ötször betalált, ami a horvát átlövő Ivan Martinovic (12/8), illetve a francia szélsők (15 lövésből 13 gól) teljesítményével fordítást és minimális előnyt (35-34) ért a visszavágóra.

A bizalom ereje

A párharc esélyese így is Berlin maradt, amelynek kapujában a szerb Dejan Miloszavljev – a volt veszprémi Dejan Perics tanítványa – közepes napi formában is kifogott 11 lövést (csupán kettővel kevesebbet, mint a két veszprémi hálóőr, Appelgren és Rordigo Corrales az egész meccsen). És akkor a dán Mathias Gidsel, Lasse Andersson-lövőpárosról még nem beszéltünk, amely elég lazán hozott össze Veszprémben 21 gólt 30 lövésből, ami a posztjukon kiválónak számít.

„Megleptük az ellenfelet a 7 a 6-os felállásban négy hátsó emberrel – mondta a huszonhárom éves Dodics –. Nagyon sokat jelent, amikor az edződ ennyire megbízik benned, engem is magabiztossá tett, hogy ilyen teljesítményt nyújthassak. Remélem, hogy építhetek erre, mert még van hová fejlődnöm.”

Nicolej Krickau, a mindössze 39 éves berlini tréner is megerősítette, hogy a „7 a 6” most látott formája váratlanul érte. 

Merre haladunk?

Xavi Pascualnak a visszavágóra persze ismét újítania kell majd, miközben kíváncsian várhatjuk, ki alkalmazza majd világszínvonalon először beálló nélkül a 7 a 6 elleni játékot – csakhogy továbbgondoljuk az innovációt.

És azon is gondolkodnunk kell, előrébb tart-e majd a magyar kézilabdázás, ha a Veszprém – a védekezéshez Ligetvári Patrikot hol bevetve, hol nem – megnyeri a BL-t, de két hét múlva, ne adj'isten, válogatottunk kiesik a szerbek ellen, az elmúlt évek legfontosabb párharcában.

A többit inkább Chema Rodríguezre bízzuk, aki az elhivatottságával és a megoldásaival eddig is ernyőt tartott a magyar férfi kézilabdázás fölé.

Borítókép: Veszprém Handball Club Facebook