Világos stratégiával, de vitatható lépésekkel vág neki a szezonnak a Juventus

Az előző idényben a harmadik helyen végzett a Juventus a Serie A-ban, bár xG-differenciában második volt az Internazionale mögött, de jelentős lemaradással (0,6/mérkőzés), ahogyan a teljes Serie A-mezőny is csak messziről követte a milánóiakat. Ez a tény a többi klub részéről kevésbé lehetett fájó, viszont a Juventus számára annak kellett lennie, hiszen a torinóiak költötték a legtöbbet a fizetésekre abban az idényben is.

Cristiano Giuntoli technikai igazgató 2023-as érkezésével azonnal látható volt, hogy próbálja visszafogni a költéseket és fizetéseket, ezzel rendet teremteni a költségvetésben. Ami történt pénzügyi téren (is) a Juventusnál 2018-tól kezdődően, az egy ámokfutás volt Fabio Paratici, Pavel Nedved és Maurizio Scanavino irányításával és a tulajdonos Andrea Agnelli hathatós elvi támogatásával.

A Serie A-ban a 2022–2023-as idényben 30 millió euróval költöttek többet bérekre – és így értek el hetedik helyet a bajnokságban.

Ez olyan borzalmas teljesítmény, amire az utóbbi időben a topfutballban csak a Manchester United volt képes, ebben a helyzetben kezdte a munkát Giuntoli 2023 nyarán. A Napolival éveken át a keret képességeihez képest jobb eredményeket elérő Giuntoli az első idényében visszafogta a vásárlásokat, és az éves 163 millió eurós bérkeretet letolta 121 millióra, ami azonban még így is legmagasabb volt a ligában.

Az előző idényben helyezésben és játékban is előrelépett a Juventus, de Allegrivel a futballja továbbra sem volt látványos, időszakos presszing mellett a meccsek 90 százalékában a saját térfelükön védekeztek, majd Dusan Vlahovicsnak, vagy Federico Chiesának elővágták a labdát, hogy oldják meg; ha pedig egy mélyen ülő védelemmel találkoztak, akkor maradt a már évek óta ismert steril labdatartás a félpálya környékén.

2024 május közepén, a botrányos Olasz Kupa-döntőt követően elküldték Allegrit, de akkoriban már bőven lehetett arról olvasni az olasz sajtóban, hogy a Bolognával mind eredményességben, mind játékban parádés szezont futó Thiago Mottát szeretnék kinevezni vezetőedzőnek – ez a szezon végét követően meg is történt.

Elhúzódhat az átállás

Nagyon nehéz lesz az átmenet, és biztosan nem csupán néhány hét alatt fog lezajlani, hiszen a két edző alapjaiban teljesen mást gondol a futballról. A Bologna egy alsóházi kerettel felvállalta a magas letámadást és a negyedik legalacsonyabb PPDA-mutatót hozta, míg Allegri Juventusa a Serie A szintjén kimagaslóan erős keretével sem presszingelt.

Nem lesz egyszerű az eddig is itt futballozó játékosoknak a gondolkodását, berögződéseit átalakítani, ebből a szezon elején biztosan lesznek problémák.

Támadásban Motta csapatánál folyamatosak voltak a helycserék, a védők is nagyon sokszor felléptek a középpályára, a szélső védők befelé mozogtak és helyet cseréltek a hatossal, nyolcassal, ellenben a Juve egy teljesen statikus játékot adott elő eddig.

Giuntoli és a klubvezetés tehát azt mondta, hogy zárjuk le ami eddig történt, felejtsük el az eddigieket és nyissunk egy teljesen új fejezetet. Ez jó ötlet, mert az Allegri-féle futball sehová sem vezetett, csak a stagnálás jellemezte a Juventus játékát. Ehhez az átalakuláshoz az új progresszív felfogású edzőn kívül olyan játékosokra van szükség, akik képesek Motta rendszerében kimagasló teljesítményre. Emellett pedig a büdzsét is rendbe kell tenni, le kell faragni a bérkeretet, mert különben a pénzügyi csőd felé vezető úton haladna tovább a klub, tehát hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni, ehhez pedig a legtöbb eszköze Giuntolinak a fizetések terén van.

Az eddig kölcsönben lévő futballistákat adták el, függetlenül a teljesítményüktől

Utóbbi szempont érdekében nem hosszabbítottak szerződést, azokkal a legjobban kereső játékosokkal, akiknek a kontraktusuk 2024 nyaráig szólt. Így járt Adrien Rabiot és Alex Sandro, tőlük könnyű szívvel megváltak, viszont Motta rajtuk kívül is jó pár eddigi alapemberrel nem számol, ezért átadólistára tette őket a klub.

Közülük a legnagyobb név, az Európa-bajnok Federico Chiesa, aki kulcsembere volt a csapatnak az előző idényben, neki egészen biztosan van piaca, az AS Roma a hírek szerint közel áll a szerződtetéséhez. Chiesa mellett Wojciech Szczesny, Weston McKennie és Filip Kosztics útját is kiadták, utóbbi esetében érthető, a vonal melletti egyéni szólói Motta futballjában értelmezhetetlenek. McKennie-nek azonban vannak olyan képességei, amiket tudna kamatoztatni, ilyen a presszingje és ilyen, amikor a csatár visszalép, ő pedig indul be a 16-oson belülre, ahogyan azt Lewis Ferguson tette a Bolognában, a passzjátéka viszont gyenge, ez lehet az oka a száműzetésének. Szczesny lábbal, rövid passzokban nem elég jó és a fizetése neki volt a második legmagasabb Vlahovics mögött, vele augusztus közepén szerződést bontottak. A védők közül még Daniele Rugani és Mattia De Sciglio távozása – vagy kölcsönadása – igen valószínű. Előbbi ráadásul a legjobban kereső játékosok között van, ami a teljesítményét nézve érthetetlen.

Federico Chiesa (Forrás: juventus.com)

Eddig tartott azon játékosok felsorolása, akiknek a többsége már túl van karrierje csúcsán, és magas fizetéssel rendelkeztek eddig, a fizetési keret lefaragása miatt kényszerítették őket távozásra. Most pedig nézzük, hogy kik azok, akiket komoly profittal adtak el, pedig a jövő nagy reménységei lehettek volna. Ezeket a 23 év alatti fiatalokat úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy azokról van szó, akiket egy évvel ezelőtt nyáron kölcsönadtak kisebb csapatoknak, és ott ugyan jól teljesítettek, de úgy tűnik, hogy a Juventus ezt nem értékelte. Róluk egy éve eldöntötték, hogy nem kellenek, és hiába remekeltek utána, most eladták őket.

A 21 éves Matías Soulé esete a legjobb példa erre, aki a kieső Frosinone csapatában szerzett 14 kanadai pontot, az egész bajnokság egyik legjobban cselező és előrefelé passzoló játékosa volt a posztján, szélsőként óriási hasznára lehetett volna Motta együttesének hosszú távon is, ehelyett elengedték az AS Romához 25 millió euróért. A 19 éves Dean Huijsen eladása a Bournemouth-nak (15 millió euró) hasonlóan érthetetlen döntés. A Romában középhátvédként, ilyen fiatalon, ezt a szintet hozni döbbenetesen nagy teljesítmény, Huijsen akár egy évtizedre jelenthetett volna megoldást egy olyan poszton, ahol most eléggé szűkösek a Juventus lehetőségei. Szinte biztosra vehető, hogy a Bournemouth elképesztő haszonnal fogja értékesíteni őt három éven belül egy topklubnak.

Enzo Barrenechea, Koni De Winter és Kaio Jorge eladása indokolható, ők nem nyújtottak olyan teljesítményt kölcsönben, mint Soulé és Huijsen, és nem is látszik bennük a potenciál, hogy egy olasz élcsapat kezdő játékosai lehetnének két éven belül. Azon fiatalok közül, akik az előző idényt is a Juventusnál töltötték, csak Samuel Illing-Juniort adták el a Douglas Luiz-transzfer keretében az Aston Villának.

Furcsa, hogy miért a fiatalokat árusítják ki és a csúcséveikben lévőket veszik meg az azonnali siker érdekében, miközben a bérkeretet éppen csökkentik – már ebben is van ellentmondás. Az pedig még nagyobb hiba, hogy aki kölcsönben kiváló volt és megüti már a Juve szintjét, eladták a teljesítménye figyelembevétele nélkül, míg aki a csapatnál volt eddig is, de csak egy közepes szintet hozott, mint Kenan Yildiz, Hans Nicolussi Caviglia vagy Fabio Miretti, őket megtartotta a klub.

A középpályás sor után a többi poszton még sok erősítésre van szükség

A csapatrészek közül először a középpályát erősítették meg, 51 millió euróért Douglas Luiz jött egy összetett transzfer keretében az Aston Villától. A brazil pályafutása csúcsán van, az ő nyomást tűrő képességére óriási szüksége lesz a sokszor a saját védőharmadában passzolgató csapatnak. Jó választás a védekezésben és a labdavezetésben remek Khéphren Thuram megszerzése az OGC Nice-től, hatos és nyolcas poszton is bevethető, a hírek szerint érkezik még 50 millió euró körüli összegért Teun Koopmeiners az Atalantától, akivel kiegészülve ez a hármas középpálya a liga egyik legerősebbje lehet. A 26 éves holland mélységi passzokra, a kapu elé érkezésre és presszingre is kiválóan használható.





Vlahovics lesz a center, aki kombinatív játékban közel sem éri el Joshua Zirkzee szintjét, kérdéses lesz az ő szerepe hosszú távon és jól cselező szélsők sem lesznek a keretben, ha Soulé után Chiesa is távozik. A bal szélen várhatóan Yildiz lesz erre kijelölve, a másik oldalon viszont a nyoma sem látszik annak a játékosnak, aki ezt a feladatkört megoldaná. Michele Di Gregorio érkezése (egyelőre kölcsönben) a Monzától jó ötletnek tűnik, a szélső posztok mellett azonban a védelem is hiányos, különösen középen, mert Bremer mellett nem látni megnyugtató opciót.

A Juventus kerete tehát igencsak lyukas, és az említett érthetetlen transzferek még komoly problémákat okozhatnak mind szakmai, mind anyagi oldalon, miközben maga a stratégia világos és indokolható.

Kiemelt fotó: juvefc.com