„A jó harcos nagyon is sebezhető... Ez teszi igazán bátorrá!” – A békés harcos útja (filmajánló)
„Semmi sem emel fel, csakis az alázat” – államalapító királyunk, Szent István egyik legfontosabb intelme ez volt fiához, Imre herceghez. Nehéz vitába szállni ezzel a gondolattal, de amikor valakit elbódítanak a sikerek, hajlamos lehet megfeledkezni róla, és beképzeltté, önzővé válhat. Ebben az esetben gyakran mélyre taszítja az élet, a „pokoljárása” alatt pedig átértékeli addigi életét. Ez történt Victor Salva nagysikerű filmjének főhősével is, Dan Millmannal is.
A békés harcos útja című, 2006-os alkotásban Dan egy jóképű egyetemista tornász, aki nagykanállal falja az életet: sportágában nagyon tehetséges, komoly sikerekre rendeltetett, bolondulnak érte a nők (amit alaposan ki is használ), buliból bulira jár. Tisztában van kiemelkedően előnyös külsőjével és kivételes képességeivel, ami kissé pökhendivé teszi. Elvakítja az egója: mindenáron olyan gyakorlatot szeretne az edzéseken végrehajtani, amilyenre edzője szerint még nem képes, a meghódítandó nőket illetően még a barátai szándékait sem tartja tiszteletben.
Dan látszólag okkal érezheti magát az élet császárának.
Azonban vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy mindez csak a felszín, amivel nem rímelnek a tudatalattijában lejátszódó folyamatok: éjszakánként rendszeresen nyugtalanság, szorongás lesz rajta úrrá.
Az egyik ilyen zaklatott éjjelen rémálom gyötri: egy tornászversenyen súlyos sérülést szenved, szilánkosra törik a lába (amit érzékletes, művészi képekkel ábrázolnak a filmben). Álmából felriad, 3:00-at mutat az órája, ami talán azért jelenik meg kiemelten, mert a hármas szám a számmisztikában hívők szerint azt jelzi, hogy „felemelkedett mesterek, mint Jézus” vannak a közelben, akik segíteni akarnak (Doreen Virtue és Lynette Brown Angyali számok című könyve alapján).
Dan „felemelkedett mestere” egy Socrates nevű benzinkutas lesz. A görög filozófussal való névazonosság csakúgy, mint a hajnali hármas időpont kihangsúlyozása feltehetően szándékosan történt az alkotók részéről. Az ősz hajú, szakállas férfi (aki nemcsak nevében, hanem kinézetében is hasonlít a már említett ókori gondolkodóhoz) az első pillanattól kezdve egy bölcs tanító látszatát kelti: közhelyesnek tűnő, de elgondolkodásra késztető kérdéseket tesz fel Dannek, és különböző utalásokkal, apróbb megjegyzésekkel igyekszik terelni az általa helyesnek vélt útra. A fiú a találkozások alkalmával egyre jobban megnyílik előtte. Kiderül, hogy hatalmas nyomást helyez önmagára, ami a már említett éjszakai nyugtalanságát is megmagyarázza: mindenáron be akar kerülni az olimpiai csapatba, és aranyéremmel szeretne hazatérni, emiatt legbelül rengeteget szorong. A nap minden másodpercében intenzíven zajlik körülötte az élet, emiatt nem is gondol ezekre az aggodalmakra, de éjszaka nem tud elmenekülni a belső démonjai elől. Socrates így magyarázza ezt:
„Nem tudsz aludni. Lehet, hogy azért, mert késő éjjel, mikor minden zaj elhal, és ott fekszel az ágyadban teljesen egyedül, úrrá lesz rajtad a félelem. Azért, mert hirtelen minden annyira üres.”
,,Mestere” megígéri, hogy felkészíti arra, hogy „igazi harcos” legyen. Szeretné megváltoztatni a szemléletét, és megszabadítani az eredménykényszer okozta kínzó nyomástól. A következő gondolatokkal igyekszik változtatni a szemléletén:
„A harcos nem attól harcos, hogy feladja, amit szeret, hanem hogy szereti, amit csinál. […] Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig, nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető. […] Ez teszi igazán bátorrá!”
A változás első lépései egyáltalán nem könnyűek: A lelki folyamatok hatással lesznek Dan viselkedésére és az edzéseken nyújtott teljesítményére, amit a csapattársak és az edző szóvá is tesznek. A fiú ezek hatására letér a kijelölt ösvényről. A lemondásokkal és kitartással járó, Socrates által megfogalmazott hosszú távú cél helyett a rövid időn belül elért sikereket szeretne azzal az egocentrikus, hedonista beállítottsággal, ami eddig is jellemezte.
Nem kér többet a benzinkutas tanácsaiból. Eleinte úgy érzi, helyesen döntött: ismét brillírozik az edzéseken, újra beleveti magát a bulihegyekbe, és szaporítja hódításai számát. Valójában azonban a vesztébe rohan: egy reggel valóra válik az, amitől rettegett: szilánkosra töri a lábát, de az álmával ellentétben nem egy tornászversenyen, hanem egy motorbaleset során. Amikor magához tér a kórházban, az orvosok lesújtó jövőképet vázolnak fel előtte: ugyan valószínűleg járni megtanulhat újra, de kizárt, hogy ismét tornászhat.
Dan nem hajlandó tudomásul venni a szakemberek jóslatait, és felkeresi Socratest, hogy segítsen neki újra formába lendülni.
Dan jellemfejlődésének alapja a buddhista filozófia
A film alapjául egy igaz történetet bemutató, azonos című könyv szolgál, amit Dan Millman világbajnok atléta írt a saját lélekfejlődéséről. Az alkotás nagy sikerű bestseller lett, sokan úgy vélik, hogy hatására életszemléletük megváltozott, és letisztultabb, harmonikusabb lett a külvilággal való viszonyuk. A film több tekintetben is kötődik a spiritualitáshoz. Már említettük, hogy a számmisztika szerint a lelki tanítómestere közelségét jelezheti a 3:00-t mutató óra. A Dan jellemváltozását szintén végigkísérő lány, Joy és Socrates egymást Nagy Buddhának és Kis Buddhának nevezik.
Ez sem véletlen: a benzinkutas által megfogalmazott bölcsességek, lelki útravalók sokat merítenek a buddhista filozófiából.
Ahogy maga Buddha is elérte a megvilágosodást, úgy Dan is újjászületik a balesetet követően – mind fizikai, mind lelki értelemben. Megismeri a felszín alatti önmagát, fontos leckéket kap kitartásból, alázatból, tiszteletből.
Socrates szavait végig áthatja az apai féltés és szeretet, időnként korholja is Dant, de mindig azért, mert a javát akarja. Legfontosabb tanításait többször is elismétli, szinte mantrázza azért, hogy megmaradjanak a fiú emlékezetében:
„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének a képessége.”
„A kiábrándulás ugyanis szó szerint azt jelenti, hogy megszabadulás az ábrándoktól.”
„Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat, a jövő pedig soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezted vagy remélted. Fájdalmad, félelmed és dühöd, sajnálkozásod és bűntudatod, irigységed és terveid és sóvárgásaid csak a múltban vagy a jövőben élnek.”
Párhuzamok irodalmi művekkel
A film lélektani mivoltát erősíti az is, hogy egy idő után már nem tudjuk eldönteni, hogy amit látunk, így Socrates karaktere is, az Dan képzeletének a szüleménye, vagy pedig a valóság. A mű emiatt bizonyos tekintetben párhuzamba állítható Babits Mihály Gólyakalifa című regényével, amely főhőse Tábory Elemér, aki kettős életet él: az egyikben hányattatott sorsú iparostanonc, a másikban szerető, jómódú család gyermeke. Viszont azt, hogy melyik énje a valóságos, és melyik az, amelyik álmai fantáziáiban jelenik meg, nem tudjuk eldönteni.
Nemcsak Babits regényével állítható párhuzamba a film, hanem Eckhardt Tolle kanadai író és előadó A most hatalma című bestsellerével is: mind Socrates tanításainak, mind a kanadai író művének alappillérei közé tartozik a jelen maximális megélésének, és az elme lecsendesítésének tanítása.
Victor Salva filmje rendkívüli népszerűségnek örvend a mai napig is, sokféle világnézetű ember látta. Amint említettük, Dan mellett még sokak életére is nagy hatással voltak az ősz hajú benzinkutas tanításai, de a filmet olyanok is megnézték, akik számára idegen a buddhizmus és a spiritualizmus – számukra talán unalmasak is lehettek a többször elismételt gondolatok. Én azonban mindenkinek ajánlom ezt a filmet – szemlélettől függetlenül. A ma embere gyakran fojtogató információtengerben él, amelynek sok negatív érzelmeket árasztó eleme kifejezetten rossz hatással van a mentális egészségre.
Érdemes ezeket közömbösíteni olyan gondolatokkal, amelyek egyetemes emberi értékeket közvetítenek.
És ami a filmet illeti, az is érdekelheti a nézőket, vajon sikerül-e visszatérnie a sport világába Dannek a súlyos balesetet követően?
Korábbi filmismertetőink:
Roberto Baggio, az isteni copfocska
Szerző
