A döntőben már nem volt kérdés, hatodszor Európa tetején a Győri Audi ETO

A győri klubnál a szezon során sok jogos kritika fogalmazódott meg: Ulrik Kirkely kinevezése utólag egyértelműen tévútnak bizonyult (és ez a jövő évi keret szempontjából is fontos lesz még, hiszen azt az ő kérései nyomán állította össze a klubvezetés), a tavaszi mérkőzések többségén az ETO alig-alig emlékeztetett régi önmagára. És mégis, Per Johansson kinevezésével az utolsó pillanatban a megfelelő irányba tudta fordítani a kormányt a győri vezetőség, így 2019 után újra a magyar együttes állhatott fel a dobogó felső fokára. Ráadásul két olyan csapatot megelőzve, amelyeknek a történelmében kiemelkedő esemény egy Final Four-érem.

Jesper Jensen első BL-érmével búcsúzott az Esbjergtől

A bronzmérkőzés mindig különleges műfaja ezeknek a kétnapos minitornáknak, kiszámíthatatlan, hogy a fáradt és csalódott csapatok mennyire képesek az elveszített elődöntő után kevesebb mint 24 órával újra a maximumhoz közel játszani. A kézilabdás bronzmeccsek általában besorolhatók két nagy csoportba: vagy az első perctől látszik mindkét csapaton, hogy legszívesebben nem lennének a pályán, vagy az edzők bedobják a gyeplőt, és egy szórakoztató, sokgólos, a védekezésre kevesebb hangsúlyt fektető találkozót láhatunk. Most utóbbi jutott osztályrészül: a két tréner sokkal többet rotált, mint a szombati elődöntőben, a játékosokban pedig dolgozott a bizonyítási vágy, így egy látványos és izgalmas meccset kaptak a nézők.

Az edzők kísérletező kedvükben voltak, ennek megfelelően a francia Metznél például kezdőként kapott lehetőséget a Bukarestbe távozó német Alina Grijseels, az Esbjergben pedig a kezdésnél nem volt a pályán Nora Mörk. Nem úgy, mint Henny Reistad, aki a mérkőzés elején már biztosított mindenkit arról, hogy ezúttal a szombatinál jobb napot fogott ki (illetve a metzi védelem nem találta meg annyira hatékonyan a vele szembeni védekezés nyitját, mint a győriek), végül egészen elképesztő mutatókkal, 16 lövésből 13 találattal zárt, de a később pályára kerülő Mörk sem maradt el ettől sokkal, 14 kísérletből jutott el ugyanennyi találatig (még ha góljainak jelentős része hetesből is született).

Jesper Jensennek tehát alapvetően a két klasszisa hozta a el a várva várt BL-érmet, de ki kell emelni azt is, hogy a tréner jól forgatta a csapatát, a meccs bizonyos szakaszában hat emberrel is átálltak kétbeállós formációra, s ebből nagyon színesen alakították ki a helyzeteket. Hullámzó, periódusokban nem is igazán magas színvonalú meccset láthattunk, amelynek a végén a dán csapat – bármennyire is kiváló együttesről van szó – először nyert Final Four-mérkőzést.

A Metz pedig hiába volt a legstabilabb a szezonban, most ismét ízelítőt kaphatott abból, hogy egészen más eljutni a legnagyobb sikerek közelébe, mint végül meg is nyerni azokat a serlegeket. Emmanuel Mayonnade fantasztikus edző, a metzi szakmai munkát egész Európában követendő példaként emlegetik, de a BL-végjátékában egyszerűen nem jön ki a lépés a franciáknak.

Stine Oftedal még egyszer utoljára mennybe ment

Úgy tűnik, ez a Final Four sok egyéb mellett a korai időkérésekről marad majd emlékezetes. Mert ahogy Johansson az elődöntőben, úgy Jakob Vestergaard a fináléban kérte ki nagyjából négy perc után az első idejét. A Győr ugyanis úgy kezdte el a BL-döntőt, ahogy esélyesként illik, rögtön jelezte, hogy a Bietigheimtől a szoros meccshez is extrára lesz szükség.

A mérkőzés elején mindkét csapat elsősorban beállóból érvényesült, Kari Brattset Dale ezúttal sokkal élesebb volt, mint a szombati mérkőzésen. De szélről is rengeteget javult a Győr, míg az Esbjerg ellen sorra maradtak ki a ziccerek, a fináléban 11 gól érkezett a győri szélsőktől, ráadásul úgy, hogy az ott játszó (ezen a mérkőzésen kizárólag magyar) játékosok mindössze négy helyzetet hagytak ki.

A győzelem kulcsa azonban egyértelműen a védekezés volt. A mérkőzést követően Linn Blohm kérdésünkre elárulta, hogy a Final Fourra való készülés során szinte végig a védekezésre helyezték a hangsúlyt, tudták, hogy úgy érhetnek el eredményt a szezon végén, ha magas intenzitással és megfelelő agresszivitással teljesítenek hátul. Ha egy valamit kell kiemelnünk Johansson eddigi munkájával kapcsolatban (időközben az is kiderült, hogy a következő szezonban is ő lesz a győriek vezetőedzője), az feltétlenül az, hogy a svéd szakember képes volt visszahozni azt a védekezést Győrbe, ami korábban Ambros Martín első regnálása során jellemezte a zöld-fehéreket. A kapusteljesítmény is nagyon fontos volt ezen a hétvégén, az elődöntőben Sandra Toft, a döntőben Silje Solberg teljesített remekül, előbbi külön kiemelte a mérkőzést követően az interjúk során, hogy a felkészüléséből a korábbi győri kedvenc, Kiss Éva is oroszlánrészt vállalt kapusedzőként, sőt az is az ő döntése volt, hogy melyik mérkőzésen ki kezd.

De azt is meg kell említenünk, hogy a hétvége során több győri játékos egymástól teljesen függetlenül mondta el, hogy Johansson nagyon egyenes velük: a kritikát is őszintén fogalmazza meg, illetve nagyon világos utasításokat ad. Ennek eredményeként mentálisan is sokkal felkészültebb volt most az ETO, mint a szezon legnagyobb részében, ez pedig jelentős kármentés volt egy olyan idény végére, amely során mindkét hazai címet bukták a Rába-partiak.

Forrás: ehfcl.eurohandball.com

Ráadásul – eddigi ismereteink szerint – ezzel a sikerrel búcsúzott klubkarrierjétől Stine Oftedal, aki a négyesdöntő legjobbjának járó MVP-címet is megkapta (érdemeit nem elvitatva, inkább karrierjéért, mint a hétvégén nyújtott teljesítményéért). Oftedal egyértelműen az elmúlt másfél évtized egyik legjobb kézilabdázója, akinek az elmúlt években nem jött ki a lépés a Final Fourokban, így egészen biztosan nagy elégtétel ez számára (ennél nagyobb csak egy olimpiai bajnoki cím lehetne).

A Bietigheim kevesebb figyelmet kapott a döntő napján, pedig a német klub teljesítményét is csak dicsérni lehet. Szűk rotációval, nem sztárokra építő kerettel jutott el a fináléig, és ott sem vallott szégyent, elkerülte a nagy vereséget. A csapat magyar játékosai közül ismét kizárólag Faluvégi Dorottya lépett pályára, ő viszont két is gólt szerzett. Ahogy előző cikkünkben is megemlítettük, Háfra Noémi a következő szezonban a Bietigheimben tervezi a visszatérést, Szikora Melinda pedig a kérdésünkre elárulta, hogy már a labdás edzéseket is elkezdte, nagyon várja a visszatérést, jövőre a francia élvonalbeli Chambray Touraine kapusa lesz.

Kiemelt kép: ehfcl.eurohandball.com