A Newcastle United sikerének titka, hogy nincs titok

A tabella nem hazudik. 2022-ben az eredmények alapján a Newcastle United az egyik legjobban teljesítő klub a Premier League-ben, október eleje óta pedig egészen káprázatosan teljesít. Nyolc bajnokiból hetet megnyert, köztük a Tottenham Hotspur elleni idegenbeli és a Chelsea elleni hazai összecsapást, csak a Manchester United elleni idegenbeli fellépésen kellett beérnie mindössze egy ponttal. A Newcastle hazai pályán az Brentford ellen ötöt, az Aston Villával szemben négy gólt szerzett, de a Fulham és a Southampton sem úszta meg otthon kevesebbel. Ebben az időszakban nem volt jobban teljesítő csapat, csak az egy meccsel kevesebbet játszó Arsenal tudta tartani a lépést, a United 21 szerzett találata is a legjobb a ligában. A siker mögött gondos tervezés és olyan egyéb tényezők állnak, melyek követése más klubok számára is megnyithatják a győzelmek felé vezető utat.

1. Eddie Howe

A siker egyik nagyon fontos eleme, maga az edző. A fiatal angol tréner korábban a Bournemouth-nál végzett kitűnő munkát, ám a kiesést követően a felhajtás csökkent körülötte. Az igazán jelentős háttérrel és erőforrásokkal rendelkező élcsapatok nem bíztak eléggé tudásában és rátermettségében, így számára a lehetőséget a pénzügyileg megerősödő, ám szakmailag a mezőny végén kullogó Newcastle jelentette.

A Steve Bruce-t váltó Howe fokozatosan alakította át a csapatot. Visszatért a négyvédős felállásra, és az egyik legkevésbé nyomásgyakorló játékból pedig egy erősen presszingelő felfogásra váltott. Így kisebb nyomás nehezedik a védelmükre, ellenben magasabban képesek labdát szerezni, majd a rendezetlen védelem ellen támadni. Ez a játék megmaradt a mostani szezonra is, sőt tovább tökéletesedett.

Az Fbref.com adatai szerint a várható szerzett gólok számában csak a Manchester City és az Arsenal teljesít jobban náluk, de ugyanez mondható el róluk a védekezés statisztikáit vizsgálva is. Ezek alapján nem meglepő, hogy a harmadikok a Premier League-ben az említett duó mögött. Howe legnagyobb erénye azonban nem feltétlenül a taktikában, hanem a labdarúgók kezelésében mutatkozik meg. Remekül találja meg az egyes játékosok posztját, jól építi fel őket, a legfőbb erénye pedig, hogy közösséget formál belőlük, minden egyes játékos a projekt részének érzi magát, még azok is, akik kevesebb szerepet kapnak a pályán.

Eddie Howe nagyszerű munkát végez a "szarkák" élén (Forrás: TEAMtalk)

2. Pozitív és nyugodt légkör

Közösséget építeni pedig legjobban pozitív légkörben lehet. Howe és stábja megváltoztatta a klub hibákhoz való hozzáállását is. Korábban a rosszul teljesítőket büntették, kinevezése óta a jól teljesítőket jutalmazzák. A bajnokik utáni közös csapatfotók és a játékosok felé irányuló tisztelet meghozta az eredményét. Howe tavasszal például az idény nagy részében egyáltalán nem használt Dwight Gayle edzésmunkáját emelte ki, sőt a bajnokság végén – amikor már a bennmaradás biztos volt – a pályára lépés és a szép búcsú lehetőségét is megadta neki.

Howe nem kritizálja a játékosait – nyilvánosan semmiképpen sem –, még akkor sem, ha elmaradnak az elvárt szinttől. Türelmes a játékosokkal, nem helyez nyomást rájuk az elvárásaival. A legjobb példa erre Miguel Almirón, aki előző szezon gyengébb szereplése után mostanra kivirágzott, s ez a plusz, jelentősen hozzájárult a mögöttünk hagyott másfél hónap eredményességéhez. Ezek a gesztusok nem tűnnek sokszor döntőnek, de Newcastle-ben fontos szerepük van.

3. Szárnyaló és feljavuló egyéni teljesítmények

Korábbi cikkemben már jeleztem, hogy a tavaszi menetelés nagyban volt köszönhető az egyéni remekléseknek is. Akkor a védelembe visszakerülő Fabian Schär, a középpályán kiviruló Joelinton és Bruno Guimaraes fokozatos beépítése jelentette a bennmaradáshoz szükséges a pluszt a pályán. Hozzájuk csatlakozott most elsősorban Almirón, akit október hónap legjobb játékosának választottak a Premier League-ben, de Joe Willock és Sean Longstaff önbizalommal teli játéka is meglepetés, ha a tavaly novemberi produkciójukkal összehasonlítjuk.

A védelemben Kieran Trippier és Dan Burn játéka a kiemelésre méltó. Az angol válogatott jobbhátvédje a támadások felépítésében és a gólhelyzetek kialakításában jeleskedik. Egy gólja és három előkészítése mellett több mutatóban is a liga elitjébe tartozik. A tizenhatosra beadott labdákban első, a passzokban és xG-mutató alapján előkészített találatokban második, kulcspasszokban harmadik a teljes mezőnyben. Burn ezzel szemben azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy a Lille-ből igazolt Sven Botman érkezése ellenére nem került ki a csapatból, sőt a balhátvéd posztján méretei ellenére is megbízhatóan teljesít. Olyannyira így van ez, hogy a BBC honlapján indított szurkolói szavazáson még a válogatottba kerülésre is esélyesnek tartották, igaz inkább csak sokadik választásként.

A középpálya ura továbbra is Bruno Guimaraes, akinek klasszis teljesítményét jól mutatja, hogy a nevét már a Chelsea-vel és a Manchester Uniteddel is összekapcsolták, szerződésének meghosszabbítása – és fizetésének megemelése – így napirendre került. A legnagyobb fejlődést azonban Almirón játéka mutatja. A paraguayi válogatott az elmúlt években azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szinte képtelen a kapuba találni. Mindez azért volt váratlan tőle, mivel ezt megelőzően az MLS-ben kifejezetten gólerősnek számított. A szezont megelőzően 110 Newcastle-ben lejátszott bajnokiján mindössze kilenc gólt ért el. Ezt hasonlítsuk ahhoz, hogy ebben a kiírásban 15 forduló után áll nyolccal. Pedig a nyáron nagyon kerestek a posztjára egy megbízható játékost, mostanra viszont az egyik legfontosabb láncszemmé vált. A góllövőlistán hatodik, az xG-értéke alapján tizedik a PL-ben, miközben 3,4 góllal szerzett többet, mint amennyi az a helyzetei minősége alapján elvárható lett volna tőle. Elképesztő javulás ez, főleg, ha a legutóbbi idény számaival vetjük össze.

4. A tulajdonosok nem szerepelni akarnak

A csapat sikerességében az is fontos szerepet kap, hogy a tulajdonosok nem akarnak mindenáron belefolyni az együttes életébe, nem gondolják azt, hogy a befektetett milliók okán minden döntést nekik kellene meghozniuk.

Az elmúlt időszakban is többször tapasztalhattuk, hogy egyes befektetők szereptévesztésben vannak, ők akarják megoldani a problémákat ahelyett. A Chelsea-nél Todd Boehly például túlságosan nagy nyomást helyezett – az egyébként magánéleti okokból is terhelt – Thomas Tuchelre, amit a német edző nem bírt megfelelően kezelni, s ez végül a távozásához vezetett. De gondolhatunk a Nottingham Forest nyári nagy bevásárlására is, amikor a görög Evangelosz Marinakisz csapatát megerősítendő összesen 21 labdarúgót szerződtetett, ezzel viszont annyira felforgatta a keretet, hogy a Forest csak októberre tudta igazán összeszedni magát.

Howe-nak nem kell megküzdenie azzal, hogy az elképzeléséhez nem passzoló labdarúgókat kap a tulajdonosoktól, akiknek játékidőt kell biztosítania, inkább fordított a helyzet. Az edzői stáb és a Brightontól megszerzett Dan Ashworth sportigazgató elképzelései szerinti próbálják megerősíteni a keretet, és bár nem minden kiszemeltet sikerült megszerezniük – hiszen egy Bajnokok Ligájában szereplő klubok által csábított futballistát nem könnyű meggyőzni arról, hogy igazoljon egy olyan egyesülethez, ahol talán jövőre meglesz a Konferencia-liga indulás – az eddigi érkezők hozzá tudtak járulni a csapat eredményességéhez.

5. Szellősebb naptár

Hozzájárul az eredményekhez a riválisokhoz képest szellősebb sorsolás. Ahogyan a Leicester City bajnoki elsőségében nagy szerepe volt a nemzetközi tétmeccsek hiányának, úgy a Newcastle esetében is előnyös – főleg a világbajnokság miatti szoros menetrendben –, hogy több idő van egyes találkozók előtt a pihenésre és a felkészülésre. A keret nem olyan mély és erős, hogy a kettős terhelést hosszabb távon elbírja a hatékonyság romlása nélkül, és különösen fontos volt ez akkor, amikor a bajnokság elején több kulcsember is kidőlt sérülés miatt a kezdőből. Azt az időszakot akkor sikerült átvészelni, mostanra pedig a visszatérők új lendülete és frissessége győzelmi sorozatot hozott a csapatnak.

Kiemelt fotó: The Analyst