A döntetlenhalmozás csak az NB I-ben ér dobogót, máshol a középmezőnybe rangsorol
Elgondolkoztató a hazai trend: az elmúlt években a legtöbb döntetlent elérő csapatok rendre érmes helyezést érnek el a magyar labdarúgó első osztályban. Körbenéztünk Európában, hogyan szerepelnek az olyan mutatóval rendelkező csapatok, mint a 21 forduló után második helyezett, 21-ből 12-szer döntetlent játszó Kecskemét, illetve a mínuszos gólkülönbséggel is harmadik Kisvárda. A magyar élcsapatok a mostani mutatójukkal a szlovák vagy a skót ligában is a futottak még kategóriába tartoznának.
Amikor az NB I-es tabellára nézünk, azt látjuk, hogy a Kecskeméti TE a mérkőzéseinek több mint felén döntetlent játszott (7 győzelem mellett 12 döntetlen és 2 vereség sorakozik), és ez elég ahhoz, hogy egyetlen csapat, a Ferencváros előzze meg a bajnokságban (igaz, a két csapat között van 16 pont különbség 21 forduló után). Ugyancsak mellbevágó, hogy a harmadik helyezett Kisvárda 34–35-ös, vagyis negatív gólkülönbséggel is jó a harmadik helyre.
Az előző és a 2019-2020-as szezonban a Puskás Akadémia 33 forduló után, vagyis a szezon végén tartott 12 döntetlennél; mindkét évadban a felcsútiak szereztek legtöbbször egy pontot, és ez mindkét alkalommal bronzérmet hozott számukra. Jelzésértékű, hogy a legutóbbi szezonban a másik döntetlenkirály, a Kisvárda 11 -szer ikszelt, és ezüstérmet szerzett.
Azt már évekkel ezelőtt megszoktuk, hogy a módszeres szakmai munkának, az állami cégek támogatásának – illetve időnként (egyedi) kormánydöntéseknek – köszönhetően szinte megkérdőjelezhetetlen a Ferencváros fölénye és végső győzelme, az olló pedig minden tekintetben egyre csak nyílik az FTC és a többi NB I-es csapat között. Azonban a tabellára pillantva legalábbis kérdéses, hogy versenyképesnek nevezhető-e egy olyan bajnokság, ahol az aktuális második helyezett a mérkőzéseinek majdnem 60 százalékán döntetlenre végez, míg az aktuális harmadik több gólt kap, mint amennyit lő. (Mindez még akkor is igaz, ha a Kecskemét óriási meglepetésre, szervezett védekezéssel mindössze kétszer szenvedett vereséget, ez pedig ugyanannyi, mint ahányszor az FTC kikapott.)

Ha a tavaly tavasszal és a három évvel ezelőtt kialakult bajnoki végeredményt is ide vesszük, akkor lassan trenddé válik, hogy aki kiemelkedően sok döntetlennel zárja az idényt, nemzetközi kupaszereplést jelentő helyre pályázhat. Ám külföldön nem igazán látjuk ugyanezt a tendenciát, magyarul a döntetlenek magas számával párosuló dobogós helyezés csak itthon jellemző.
A négy legjobb európai bajnokságban így fest a helyzet a legmagasabban jegyzett, ám negatív gólkülönbséggel rendelkező, illetve a legtöbb döntetlent játszó csapatokat tekintve:
– Angliában a 10. helyezett (Chelsea) a legelőkelőbb helyen álló csapat, amelyik több gólt kapott, mint rúgott (23–25), a döntetlenhalmozó Newcastle United (11 darab ikszelés) pedig az 5. helyen állomásozik;
– a Bundesligában a Werder Bremen a 9. helyen tanyázik (34–41), míg a legtöbbször egy pontot szerző csapat, a Köln (8 remivel) a 12.;
– Olaszországban a Bologna (8.) áll legelöl rossz gólkülönbséggel (31–33), míg az Udinese a 10 döntetlenjével a 10. helyezett;
– a LaLigában a negatív gólkülönbséget összehozó csapatokat nézve az Osasuna szerepel a legjobban (8. hely, 22–23-as gólkülönbség), a tíz döntetlent jegyző Espanyol pedig a 12. helyen áll.
A 16 csapatos cseh 1. Ligában a Slovácko úgy áll a 4. helyen, hogy 24–29-es a gólkülönbsége, ám 13 ponttal van lemaradva a harmadik Sparta Prahától. A legtöbb döntetlent (8) a 6. helyezett Sigma Olomouc neve mellett látjuk.
Szlovákiában 12 csapat alkotja a Fortuna Ligát, és a 7. helyen tanyázó Banská Bystrica a legjobban szereplő csapat, amelyiknek már negatív a gólaránya (32–36). A legtöbbször a 8. helyezett Zlaté Moravce játszott döntetlent (10).
Az ugyancsak 12 csapatos osztrák Bundesligában a Klagenfurt (7. hely) a legjobb csapat, amelyiknek már több kapott gólja van, mint rúgott (29–36). Itt érdekes módon a harmadik helyen álló LASK-é a legtöbb döntetlen (7).
A horvát HNL-ben mindössze tíz csapat szerepel, a 4. helyen található Slaven Belupónak már negatív a gólaránya (18–29). A legtöbbször a 9. helyezett Sibenik szerzett 1 pontot, 11 alkalommal.
A 18 csapatos Eredivisiében a Heerenveen a 10. helyen található, ez a legjobb csapat, amelyik több gólt szedett be, mint amennyit rúgott (24–29). Hollandiában ebben az évadban a NEC Nijmegen a döntetlenkirály 10 iksszel, a csapat jelenleg a kilencedik.
A skót Premier League-ben 12 csapat játszik, az 5. helyezett St. Mirrennek már negatív a gólaránya (29–36), és a legtöbb döntetlen is az övék (7).
Forrás: szabolcsinap.huA topbajnokságokban tehát a 8-10. helyen osztoznak azok a csapatok, akik a tabellán a legjobb helyezést foglalják el negatív gólkülönbséggel, míg az európai második, harmadik vonalhoz tartozó ligákban ugyanezek a csapatok a 4-10. hely között helyezkednek el. A döntetlenhalmozók Angliát (4.) leszámítva a 10-12. helyen találhatóak a topligákban, míg az alacsonyabb szintű sorozatokban Ausztriát leszámítva (3.) az 5. és a 9. hely közötti pozíciókat foglalják el.
A vizsgált tíz bajnokságban tehát egyes egyedül Ausztriában találni olyan csapatot, amelyik a Puskás Akadémiához vagy a Kisvárdához hasonlóan sok döntetlennel képes jó helyezésre, a többségnél ez a mutató legfeljebb a középmezőnybe rangsorol.
A Magyar Labdarúgó Szövetség eredetileg azzal indokolta a 16 csapatos bajnokság létszámának csökkentését, hogy 12 résztvevő esetén sokkal kiélezettebbek lesznek a mérkőzések, és ennek révén emelkedik majd a színvonal az NB I-ben. Azonban az az élet-halál harc, amelyet jóformán a 4-12. helyezett csapatok mindegyike évadról évadra megvív a bennmaradásért, nem hozott áttörést, csak elvétve látunk felszabadultan, látványosan játszó csapatokat, magas intenzitású, lüktető, élvezetes mérkőzéseket.
A liga és a benne szereplő csapatok minőségét évről évre beárazza a nézőszám is, amely pár száz fővel emelkedett ugyan, de a háromezres „álomhatárt” nem tudta még megugrani az elmúlt 12 évben a Csányi Sándor vezette Magyar Labdarúgó-szövetség. Tükröt tart a nemzetközi piac is: a Ferencvároson kívül nincs olyan csapatunk, amelyiknek középtávon esélye lenne főtáblára jutni az Európa- vagy a Konferencia-ligában.
Csányi a tavalyi év elején jelentette ki, hogy a szövetség azt tervezi, két-három éven belül újra 16 csapatra emeli az NB I létszámát. Mivel ezt a rendszert korábbról már ismerjük és a színvonalat is, melyet tartogatott számunkra, alighanem alaposabb vizsgálatot igényelne az, hogyan lehetne valójában magasabb színvonalú mérkőzéseket „varázsolni” a magyar első osztályú futball-bajnokságban.
Kiemelt kép: kisvardafc.hu